„Egyik megálló sem jó annak, aki rossz vonatra szállt” – idézte Bernard Malamud amerikai írót Matolcsy György a közgazdász-vándorgyűlés nyitóelőadásában. Az ok: 2021-ben teljes gazdaságpolitikai úttévesztés történt, emiatt a 2030-ra megjelölt célokat egy évtizeddel el kell halasztani.
Saját magával van elfoglalva a jegybank és a költségvetés, holott valamit tenniük kellene, hogy újraindítsák a gazdaságot – nyilatkozta Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter, aki nagyszabású ötletekkel is előállt. Nem ez azonban a magyar gazdaságpolitika egyetlen megoldandó kérdése.
A magyar gazdaság tavaly sem pörgött fel, és idén sem, sőt a második negyedévben lassult. Éves átlagban nemhogy 4, de 2 százalékos növekedés se nagyon lesz. Amit Nagy Márton a gazdaságpolitikájából meg tudott valósítani, az kudarc, amit nem tudott, arra pénz híján nem is lesz lehetősége. 2026-ban választások lesznek, addigra eredményeket kellene felmutatni – kérdés, a miniszterelnök kitart-e Nagy mellett, vagy megragadja az alkalmat, és tavasszal visszapaterolja a jegybankba, Matolcsy György megüresedő székébe.
Magyar Péter elmondta, milyen országot építene a Tisza Párt, és ehhez milyen gazdasági lépések kellenek.
A magyarországi tendenciákat külön kiemelve, Emmanuel Macron hangsúlyozta, hogy önálló európai biztonságpolitikára, illetve arra van szükség, hogy az európaiak szövetségesként cselekedjenek a NATO-n belül, emellett az EU-nak a gazdaságpolitika terén is függetlenebbé kell válnia, különösen Kínától és Amerikától.
Az iparkamara elnöke szerint a kamaraelnöknek az egész gazdaságot kell néznie, nem csak a vállalkozások érdekeit. A magyar gazdaságnak jó víziója van, de akadnak kockázatok. Parragh László szerint Nagy Márton és Matolcsy György most „józanabbul ítéli meg a helyzetet”, nem volt elegáns, amikor nyilvánosan pocskondiázták egymást.
A magyar gazdaságpolitika hibás, a gazdaságszerkezet rossz – véli Chikán Attila. A hatékonyság, a versenyképesség növelése érdekében máshova kellene helyezni a fókuszokat, talpra kellene állítani az egészségügyet és az oktatást, amihez elsősorban nem a pénz hiányzik, hanem a szándék.
Választási év van nem csak az Egyesült Államokban, de Európában és Indiában is, és a viták végső soron a gazdaságpolitikáról szólnak – fejtegeti a Nobel-díjas Joseph Stiglitz a Project Syndicate oldalon. A CNN felmérése ezt megerősíti.
A dokumentum kincstári optimizmust tükröz, a tárca szerint az eddigi intézkedésekkel a korábban már ismertetett számok tarthatók lesznek.
Káros az MNB szerint személyes konfliktusként bemutatni a magyar gazdaság és az jegybank függetlensége körüli vitákat. Pedig pont a jegybankelnök volt az, aki a közelmúltban személyes síkra vitte a kérdést, amikor Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter MNB-beli alkalmatlanságáról beszélt.
A következő három évre is mindössze a cégek harmada várja azt, hogy javulni fog a gazdasági helyzet.
Hogyan képzeli a kormány a gazdaság jövőjét? Miért fontos, hogy jóban legyünk Németországon kívül más, keleti országokkal is? Erről is beszélt a Magyar Gazdasági és Iparkamara hagyományos évnyitó rendezvényén Parragh László elnök mellett Varga Mihály pénzügyminiszter, Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter és Orbán Viktor miniszterelnök. A konferencia ismét szakított a hagyományokkal, és – az elmúlt két évhez hasonlóan – a magyar gazdaság másik potentátja, a Magyar Nemzeti Bank elnöke, Matolcsy György nem volt jelen, most azonban nem is beszéltek róla.
Csak akkor érthetjük meg a látszólag mindenkinek egyértelműen hasznos dolgokkal, például a szabadkereskedelemmel kapcsolatos vitákat, ha tisztában vagyunk a nemzetközi kereskedelmet meghatározó hatalmi egyenlőtlenségekkel - mutat rá Emészthető közgazdaságtan című könyvében Ha-Joon Chang közgazdász. A kiadványban a szerző összetett történelmi, gazdasági és társadalmi folyamatokat mutat be a gasztronómia világán keresztül. Részlet a könyvből.
A magyar gazdaság az Orbán-kormány működése alatt három recessziót szenvedett el, és a visszaesések súlyosabbak, mint a régió más országaiban. Tavaly csaknem egy százalékkal zsugorodott a hazai össztermék, miközben az euróövezetben 0,5 százalékkal nőtt. Az pedig nem tűnik reálisnak, amit legutóbb meghirdetett.
A Nemzeti Választási Bizottság ugyan jóváhagyta az LMP népszavazási kérdését a kiemelt beruházásokra vonatkozó törvény hatályon kívül helyezéséről, de a Lázár János vezette minisztérium fellebbezett.
Czomba Sándor hangsúlyozta: a magyar munkahelyek az elsők.
Az uniós Ginop-forrásokból lesz egy támogatott hitelprogram vállalkozásoknak, illetve a Ginop-pénzek „meghatározó része” a foglalkoztatottság növelésére megy majd.
Új lesz. És innovatív.
