Véleménye mindenkinek van az új budapesti kerékpársávokról, és abban még egyet is értenek autósok és biciklisek, hogy a főváros nem teszi elég jól a dolgát. Mindenesetre Karácsonyék nemzetközi összehasonlításban egyáltalán nem estek túlzásba, sok nagyváros ütemesebben halad ugyanazon az úton, mint Budapest.
Még van esély rendezett kilábalásra – ez derül ki a legutóbbi gazdaságkutatói prognózisokból. Bár nem biztos, hogy ezt a sommás véleményt valamennyien elfogadnák, de elemzéseik tartalmának feltehetőleg ez a közös pontja. Vagyis nem szállt el a remény, hogy a súlyosnak vagy kevésbé súlyosnak tippelt visszaesés után elindulhat a viszonylag tempós felkapaszkodás a mélyből. Ám kérdés, hogy a 2019-es esztendő teljesítményét jövőre el lehet-e érni.
Magyar falvak, állami média, rendőrség, volt akadémiai kutatóhálózat – egyebek mellett az ezeknek jutó összegeket növelték a költségvetési vita során a kormánypárti képviselők. A büdzsé a kormányzati szándékok hű tükre.
Míg a hagyományos iparágak többsége komoly visszaesést volt kénytelen elkönyvelni a koronavírus-járvány hónapjaiban, néhány szektorban fellendülést hozott a pandémia. A sikerek fontos trendváltásokra utalnak.
Ébredezik az ingatlanpiac a járványkómából, de nem kapcsol vissza a korábbi tempóra. Új lakásból aligha épül elegendő, amíg a kormány csak a módosabbakat támogatja.
A Külügyminisztérium tájékoztatása szerint a lélegeztetőgépek átlagára 56 647 euró, átszámítva durván 19 millió forint volt. A gépek üzembe helyezésére további 7,5 milliárd forintot költöttek.
Noha kilenc éven át a kormány által támogatott főpolgármester állt Budapest élén, lassan, de szinte folyamatosan már akkor is romlott a főváros gazdasági pozíciója az országon belül.
A gazdasági válság példátlan, és még mélyülhet, ha elindul a vírusfertőzés második hulláma. Ha nem lesz ilyen, akkor kilőhet a növekedés. Az IMF friss jelentése is megerősítette, hogy senki sem tud semmi biztosat, csak azt, hogy a globális járvány korszakhatárt húzott a világgazdaságban.
Újabb kamatcsökkentés, újabb forintgyengülés, enyhén mérséklődő optimizmus – ez a Magyar Nemzeti Bank elmúlt heti mérlege. Kívülről kevésbé látszik ütésállónak a magyar gazdaság, mint az MNB vagy a pénzügyi tárca éléről.
Az Egyesült Államok, Nyugat- és Kelet-Európa etnikai kisebbségeinek egészen más a történelmi háttere, a kultúrája, de még a képzettsége is, egyvalami mégis közös bennük: szegényebbek, mint az országuk többségi társadalma. A közgazdasági elméleteket bemutató sorozatunk mostani részében az ezt vizsgáló elméleteket járjuk körbe.
A fehérgallérosok átlagosan 74 százalékkal több fizetést vittek haza tavaly, mint a kékgallérosok. Az előbbiek havi nettó keresete 313,2 ezer, míg az utóbbiaké 179,6 ezer forintot tett ki – derül ki a nemrég megjelent 2019-es Magyar statisztikai zsebkönyvből.
Komoly fejtörést okoz főleg az angolszász felsőoktatási intézményeknek, hogy a járvány miatt kevesebb a külföldi diák, és így a bevétel. A kontinentális Európában, így Magyarországon is, más a működési modell, de nálunk is vannak olyan iskolák, amelyek nagyban támaszkodnak más országból jött hallgatókra.
Júliustól tovább csökkenti a foglalkoztatási költségeket a kormány, ami az egészségügyi fejlesztésekre és a nyugdíjemelésekre már a közeli jövőben visszaüthet. Ismét lesz társadalombiztosítási járulék, csak éppen a biztosítási elv nem érvényesül.
Az ügyes könyvelésnek és kölcsönöknek köszönhetően a Mátrai Erőmű megvásárlásán és eladásán is csak nyerni tudott Mészáros Lőrinc. Kár, hogy a vevő az állam volt, így a számlát az adófizetők állták.
De miért? Egy új elemzőintézet, a 21 Kutatóközpont első nyilvános tanulmányában azt vizsgálta, hogy az anyagi helyzetnek és motivációnak milyen szerepe van a kormánypárt támogatásában.
A csőd szélére jutott cégek, a munkájukat vesztő tízezrek nemigen kaptak segítséget, a németek GDP-arányosan több mint 30-szor annyit költöttek erre. A magyar kormány kommunikációjából ez persze nem derül ki, ezért nőhetett Orbán Viktor népszerűsége. Arról nem beszélve, hogy kedvenc üzleti körei persze most sem jártak rosszul.
A koronavírus-járvány borítékolható következménye, hogy az egészségipar lesz a következő évek egyik – uniós és állami – pénzosztási terepe.
Hatalom- és tőkekoncentráció, a tolerancia csökkenése, idegengyűlölet, létbizonytalanság és egzisztenciális félelmek - a járványok sok száz évvel ezelőtt, így a XIV. században is ezekkel a társadalmi hatásokkal jártak. Nincs új a nap alatt.
Az oligarcha nem hozzáadott, hanem elvett érték az uniós források felhasználása során. Új költségvetés, új modell: számon lehet kérni a jogállamiságot, és közvetlenül annak adjuk az EU-s pénzt, aki országot épít!
