A szakértők már tudják, mit csinálnak a magyarok idén nyáron: belföldön üdülnek. A frekventált térségekben és időszakokban már alig van megfizethető szálláshely. A foglalásokból ugyanakkor az is látszik, hogy idén csak két-három napos utazásra lesz pénze és ideje a legtöbb hazai turistának.
A járulékos költségek emelkedése miatt előbb-utóbb nőhet a gázszámla, a lakosság hatósági áras befizetései ugyanis 2019-ben már nem fedezték a kiadásokat.
Csak reménykedni lehet abban, hogy a gazdaság újraindulásával bővülni kezd a foglalkoztatottság.
Mennyivel kevesebbet mos fogat, aki jól keres? Mi az összefüggés az alsógatya-vásárlás, a fodrászhoz járás és a GDP alakulása között? Merre megy a tőzsde a miniszoknyától? A világ legjobb közgazdászaival is megtörténik, hogy olyan témákat kezdenek el vizsgálni, amelyeket első ránézésre nem érdemes komolyan venni.
Óriási bajban van a vendéglátás, de azért akadnak már érdekesnek tűnő kilábalási kísérletek. A külföldi turisták visszatérése és állami segítség nélkül viszont tovább romolhat a helyzet.
A kabinet kész küzdeni a győri egységért – közölte Orbán Viktor.
A járványügyi korlátozások idején újrafelfedezett kerékpár válhat az európai városok fő közlekedési eszközévé. Milliárdokat szánnak az infrastruktúra fejlesztésére.
Ki a terminálról kilépsz, hagyj fel minden reménnyel! Varga G. Gábor repülési szakújságíró szerint nem 10 ezer méter felett van a gond az idei utazásoknál, hanem tengerszinten.
Szokatlanul szűkre szabott az idei nyaralásnál a lehetséges külföldi célpontok listája, és egy sor kérdés vetődik fel, amire korábban gondolni sem kellett. Mindenhol nagyon várják a turistákat, az alábbiakban Szlovéniától Albániáig az Adria menti országokban vesszük sorba az árakat és a remények szerint lecsengőben lévő járvány kockázatait.
Budapest és a nagyvárosok fellélegezhetnek.
A miniszterelnökkel jó viszonyt ápoló vállalkozók közül mindenkinek remek éve volt 2019-ben - derül ki a tavalyi pénzügyi beszámolók közzététele után. Összeszedtük, kinek mennyi pénz jutott és mennyit tehetett zsebre.
Az erőltetett egyesülés helyett a piacok és a fejlesztések felosztásával reagál veszteségére és eladásai visszaesésére a francia Renault, valamint a japán Nissan és Mitsubishi szövetsége.
Több mint négy évtizeden át dolgozott a 2018-ban elhunyt Demján Sándor állandó üzlettársaként, és közben ő is bekerült a leggazdagabb magyarok közé. A Gránit Pólus elnöke a HVG-nek elmondta véleményét a mostani kormányközeli vállalkozókról és arról is, hogy szerinte mikor lesz esélye az ellenzéknek Orbán Viktorral szemben. Portréinterjú Nyúl Sándorral.
Miközben a kormány büszke a sikeres járványkezelésre, a külföldi befektetőkkel szemben olyan vehemenciával védekezik, mint a legnagyobb krízissel küzdő uniós tagállam.
Óriási felzúdulást keltett a hír, hogy állami rendszerbe terelnék a háziorvosokat. Érdemes volna hozzányúlni az alapellátáshoz, de a teljes központosítás valószínűleg csak rontana a helyzeten.
Jövőre visszaáll a gazdaság a gyors, egyensúlyi növekedési pályára – vagy legalábbis ennek jegyében készült a 2021-es költségvetés tervezete, amely feltűnően sok propagandisztikus célt és a lényeget elkendőző trükköt tartalmaz.
Gyorsan a bíróságon köthetnek ki azok, akiknek valamilyen okból nem tetszik egy építési engedély megadása vagy megtagadása. Az új szabályozás ráadásul éppen márciusban lépett életbe, amikor kitört a koronavírus-járvány.
Minimálisra csökkenthető a fertőzésveszély, ha gépek sütik a hamburgert. De elveszik-e ezek az emberek munkáját?
A rendőrség mellett a szövetség is vizsgálódik. Az UTE áll elébe.
Amíg korábban durva inflációt jelentett, ha sok pénzt ráöntöttek egyszerre a gazdaságra, most már az USA és az EU vezetői is egyetértenek abban, hogy pénzt kell pumpálni, amíg ki nem jövünk a krízisből. Mi változott, hogy már nem félünk ettől a megoldástól? Hol hibáztak korábban, amikor megpróbáltak pénzt csinálni, de a szakadékba rántották a gazdaságot? A közgazdasági elméleteket bemutató sorozatunk újabb részében ezt járjuk körül.
