2019 második negyedévében a magyar gazdaság nőtt az egyik legnagyobbat az EU-ban, de azért Románia és Lengyelország se maradt el sokkal. A kormány ugyan eltúlozza saját intézkedéseinek hatását, de a nagy állami költekezések biztos komoly szerepet játszanak. Ráadásul bőven van hova nőni, a magyar egy főre eső GDP még mindig messze elmarad az EU-átlagtól, a fizetések pedig még mindig alacsonyak.
Az Orbán-rezsimet az ingathatja meg, ha 2020 után csökkennek az elosztható források, ezért érdekek sérülnek – mondja a HVG-nek adott interjúban Békesi László, aki pénzügyminiszterként Magyarország két kritikus időszakában is a gazdaságpolitika fő irányítója volt.
Gazdasági válság jön Orbán Viktor szerint, méghozzá nagy, és Nyugatról gyűrűzik be, bár a valóban meglévő kockázatokat nem nevezte nevükön, csak a német zöldpártot említette. A miniszterelnök Tusványoson a nyugati gazdaságokat ekézte, a magyart magasztalta, de a számok alapján nem bontotta ki az igazság minden részletét.
A nagy állami építkezések drágulást okozhatnak, akárcsak a Magyarországon jellemző egyszereplős közbeszerzések – többek között erről beszélt a hvg.hu-nak Manfred Bergmann, az Európai Bizottság Gazdasági és Pénzügyi Főigazgatóságának Magyarországgal foglalkozó igazgatója. A szakember szerint azonban nem csak az állam, de a hazai cégek sem tesznek meg mindent azért, hogy hatékonyabban működjenek.
A kormány egyszerre dicsekszik a magyar gazdaság sikereivel és vizionál visszaesést, Gulyás Gergely pedig szintet lépett, amikor szeptemberre válságot jósolt. Hol az igazság?
Bár évek óta dinamikusan nőnek a magyar bérek, mégis egyre jobban visszacsúszunk az európai jövedelmi listán. A reálkeresetek 2013 óta folyamatosan emelkednek, a legnagyobb növekedést 2017-ben mérte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH), 5,9 százalékos értékkel. Érdemes azonban azt is megnézni, Európában hogyan alakult ez.
Kevés konkrétumot tudtunk meg Orbán Viktor évindító sajtótájékoztatóján, ám részben még azokat is lehet vitatni. Nem véleménnyel, jobbára számokkal.
A pénzügyminiszter szerint a gazdaságot a fogyasztás is nagy mértékben hajtja előre.
A züllesztés mára minden korábbinál tágabb értelmet nyert: miért ne nyomjuk el azt, akit lehet.
A nők és a nyugdíjasok foglalkoztatását segítené elő Varga Mihály pénzügyminiszter, aki a Portfolio konferenciáján is ígéretet tett a bürokrácia csökkentésére. Konkrétumokat azonban megintcsak nem említett, pedig mindössze 11 napja maradt a kormánynak arra, hogy új gazdasági tervet nyújtson be Brüsszelnek.
A Budapesti Gazdasági Fórumon tartott előadást a pénzügyminiszter. Azt ígérte, elmondja, mi várható idén és jövőre a gazdaságpolitikában. Átütő erejű bejelentést végül nem tett.
A kormány szerint gazdaságpolitikai siker, a szocialisták szerint egyre mélyülő szakadék áll a háttérben.
Az ellenségképeket kereső és a relatív jólétet a gazdasági kockázatok árán is fenntartó gazdaságok előbb-utóbb jó eséllyel bedőlnek, ezt írja a befektetési szakember a török példa alapján Magyarországot is figyelmeztetve.
Jövőre már nem lesz választható az eva.
A múlt héten Soros György, a hétvégén Kötcsén pedig Orbán Viktor riogatta hallgatóságát azzal, hogy nyakunkon az újabb európai válság. A kormány tagjai maradéktalanul át is vették ezt, ennek szellemében készül a jövő évi költségvetés. De tényleg el kell kezdenünk spájzolni?
Több mint hatvan francia civil szervezet, egyesületek, szakszervezetek, valamint a Jean-Luc Mélenchon vezette radikális baloldali Lázadó Franciaország mintegy nyolcvan helyszínen szervezett szombaton felvonulást tiltakozásul Emmanuel Macron államfő gazdaságpolitikája ellen. Május 5-én egy hasonló országos megmozduláson 40 ezren voltak.
Az egészségügy átalakítása, a magyar vállalkozások segítése, hatalmas infrastrukturális projektek és bőkezű EU-támogatások. Így képzeli Orbán Viktor a következő négy évet. Sőt, a következő tizenkettőt.
A nyugdíjrendszer hosszabb távon egyáltalán nem áll szilárd alapokon.
Egyre inkább kívülről a meg nem ismerhető, informális döntéshozatal uralja a magyar gazdaságpolitikát: rengeteg ügy csúszik a legfelsőbb szintre, ahol központosítva, személy- és akaratelven születnek meg a legfontosabb döntések. Ez erősen hasonlít arra, ahogyan a hetvenes években mentek a dolgok, amikor a valóban fontos dolgokat sosem akarták kimondani vagy leírni - véli Csaba László közgazdász, egyetemi tanár.
A nem megfelelően működő ügyészség és az alacsony színvonalú oktatás mellett már a magyar családpolitikát is bírálja a bizottság.
