A miniszterelnök szerint a megállapodás biztosítja az infláció feletti bérnövekedést, de a Facebook posztjához hozzászólóknak merőben más a véleménye mind az inflációról, mind a bérnövekedésről, és a gazdaságpolitika sikerességéről is.
A korábbi harcostársak, akik szétsodródtak, most egy konferencián tettek tanúbizonyságot kitartó összetartásuk mellett, ha mindezt diplomatikusan is tették. Vajon helyreállt a béke, vagy most már fél lábon is ki lehet bírni Matolcsy távozásáig? Orbán mindenesetre egyre inkább Matolcsy korábban sokszor hangoztatott üzeneteit vallja geopolitikai kérdésekben.
Hatalmas, négyezer milliárd forintot meghaladó pénzforgalmi hiányt és az államadósság minimális csökkentését tartalmazza a jövő évi költségvetés, amely két csodafegyverre épít: Donald Trump megválasztására és arra, hogy belátható időn belül lezárul a háború.
Csak egyszer voltak ennél borúsabb a hangulatban a magyar nagyvállalatok vezetői. Leginkább a kiszámíthatatlan gazdaságpolitika, a beszállítói árak emelkedése és a vevőkör átalakulása kedvetleníti el őket. Már háromnegyedük látja sötéten a jövőt.
Egész sokáig kibírta a kormány, hogy ne spamelje a koronavírus elleni oltásra regisztráltakat, de most újra levelet küldtek, ezúttal az új gazdaságpolitikáról és a nemzeti konzultációról.
Másfél évtizeddel a keleti nyitás meghirdetése után a nemzetgazdasági miniszter meghirdette a keleti nyitást, a kancelláriaminiszter pedig bejelentette az új gazdaságpolitikát, amiben annyi innováció van, hogy a kormány olcsó hitelt szór a tinédzserekre, költsék, amire akarják. A gazdaság vergődik, a forint gyengül. A kormány Németországra mutogat, működő, működtethető gazdaságpolitikai koncepció nincs, csak az uniós partnerek hergelése és az ország elszigetelése, ami önmagában költséges mutatvány.
Az elrontott (gazdaság)politikának köszönhetően ma két éve az ország árfolyamválság küszöbén állt, a forint október 13-án ért el eddigi mélypontját. A jegybank egy drasztikus, 5 százalékos kamatemeléssel rántotta vissza a szakadék széléről. A monetáris politika egy évig volt válságüzemmódban, de sikerült elérni a pénzpiaci stabilitást. Majd újabb egy évig – mostanáig – tartott az alapkamat lefaragása és az árstabilitás körülbelüli elérése.
Magyar Péter után Orbán Viktor is többször beszélt az egymillió forintos átlagbérről. Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter pénteken már a gazdaságpolitika új célkitűzéseként nevezte meg, és felvázolta az emelkedés menetrendjét is. Ő is jövőre ígérte a nagy gazdasági ugrást.
Bár a német gazdaság továbbra is gyengélkedik, Lóga Máté, az NGM államtitkára szerint “jövőre el kell érnünk a 3 százalék feletti gazdasági növekedést”. A magyar kormány a beruházásoknál a következő egy-másfél évben a kis- és középvállalkozásokra akar támaszkodni.
A miniszterelnök parlamenti beszéde a tényeket illetően érintőleges kapcsolatban volt a valósággal, helyzetértékelése már párhuzamos univerzumban mozgott, a jövőre vonatkozó tervei pedig lázálomba illők.
Az RTL Híradójának Bod Péter Ákos beszélt a csütörtöki közlönyben megjelent 130 pontos kormányhatározatról.
Nagy a baj a magyar gazdaságban. Olyan nagy, hogy ez már a Holdról is látható, s talán előbb vagy utóbb még a Karmelitából is észrevehetővé válik. Visszacsúszunk a fejlődő országok közé. Vajon ez a tartós válság és a fejlett világtól való leszakadás arra sarkallja-e a magyar társadalmat, hogy megszabaduljon attól a politikai hatalomtól, amely ezt előidézte? Vélemény.
A miniszterelnök a gazdasági kormányzás felforgatására készül, ettől is remélve, hogy az idei mérsékelt, és azon belül is ingatag lábakon álló növekedést beindítsa az elkövetkező években. Könnyen lehet, hogy Orbán Viktor azt is elárulta, ki lesz a következő jegybankelnök, miután lejár Matolcsy György mandátuma, amit kormányzati körökben már tűkön ülve várnak.
Orbán Viktor ezúttal nem fukarkodott gondolataival, és a kötcsei privát elmélkedés előtt a világgal is megosztotta politikai vízióját. A kormányfő egyúttal emeli a tétet: békemissziója nem pusztán a világbékét hozza el, de a gazdasági felemelkedést is. Pont ahogy azt egy szépségverseny résztvevői elképzelik. Vélemény.
Mivel a háború még nem ért véget, indokolt az óvatosság a gazdaságpolitikában is, de jövőre már 3,5 százalék körüli növekedés várható – mondta Varga Mihály pénzügyminiszter a közgazdász-vándorgyűlésen. Folytatódik az államháztartási hiány csökkentése, ennek ellenére 2025-ben nő a családi adókedvezmény, bővülnek az otthonteremtési juttatások, valamint a kis- és középvállalatok is támogatásokra számíthatnak.
Évtizedes sikertörténet, amit évtizedes mélyrepülés követ – nagyjából így lehet lefordítani Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank elnökének szavait az idei Közgazdász vándorgyűlés kiemelt előadójaként. A monetáris és költségvetési oldal konfliktusai látványosak, külső szemlélő előtt is csattannak, de a legnagyobb baj nem itt van. Matolcsy szavait alátámasztják azok az adatok is, amelyeket a jegybank a beszéd elhangzása után közölt.
A 2022-ben bevált módszerrel készülnek az elmúlt évtized legnehezebb választására.
„Egyik megálló sem jó annak, aki rossz vonatra szállt” – idézte Bernard Malamud amerikai írót Matolcsy György a közgazdász-vándorgyűlés nyitóelőadásában. Az ok: 2021-ben teljes gazdaságpolitikai úttévesztés történt, emiatt a 2030-ra megjelölt célokat egy évtizeddel el kell halasztani.
Saját magával van elfoglalva a jegybank és a költségvetés, holott valamit tenniük kellene, hogy újraindítsák a gazdaságot – nyilatkozta Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter, aki nagyszabású ötletekkel is előállt. Nem ez azonban a magyar gazdaságpolitika egyetlen megoldandó kérdése.
