Terry Crewsban mély nyomokat hagyott néhány Magyarországon megkóstolt étel
Saksukát például mindennap tudna enni az amerikai sztár.
#gasztronómia
Összeveszett a Mohu egy piaci céggel, az éttermek meg csak vakarják a fejüket
Vita alakult ki azon, hogy vajon a hulladékkoncesszió részét képezi-e az a használt sütőolaj, amiben rántott hús is sült az éttermekben. A Mohu szerint minden megy tovább a régiben, de az egyik legrégebbi erre szakosodott cég, a Biofilter Zrt. szerint ez a fajta olaj kikerül a koncesszió alól. Utóbbi érveit több minisztérium és a Nébih állásfoglalása is megerősíti. Az éttermek pedig kétszer is meggondolják, hogy mit mondjanak arról, mit sütöttek az olajban, és hogy kivel szerződjenek, mert vagy a hulladékgazdálkodási hivatallal, vagy a Nébihhel gyűlhet meg a bajuk.
Nem több turista kell Magyarországnak, hanem értékesebb turizmus
A turizmus sikerét sokáig a vendégszámokban mértük. Pedig egy ország valódi vonzerejét egyre inkább az mutatja meg, mennyi ideig maradnak a látogatók, milyen élményeket keresnek, és milyen értéket hagynak maguk után. A következő évek nyertesei nem feltétlenül azok az úti célok lesznek, amelyek a legtöbb látogatót vonzzák, hanem azok, amelyek emlékezetesebb, rétegzettebb és magasabb minőségű élményeket tudnak kínálni.
Van, ami közös a mexikói és a magyar konyhában: a gyógyító húsleves – Yazmin Salazarral, a Pajta mexikói séfjével beszélgettünk
Yazmin Salazar Akács István oldalán dolgozik a Michelin-csillagos őriszentpéteri Pajtában. Hogyan vezetett idáig az útja a mexikói Lagos de Morenóból? Hogyan formálta a mexikói gyerekkora az ízlését, és mit hozott ebből magával az Őrségbe? Mit jelent nőként helytállni a vendéglátásban, és hogyan lett az otthona Magyarország?
Gasztroforradalom Budapest valaha rossz hírű negyedében – 7 tipp a Józsefvárosból, ha jót akarunk enni
A VIII. kerület középső része nem Budapest kulináris központja, pedig az elmúlt években remek helyek telepedtek meg itt. Szubjektív ajánlónk a hagyományosnál is hagyományosabb cintányéros borozótól „a város legjobb túrós táskájáig”.
Top 7 halétel 2026-ban Magyarországon – meglepő, de a halászlé nincs köztük
A hal sokáig különleges alkalmakhoz kötődött a magyar konyhában. Karácsony, ünnepek, családi ebéd – ezek voltak a klasszikus pillanatok, amikor hal került az asztalra. A hétköznapokban azonban ritkábban jelent meg, részben a feldolgozás nehézségei, részben az alapanyag kiszámíthatatlansága miatt.
Friss+ a tudatos felfrissülés jegyében – új, funkcionális italokkal indítja a szezont a Borsodi
Új, funkcionális üdítőkkel bővül a jól ismert és kedvelt Friss 0,0% kínálata: az idei szezonban a Friss+ Relax őszibarack és a Friss+ Active gránátalma–meggy két eltérő életérzést és célt szolgál, az mégis egyezik bennük, hogy a tudatos választást támogatják. A két alkoholmentes, gyümölcsös frissítő hozzáadott vitaminokkal és alacsony kalóriatartalommal praktikus kísérője lehet a nap különböző pillanatainak.
Irtjuk őket, pedig a vacsorához is beválnak: ehető gyomok a kertből
A gyom a kert nem kívánatos növénye, de nem feltétlenül problémaforrás: miközben könnyen elérhetők, sokszor az étkezési értékük sem utolsó. Hat növényt helyezünk új megvilágításba.
Bükki szarvastatár, malacfejes pacal és vízikefír: több mint 7 tipp az idei Gourmet Fesztiválról
Az idei MBH Bank Gourmet Fesztivál jelmondata a „Made in Vidék”, amely egyértelműen azt üzeni: a magyar gasztronómia legizgalmasabb történetei messze túlmutatnak Budapest és a Balaton határain.
Bezár egy két Michelin-csillagos magyar étterem
A tatai Platán Gourmet volt az ország egyetlen olyan vidéki étterme, amely két csillagot is kiérdemelt. A cég veszteségesen működött, ezért két év után kiszáll az eddigi tulajdonos Gerendai Károly.
Kapitány István ismeretterjesztő műsort indít, az első adásban kávéra váltotta az uniós támogatásokat
A gazdasági miniszter a jövőben heti rendszerességgel személyesen fogja közérthetően elmagyarázni, mire jók az uniós források. Első lépésként 450 forintos kávéárfolyamon leváltott 16,4 milliárd eurót kávéra.
Ebből egy drágább Hermes-táska sem jönne ki: nem Mészárosnál tömik a hasukat a magyarok
Mészáros Lőrincnek van étterme a felcsúti tó mellett, Tokajban, cukrászatnak és csárdának is örülhet. Nem ezek hoznak a legtöbbet a konyhára.
7 tipp a HVG-től: A kora nyár illata, a bodza – de mit kezdjünk vele, ha már unjuk a szörpöt?
Május végén, július elején, amikor a bodza fehér ernyői megjelennek az útszéleken és a kertek sarkain, a többségünk előveszi a befőttes üveget, és szörpöt készít. Ez azonban nem minden: a bodza évszázadokon át nemcsak a népi gyógyászat, hanem a paraszti és polgári konyha egyik alapanyaga volt Magyarországon. Lelőhelyek, sós és édes tippek, régi receptek következnek!
„Nálunk olyanok is le tudnak ülni egy asztalhoz, akik egyébként nem értenek egyet semmiben” – Erdélyben a legtöbb konfliktust étellel oldják meg
Ha elutazik valahová, először a piacot nézi meg, aztán a templomot, utána pedig a fodrászt, és meg is tud mindent a helyről. De mit tud elmondani saját konyhájáról és hogyan tudja azt „exportképesen” átadni a világnak? Trucza Adorjánnal, a székelyudvarhelyi Páva étterem tulajdonosával és a Taste of Transylvania alapítójával beszélgettünk.
A Duna-parti halsütödéktől a Csepel-menüig – lehet ma jót enni az egykori munkásnegyedben?
A Csepel-sziget soha nem tartozott a fővárosi gasztronómiai térképek fényes középpontjához. A munkásnegyed, az acél és a gyárfüst által meghatározott városrésznek mégis megvolt a saját, jellegzetes ételkultúrája, ami a gyári menza logikájából nőtt ki – és amelynek nagy része a rendszerváltással együtt el is tűnt. 7 tipp a HVG-től a 21. kerületben.
Nem spórolás, hanem stratégia: miért épít egyre több konyha kényelmi élelmiszerekre?
A vendéglátás világa az elmúlt években csendben, de alapjaiban változott meg. A vendég ma is ugyanazt várja: minőséget, élményt, kiszámíthatóságot. A háttérben azonban egyre több a bizonytalanság. Munkaerőhiány, folyamatosan változó kereslet, növekvő költségek – ezek mind olyan tényezők, amelyek új működési logikát kényszerítettek ki a konyhákban. Ebben a környezetben kerültek újra fókuszba a kényelmi élelmiszerek. Nem mint „gyors megoldások”, hanem mint tudatosan használt, stratégiai eszközök. Ma már nem az a kérdés, hogy használ-e egy konyha kényelmi terméket, hanem az, hogy hol, hogyan és milyen minőségben teszi ezt.
„A szervezetünk tudja, mire van szüksége. Például miért eszünk másnaposan korhelylevest?” – interjú Piszkor Norberttel
Az elmúlt években a kovászkészítéssel együtt divat lett a fermentálás, de az érlelés után még mindig ott van a nagy kérdés: mit kezdjünk a végeredménnyel? A Madhouse séfje, Piszkor Norbert nemrég saját „szerzői éttermet” nyitott társtulajdonosaival. A GALAMB Vendéglátás fogásaiban pedig megmutatja, hogyan lehet kreatívan felhasználni például a római konyha titokzatos szószát, a garumot, a marokkói fermentált citromot vagy a kodzsit. De honnan jött az eredeti szakmája szerint cukrásznak a fermentálás? Merre tereli a kísérletezőkedv? És mi lett volna, ha Újházi Ede ismeri a kombut? Interjú.
Harminc éve ülünk elégedetten Rosensteinék asztalánál
Kevés olyan biztos pont van Budapesten, mint az idén harmincéves Rosenstein Vendéglő. Generációk látogatják évtizedek óta keddenként szalontüdőért, csütörtökönként pacalért, libanapokért, sóletért, töltött káposztáért. A Rosensteint nemcsak a konyhája tette legendássá, hanem az a természetes, magától értetődő vendégszeretet, amely Rosenstein Tiborból és fiából, Rosenstein Róbertből fakad. Mi a Rosenstein titka? Hogyan képes kiállni egy hely három évtized próbáját, amíg a világon minden megváltozott? Többek között ezekről is beszélgettünk a harminc éves évforduló kapcsán.
Wossala Rozina húslevesén kiakadtak a netezők
A szakács-médiaszemélyiség szerint a húsleves a legegészségesebb dolog a világon. A Wossala-féle húleves elkészítési módja cseppet sem szokványos.
„Ha jóllakunk, mind ugyanazt érezzük" – Li Mengyivel gasztronómiáról, kultúrák közötti hídról és a napi boldogságadagról
A kínai konyha ízeken keresztül közvetít egy teljes gondolkodásmódot: a közösség elsőbbségét az egyénnel szemben, az egyensúly folyamatos keresését. Ezek a minták az asztalnál ugyanúgy jelen vannak, mint egy üzleti tárgyalóteremben. Li Mengyi ezek mentén rajzol fel egy képet arról, hogyan találkozhat a két kultúra – és mit tanulhatnak egymástól.