Durva értékelés Brüsszelből: a gazdaságpolitika miatt javasol eljárást a bizottság
A nem megfelelően működő ügyészség és az alacsony színvonalú oktatás mellett már a magyar családpolitikát is bírálja a bizottság.
A nem megfelelően működő ügyészség és az alacsony színvonalú oktatás mellett már a magyar családpolitikát is bírálja a bizottság.
Az egészségügy átalakítása, a magyar vállalkozások segítése, hatalmas infrastrukturális projektek és bőkezű EU-támogatások. Így képzeli Orbán Viktor a következő négy évet. Sőt, a következő tizenkettőt.
A nyugdíjrendszer hosszabb távon egyáltalán nem áll szilárd alapokon.
Gazdaságpolitikai programját nem osztotta meg a választópolgárokkal a Fidesz, ám következtetni lehet arra, melyek lehetnek az első lépések a kormány hivatalba lépése után.
A piacok beárazták a Fidesz győzelmét.
Szárnyal az export, köszönhetően az agyontámogatott multiknak. 250 milliárdból lettek munkahelyek, csak épp nem olyanok, amelyeké a jövő. A 4. ipari forradalomhoz inkább a nyilatkozatok szintjén kerültünk közelebb, miközben Lengyelország és Csehország ott van az élbolyban.
A legsúlyosabb probléma a korrupció és a kormányközeli üzletemberek helyzetbe hozása a konzervatív Heritage Alapítvány szerint.
Uniós pénzek és külföldi befektetések nélkül nem állna meg a lábán a magyar gazdaság, a kormány mindenesetre büszke lehet magára – beindította a kampányt a Miniszterelnökség miniszterhelyettese.
A kormányfő nagyokat anekdotázott a Figyelő Top200 díjátadó gálán, és azt is elismerte, hogy a vállalkozói társadalom még nem jellemző Magyarországra, de ennek okát kizárólag a kommunizmus számlájára írta. A Figyelő című hetilap immár a kormányzati körökhöz közelálló Schmidt Mária tulajdonában van, főszerkesztője pedig Lánczi Tamás, aki előtte elemző volt a Századvégnél.
Még le lehet győzni az Orbán-kormányt, vallja Mellár Tamás, a Fidesz holdudvarának hátat fordító közgazdász. Szerinte pécsi indulása azt mutatja, hogyan lehetne ennek az esélyét megadni.
Mire költi az állam a rendelkezésére álló pénzt? És milyen eredménnyel teszi? Ezt vizsgálja friss tanulmányában az OECD. A majdnem 300 oldalas elemzés lesújtó képet fest Magyarországról, pedig az is kiderül belőle: nem a pénzhiány az akadály.
A bankárságot saját vállalkozásokra váltó üzletember sokat tanult Csányi Sándortól, korábbi sajtóbefektetését nem bánta meg, kórházalapítóként viszont lassúnak látja az egészségügy átalakulását. HVG-portré Lantos Csabáról.
A színfalak mögött csökken a versenyképesség, a cégek vonakodnak nálunk befektetni.
Nincs szükség arra az „egészséges bérfeszültségre”, amellyel Orbán 2001 és 2002-ben megágyazott a Medgyessy-féle 100 napnak.
A gazdasági növekedés egyik akadálya ma Magyarországon a kereslet hiánya, ezért sokat segítene, ha a keresetek évekig a hazai össztermék növekedési ütemét 2-3 százalékponttal meghaladó mértékben emelkednének – ezzel, és egy egészen új gazdaságpolitikai keret ismertetésével lepte meg hallgatóságát Surányi György.
A nagyvállalatok számára felértékelődött a belföldi kereslet fontossága. Ettől a tényezőtől teszik leginkább függővé jövedelmezőségüket, de a kormányzati gazdaságpolitika és a beszállítói árak alakulása is érzékenyen érinti a cég eredményességét. A forint árfolyamváltozása viszont egyre kevésbé hat profitabilitásukra.
Történelmi magasságban jár a vállalkozások bizalma. Az optimizmus annak köszönhető, hogy a vállalkozások a gazdaságpolitikával, a közterhekkel és a vállalat pénzügyi eredményével kapcsolatban is derűlátóak lettek. A középvállalkozások mellet már a kisvállalkozások várakozásai is a pozitív tartományban van.
Megugrott a hazai nagyvállalatok növekedési kilátásait mutató K&H nagyvállalati növekedési index, köszönhetően annak, hogy árbevételüket, nyereségüket, beruházásaikat és a foglalkoztatottakat illetően is kedvezően látják az idei évet. A gazdasági környezetet azonban rosszabbnak ítélik, mint korábban.