Miért maradnak szegényebbek a kisebbségek, ha egyszer nincs diszkrimináció?

Egyre nagyobbak a társadalmi feszültségek Amerika-szerte és Nyugat-Európa több pontján is, az elmúlt hetekben már nemcsak a járvány miatt feszült a helyzet, hanem ismét előkerült az intézményes rasszizmus kérdése is. Egyszerű erre kapásból rávágni: nem véletlen, hiszen a járvány különösen rosszul érintette a feketéket és más etnikai kisebbségeket. De érdemes ezen a ponton egy pillanatra megállni és feltenni a kérdést:

miért is vannak annyi helyen sokkal rosszabb anyagi helyzetben a kisebbségek még most is, amikor az állam már rég nem rasszista?

Miért vesszük evidenciának, hogy ha egy gazdasági válság kitör, azt az amúgy is szegényebb kisebbségek szenvedik meg sokkal inkább?

A világ szegényeit a járvány duplán sújtja

A koronavírus-járvány újabb bizonyítékkal szolgál arra, hogy a válságok aránytalanul súlyosan érintik a kisebbségeket, illetve a társadalom perifériáján élő, egyébként is sérülékeny csoportokat, a hajléktalanokat és a menekülteket. „A Covid-19-járványt nem érdekli, mennyire vagy gazdag vagy híres, és az sem számít, hol élsz, illetve mennyire vagy okos.

Nagyon nehéz kérdésekről van szó, szociológusok és szociálpolitikával foglalkozók teljes életműveket szentelnek arra, hogy megtalálják a választ. De sok közgazdász is van, aki a maga tudományága felől próbál magyarázatot és megoldást találni.

Kezdésképp érdemes feltenni a kérdést: valóban igaz-e, hogy a kisebbségek rosszabb anyagi helyzetben vannak, és hogy a válságok őket keményebben ütik meg? Az első kérdésre egyértelmű igen a válasz, a második kérdésnél sokkal bonyolultabb a helyzet.