Létezik-e város-vidék ellentét, vagy csak a politikusok mondják ezt?
7 perc
2020.07.15. 05:00
Rengeteget halljuk, hogy a városok és a falvak, vagy épp a nagyvárosok és a vidék ellentéte feloldhatatlan. Sok közgazdász nekiállt kiszámolni, valóban így van-e, vagy csak a politika gerjeszti a feszültségeket. Úgy tűnik, a különbségek léteznek, de eltüntethetők. És persze minél gazdagabb egy ország, annál gyorsabban kell félredobni a sztereotípiát a földeken dolgozó gazdákról.
A városiak éhen halnak, ha a vidékiek nem dolgoznak. A vidék életképtelen a város nélkül. Mindenki ismeri a hasonló, nem túl kifinomult bölcsességeket, aki valaha is olvasott kommenteket bármilyen város vs. vidék témájú cikk alatt, vagy aki nekiállt erről a témáról beszélgetni. Különösen akkor, ha a politikusok is aktívan szítják az ellentéteket, mint ha valamelyik a kettő közül jobb lenne a másiknál. A legtöbb közgazdász ekkor valószínűleg mélyet sóhajtva közli, hogy ennek az egésznek semmi értelme – de akadnak olyanok is, akik megpróbálják számszerűsíteni, létezik-e jól mérhető különbség, és ha igen, akkor miért. A közgazdasági elméleteket bemutató sorozatunkban most az ő munkájukat járjuk körül.
Kezdjük azzal: miért értelmetlen megpróbálni győztest hirdetni város és vidék között? Erre a kérdésre különösebb gazdasági tudás nélkül – mondhatni, józan paraszti ésszel – adja magát a válasz: mert legkésőbb az első ipari forradalom óta a falvak mezőgazdasága azoknak a gépeknek és tudásnak köszönhetően igazán hatékony, amelyeket az iparral vagy az elméleti tudománnyal foglalkozó, nagyrészt városi embereknek köszönhetünk – és mert a fejlettebb mezőgazdaságnak hála sok embernek van ideje az iparral vagy a tudománnyal foglalkozni, hiszen úgyis van mit enniük. De már a XIV. században is voltak egyházi emberek, akik panaszkodtak, hogy a kétkezi munkát segítő tudás az apátságok helyett egyre inkább a városokban van – vagyis úgy tűnik, csak azért nem ez az európai kultúrtörténet leghosszabb ideje megmaradt zsörtölődése, mert amiatt már az ókori görögök is szomorkodtak, hogy ezek a mai fiatalok lusták és nem tisztelik az időseket.
Rendben, tehát felfedeztük, hogy egy komplex társadalomban élünk. De mégis mennyire fontos ez? Öt brit egyetemi kutató 2008-ban nekiállt számolni, hogy Nagy-Britanniában miként változott az iparosodás hatására a mezőgazdaság teljesítménye az elmúlt évszázadokban. Arra jutottak, hogy míg az azt megelőző évszázadokban stagnálás vagy apró növekedés volt, iparosodás nagyobb ugrásainál, 1650 és 1699 között évi átlagban 0,64 százalékkal nőtt az egy mezőgazdasági dolgozóra jutó éves termelés, az ez után következő 50 évben pedig 0,7 százalékkal. A XIX. század elején pedig újra látványos volt a változás, 1800 és 1849 között évi 0,63 százalékos növekedést mértek. Ez nem tűnik első ránézésre nagynak, de ha minden évben van egy ekkora növekedés, az évszázadok alatt hatalmas előrelépést jelent.
