Milyen jövőt lát egy fiatal séf a magyar vendéglátásban, ráadásul vidéken? Hogyan fejlődik és alakul egy induló konyha identitása? És mitől lesz jó helyszín Miskolc egy ambiciózus gasztroprojekthez? Interjú Tóth József Azsival, a frissen nyílt miskolci Lestyán Étterem séfjével.
Ehetünk-e almát, vagy már azt is mérlegelni kell, miből mennyi marad benne? Mit ér a mosás, a hámozás, eltűnnek-e a vegyszermaradványok sütés vagy főzés után, és mi a különbség a bio és a hagyományos alma között? Miért csak néhány almafajtát látunk a boltokban, és hogyan torzítja a piacot a 27 százalékos áfa? Németh Gyula több mint húsz éve foglalkozik biogazdálkodással. A szakemberrel vegyszermaradványokról, az almatermesztés kihívásairól, a bio és a konvencionális almák közti különbségekről is beszélgettünk, a közelmúlt vitái nyomán.
Gyerekkorom óta a vasárnapi ebédek ékköve a rántott hús. Készítette a nagymamám, készíti anyukám, készítem én, elmegyek érte többek között a Buja Disznó(k)ba, hétvégente megcsap az illata a társasházunk lépcsőházában. Senkivel se találkoztam még, aki semleges lenne a témával kapcsolatban. Érdekességeket, tippeket osztunk meg az ország egyik legnépszerűbb étele kapcsán.
Mentőcsomagot kapnak a vendéglátóhelyek, ám az intézkedés a kínálati oldalra koncentrál. A magyarok étterem-látogatási szokásait azért is nehezebb lenne megváltoztatni, mert nem csupán anyagi, de pszichológiai okai is vannak az „élményétkezések” megritkulásának.
Eredetileg tartósítási mód volt, aztán a japánok Nyugat iránti rajongása tette elegáns fogássá – mára a nyugati ember Japán-mániája révén vált mindenhol elérhető étellé a szusi. Hogyan készül, és hogyan együk úgy, mint egy profi? Mennyit kell gyakorolni, hogy a látszólag egyszerűen elkészíthető falat jó legyen? Kis szusitörténelem a Nobu séfjeivel.
Tartósan növekedési pályára állt egy apró budai vállalkozás, amelyet először csak egy Lövőház utcai üzletből lehetett ismerni, de később online platformon is megjelent, most pedig már kiskereskedelmi láncok pultjaira aspirál.
Frissen létrehozott szövetkezetükhöz bárki csatlakozhat, aki a helyi közösségekre akarja építeni a közétkeztetést és a családi fogyasztását. A programot az Európai Unió is támogatja.
A Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter által bejelentett, a vendéglátóipari egységeket célzó mentőcsomag az elmúlt napokban látványos hullámokat kavart a közösségi médiában, és a szakmai körökben egyaránt. Miközben abban viszonylagos konszenzus alakult ki, hogy az intézkedések érdemi könnyebbséget hozhatnak az éttermek számára, sokakban felmerült a kérdés, hogy ezek az intézkedések valóban a szükséges irányba mutatnak-e, vagy már túl későn érkeztek ahhoz, hogy érdemi változást hozzanak. Mit old meg a csomag, mit nem, és miről tereli el a figyelmet? A tervezetet a szakma képviselőivel elemeztük.
A főzőbanán egyre gyakrabban bukkan fel a hazai piacokon és szupermarketekben, de a legtöbbünknek továbbra is egy viszonylag ismeretlen egzotikus különlegességként él a fejében. A világ számos országában ugyanolyan alapélelmiszer, mint nálunk a krumpli vagy a kenyér, épp ezért felhasználása is rendkívül sokszínű: készül belőle alkoholos ital, chips, sós és édes étel is.
Egy este, amely a részletekről szól: vacsora, pezsgő és szállás a Kimpton BEM Budapestben.
Mit jelent valójában a török gasztronómia, ha levesszük róla a döner–baklava-szűrőt? Hogyan lehet a közel-keleti kultúrák vendégszeretetét átültetni a mai Magyarországra? Tóth Ágnes török gasztronómiai szakértővel, a Nar Gourmet alapítójával, és Merve Depremmel, a The Garden és a Pebbles török étterem tulajdonosával női szerepekről és séfekről, az ételek megosztásáról és a gazdasági realitásokról is beszélgettünk.
Mindenki számára létezik tökéletes húsleves, és ez mindenki számára más, de legalábbis másképp készül el. A vitába nem kívánunk beszállni, de ötleteket adunk, hogyan lehet a húslevesünk még tökéletesebb, a holtakat is feltámasztó főzet.
Az értékes halak Wall Streetje, így emlegetik a tokiói Tojoszut, a világ legnagyobb halpiacát, ahol sorra dőlnek meg az árrekordok a kékúszójú tonhalakért. Miért ilyen nagy a verseny a halért és mi lesz a sorsa?
Szerintük az segítheti őket, hogy sokkal nagyobb a vásárlóerő a romániai gyorséttermi szegmensben, mint Magyarországon.
Bár volt néhány ajánlat, nem fogadta el őket az amerikai cég.
A kínai fővárosban egyszerre szembesülünk a város gazdag gasztronómiai kultúrájával, a társadalom zártságával, a hatalom koncentrációjával és a digitális kontroll súlyával. Hogyan élnek az emberek ebben a 22 milliós metropoliszban, és amennyire más, miért tűnik mégis úgy, nem olyan távoli, mint gondolnánk?
Folyamatosan változnak a vendégek éttermi szokásai, amit nem kis kihívás követnie a szakácsoknak. De hogyan lehet a külföldi újdonságokat úgy használni, hogy megmaradjon bennük a magyarság is?
Mi történik akkor, amikor egy több mint kétszáz éves gyógynövénylikőr receptjét tovább gondolják, és egy egyedi szakértelemmel és nézőponttal egy izgalmas, új ízvilágot hoznak létre? A végeredmény egy egzotikus és csábító, fűszeres és gyümölcsös jegyeket egyszerre felmutató, különleges likőr lesz.
Jöhetnek a savanyított tejszínkészítmények.
Hogyan vette át az uralmat Budapesten a fagyis-nutellás-pisztáciakrémes „chimney cake”? Honnan indult egyáltalán az őrület, és milyen hatással van a hagyományos, erdélyi kürtőskalács készítőire? Milyen újításokat kellett bevezetni a magyarországi vásárlók miatt, és melyik íz az olaszok vagy a németek kedvence? Rendet teszünk a nagy kürtőskalács-háborúban.
