Vajon visszanyeri-e az állami kiadások és bevételek tervezete a költségvetés jellegét? Mert az elmúlt évek súlyos melléfogásai során elveszítette azt. Ez az egyik igazi tétje a 2025-ös büdzsé tervezetének, amelyet hétfőn nyújtottak be az Országgyűlésnek.
A másik pedig, hogy sikerül-e csillapítani a magyar gazdaságpolitikát övező bizalmatlanságot. Utóbbi veszélyeit a minap a Bank of America azzal jellemezte, ha nem javul a hitelessége, a forintot csak drasztikus kamatemelés mentheti meg attól, hogy az euróval szemben a 430-as szintig gyengüljön. Ha ez bekövetkezik, a gazdaság várt élénkítésének lőttek, márpedig az árfolyam már múlt szerdán, az amerikai elnökválasztás eredményének megismerése után átlépte a 410-es lélektani határt, ez pedig hétfőn megismétlődött.
A magyar költségvetési törvény komolyságát pedig az jelzi, hogy az idei év GDP-arányosan 2,9 százalékos hiánycélját a kormány csupán szóban emelte utólag 4,5 százalékra, a törvényt nem módosította, és Varga a hétfői sajtótájékoztatón úgy fogalmazott, arra nincs is szükség. Pedig a deficit október végén ötszáz milliárddal meghaladta a törvényben foglalt mértéket, 3050 milliárd forint volt.
Miközben Varga Mihály pénzügyminiszter örömmel nyugtázta, hogy a hitelminősítők fenntartották a magyar államadósság besorolását a befektetésre még ajánlott kategória alján, a Moody’s néhány napja Baa2-ről két fokozatot emelve A3-ra javította Horvátországét. A nemrég még Magyarországnál jobban eladósodott, hasonlóan gyenge minősítésű Horvátország tehát jócskán elhúzott.
