szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Még van esély rendezett kilábalásra – ez derül ki a legutóbbi gazdaságkutatói prognózisokból. Bár nem biztos, hogy ezt a sommás véleményt valamennyien elfogadnák, de elemzéseik tartalmának feltehetőleg ez a közös pontja. Vagyis nem szállt el a remény, hogy a súlyosnak vagy kevésbé súlyosnak tippelt visszaesés után elindulhat a viszonylag tempós felkapaszkodás a mélyből. Ám kérdés, hogy a 2019-es esztendő teljesítményét jövőre el lehet-e érni.

Koronavírus-világjárvány
A második hullámra készül a világ, miután számos országban újra megemelkedett a koronavírussal fertőzöttek száma. A 2019 végén kitört világjárvány már eddig is több százezer beteg halálát okozta, a gazdasági károk pedig felbecsülhetetlenek. Igyekszünk mindenről tájékoztatni olvasóinkat, tartsanak velünk, olvassák cikksorozatunkat.
Friss cikkek a témában

Mivel az előrejelzések szavatossági ideje csupán néhány hét, és valamennyi statisztikai adat képes új árnyalatot hozni az összképbe, ezért az egyes elemzések összehasonlításának kötelező kelléke, hogy melyikkel mikor álltak elő szerzőik. A Századvég például június 23-án, a GKI június 25-én zárta idei második konjunktúrajelentését, vagyis azt megelőzően, hogy a KSH közölte: az ipari termelés májusban 30,7 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól, a külföldi idegenforgalom abban a hónapban szinte érzékelhetetlen volt, és a belföldi is csupán 16 százaléka volt a tavalyinak.

©

Viszont a kiskereskedelmi forgalom az áprilisi, nagyjából 10 százalékos zsugorodás után már csak közel három százalékos mérséklődést mutatott. Utóbbi adatokat a Kopint-Tárki már be tudta vonni az értékelésébe, amelyet csütörtök délelőtt ismertetett online sajtótájékoztatón.

A Századvég az idei évre 3,1 százalékos visszaesést vár, amit erős felpattanás követhet, 2021-ben a GDP 5,1 százalékos bővülésével. A GKI szinte ugyanakkor közzétett kitekintésében 5-7 százalékos visszaesést valószínűsített az idei évre, és megállapította, hogy „az előző év azonos időszakához viszonyított növekedésre 2021 második negyedévétől lehet számítani, de a 2019. évi GDP-t feltehetőleg csak 2022-ben éri el a magyar gazdaság”. A Kopint–Tárki valamivel bizakodóbb, mint márciusban volt, amikor 5,5 százalékos GDP-eséssel kalkulált. Most figyelembe vette, hogy a tömeges megbetegedéseket sikerült elkerülni, illetőleg a gazdaság leállása is rövidebb ideig tartott, mint feltételezte, ezért az év egészében 5 százalékos csökkenésre számít, amit jövőre 3,3 százalékos bővülés követhet.

A legtöbb ország gazdasági teljesítménye 2021-ben nem fogja elérni a 2019-est, összegezte Nagy Katalin, a Kopint-Tárki ügyvezető igazgatója, amit Palócz Éva vezérigazgató Magyarországra is érvényesnek gondol. Statisztikailag evidens, hogy ha egy gazdaság az egyik évben 5 százalékkal csökken, a következőben pedig 5 százalékkal nő, akkor nem pótolja vissza maradéktalanul a veszteséget, mert az alacsonyabb bázishoz adott, alulról számolt öt százalék kevesebb, mint fentről számítva – figyelmeztette tapintatosan azokat, akik erről hajlamosak megfeledkezni, és a számokat csak önmagukban nézik.

Az adatok értelmezésével eleve bajok vannak. Például az a tapasztalat, hogy a béreket viszonylag kevés helyen csökkentették, gyakoribb, hogy elbocsátották azokat a dolgozókat, akiknek nem tudtak munkát adni, vagy rövidítették a munkaidejüket; utóbbit azonban a Központi Statisztikai Hivatal nem követi, mert csak a teljes munkaidőben foglalkoztatottak keresetét vizsgálja – vetette fel Palócz Éva, aki azt is megjegyezte, nincs róla meggyőződve, hogy az állásukat elveszítő emberek valamennyien bekerültek a munkanélküli-nyilvántartásba. A legnagyobb félreértésre azonban az inflációs adatok adhatnak okot. Júniusban a fogyasztói árak átlagosan 2,9 százalékkal haladták meg az előző évi szintet, holott az érzékelt infláció ennél jóval magasabb.

©

Eleve ezt a benyomást kelti az élelmiszerek szinte naponta érzékelhető drágulása, de számottevő torzítást okoz a módszertan is. A KSH ugyanis a két évvel korábbi fogyasztási szerkezet alapján súlyoz, mint békeidőben szokás – ez nem mulasztás, mert ez a norma –, holott a vásárlási szokások a járvány, a kijárási korlátozások és más okok miatt nagyon megváltoztak. Ennek mértékét a kiskereskedelmi adatokból ki lehet kalkulálni. A tényleges fogyasztási szerkezettel mért infláció pedig jóval magasabb, mint a hivatalos – fejtegette Palócz Éva. A Kopint-Tárki az idei évre 3,2 százalékos „szabályos” inflációt vár, de a vásárlóerő tényleges változását tükröző, azaz a tényleges fogyasztási szerkezet alapján kalkulált inflációt 4–4,5 százalékosra becsüli. Tegyük hozzá: azt pedig ki–ki eldönti, hogy saját fogyasztási szerkezete alapján mekkora drágulásra tippel.

A háztartások fogyasztása viszonylag szerény mértékben csökkenhet az idén (Századvég: 0,3 százalék, GKI: 2,5 százalék, Kopint-Tárki: 2,3 százalék), és jövőre már elérheti a 2019-es szintet. Bizonytalanabb a beruházások alakulása, a Századvég és a Kopint-Tárki 5 százalékot meghaladó, a GKI 10 százalékos mínuszt vár. A növekedés szempontjából perdöntő a külkereskedelem, és többségi vélemény, hogy a kivitel az idei év egészében jobban vissza fog esni, mint a behozatal. „Az importot a belső fogyasztás húzza, az export pedig azért nem fog menni, mert a fő partnerek gazdasága nagyot zuhan” – elemezték a Kopin-Tárki kutatói. Nagy Katalin például a francia és az olasz gazdaság 10 százalék körüli zuhanására tippel, és a német gazdaság teljesítménye is 7 százalékkal eshet.

Az első félévi adatokból kirajzolódik, hogy az államháztartás bevételei jócskán leapadtak. Az idei év első hat hónapjában a hiány 1837 milliárd forint volt, holott a törvényi előirányzat csupán 367 milliárd forint, a hazai össztermék 1 százaléka. A Századvég 3,9 százalékos deficitre számít, ami nagyjából megegyezik a Pénzügyminisztérium szóban módosított tervével. A GKI 5, a Kopint-Tárki 5,2 százalékos hiányt vár, ám az utóbbi megjegyzi: „nem csupán az előrejelzést övező kockázat nagysága rendkívüli, hanem annak összetettsége is. A gazdaság felépülésének gyorsaságával kapcsolatos kérdőjelek mellett komoly bizonytalanságot jelent a vírus második hullámának esetleges megjelenése, illetve az évközi adatközlésből kimaradó önkormányzati szektor gazdálkodása is.”

Ami pedig a járvány második hullámának a hatását illeti, Palócz Éva azt mondta: ezt nem is vizsgálták, az maga lenne az Armageddon. 

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

Az index.hu eddigi szerkesztősége lényegében megszűnt létezni, az ország elveszítette a legolvasottabb online felületét. Ez a független magyar sajtóra és a tájékozódás szabadságára mért eddigi legsúlyosabb csapások egyike. A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, hogy minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
Baleset történt az M7-esen, torlódik a forgalom a Balaton felé

Baleset történt az M7-esen, torlódik a forgalom a Balaton felé

Fekete-Győr Balatonőszödről üzent Gyurcsánynak

Fekete-Győr Balatonőszödről üzent Gyurcsánynak

Mutatunk öt számot, amelyekkel ön is milliókat nyerhetett

Mutatunk öt számot, amelyekkel ön is milliókat nyerhetett