A január eleji fórumra közel ezren mentek el, a pénteki közmeghallgatás helyszínén ötszáz férőhelyet biztosít a szervező. Aligha lehet feltartóztatni a tiltakozókat, akik még a pénteki fórum előtt találkoznának a parlamenti képviselőjükkel.
A focipályán elért sikereket gyorsan feledtetheti a Juventusnál, ha bebizonyosodnak az ellene felhozott vádak. A klub eddigi vezetője, Olaszország egyik leggazdagabb embere a komolyabb vizsgálatok előtt minden más cégben betöltött posztjáról is lemondott.
Először novemberben írtak levelet az államnak és az egyetem vezetésének, de nem kaptak érdemi választ. Most a nyilvánosság előtt követelnek béremelést.
Nem könnyű a kérdés. Amikor mindenki azon küzd, hogy valahogy kigazdálkodja az egekbe szökött energiaárakat, a vállalkozások megpróbálnak talpon maradni, sajnálatos módon, de érhetően kevesebb figyelem juthat a környezettudatossági szempontokra, arra a bizonyos ESG-re. De azért van erre is megoldás.
Az önmagát immár nemzetiként aposztrofáló Gazdasági Versenyhivatal „többek között” az élelmiszerláncok körmére néz, vajon miért drágulnak Magyarországon kiemelkedő mértékben az élelmiszerek.
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara is figyelmeztetést küldött: a magyar piaci pozíciók akkor maradhatnak meg, ha az árstopokat minél hamarabb kivezetik.
Több pert is elvesztett a Fővárosi Önkormányzat, mert vonakodik átengedni a közterületeit hirdetési célokra. Miközben a városvezetés látképi és üzemeltetési szempontokra hivatkozik, magatartásával kormányközeli érdekeltségeknek hajtja a legnagyobb hasznot – írja az e heti HVG.
Pedig akad olyan városi távhőszolgáltató, amelyre nem rótt ki kötbért az MVM.
Már látszik a benzinárstop kivezetésének hatása a közúti forgalmon is.
Félő, hogy mi, adófizetők közösen fizetjük meg az Orbán-kormány nehezen értelmezhető Vodafone-bevásárlásának az árát.
Davosban a Világgazdasági Fórumon fordult a kormányokhoz 205 „patrióta szupergazdag”, akik „csökkenteni kívánják a társadalmi egyenlőtlenséget.”
Kínos helyzetben vannak a világ kormányai, most választaniuk kell, hogy gazdasági visszaesés legyen-e vagy infláció – olvashatjuk egyre több elemzésben. De valóban létezik-e olyan összefüggés, hogy a válságot megúszni csak a nagyobb infláció árán lehet, és mi az elmélet az ilyen pesszimista gondolatok mögött?
A tőzsdei gázárak csökkenése trendszerű és látványos, de a hazai lakossági rezsi csökkentését mégsem indokolja. A kormánynak több más oka is van arra, hogy kétszer is meggondolja, nyúl-e a díjakhoz.
Az Irina VU egy darabig a betinai kikötőben állt lepecsételve, aztán úgy távozott, hogy még egy határellenőrzésen is simán átjutott.
A kormány Lázár János javaslatára mondta fel a tervezésre elnyert uniós támogatási szerződést.
Tőkét emel, leépíti a veszteséges befektetési banki tevékenységét, kilencezer embert elbocsát a bajba került pénzintézet.
Hatvan éve nem látott statisztika jelent meg: csökkent Kína lakossága. Ez önmagában is épp elég nagy gond, ám az adat éppen akkor jelent meg, amikor a kínai gazdaságnak mindennél jobban szüksége lenne minél több fiatalra.
A tárcavezető szerint az árstop és az infláció is a „brüsszeli szankciók” miatt van, és amint békét kötnek a háborús felek, minden visszaáll a régi kerékvágásba.
Magyarország még egyetlen centet sem kapott a helyreállítási alapokból, miközben Románia, Csehország, Szlovákia az uniós pénzekből már érdemben tudja enyhíteni az energiakrízist és a nyomában megjelenő szociális válságot.
Januárban elindultak lefelé a referenciakamatok, ez azonban a lakáshitelek árán még nem látszik. A nagy bankoknál beálltak a kamatok, így az ingatlanszerzés továbbra sem lett olcsóbb a kölcsönből vásárlóknak. Ha azonban tartósan alacsonyak maradnak a referenciakamatok, az a lakáshitelek árazására is ki fog hatni – derül ki a Bank360.hu elemzéséből.
