A 2024-es GDP alapadataiból kiderül, hogy az Orbán-kormány továbbra is kitart az elhibázott gazdaságpolitikája mellett – figyelmeztet cikkünk szerzője, Mellár Tamás ellenzéki képviselő, egykori KSH-elnök.
„Az 1995-ös magyar stabilizációs program előkészítésének és végrehajtásának objektív szakmai elemzése, erényeinek és hiányosságainak feltárása és értékelése, tapasztalatainak felhasználása ma még hiányzik, és a mai magyar politikai légkörben egyelőre lehetetlen” – írja visszatekintésében Békesi László, a Horn-kormány első pénzügyminisztere, aki a miniszterelnökkel való hadakozás kilátástalanságába belefáradva 1995. január 29-én bejelentette lemondását. A harminc éve, 1995. március 12-én bejelentett stabilizációs programról a Magyar Nemzeti Bank elnökének, Surányi Györgynek és Bokros Lajosnak, a Békesi Lászlót váltó pénzügyminiszternek a visszatekintését közöltük. Békesi László az 1994. május 11-től 1995. február 28-ig terjedő időszak fejleményeit tekinti át. Memoárját szerkesztve, minimális rövidítésekkel tesszük közzé.
Elindult hétfőn a kormány legújabb gazdaságpolitikai innovációja, az árréssapka, amelytől az árak visszafogását várják a döntéshozók, bár azt maga Nagy Márton is elismerte, az intézkedés aligha fogja érdemben csökkenteni az inflációt. És nem is ez a legnagyobb baj vele: végigvettük a fogyasztói bizalomtól a forintárfolyamig miért többet árt, mint használ az árrésstop.
A politikai ellenfelei által démonizált 1995-ös megszorító intézkedéseket alapos indokkal hozták, és be is váltották a hozzájuk fűzött reményt: a rendszerváltás után öt-hat évvel a magyar gazdaság a régió éllovasaként alkalmas volt az egyensúlyt őrző, fenntartható növekedésre. A HVG hamarosan Bokros Lajost is megszólaltatja a leghírhedtebb költségvetési kiigazításról.
Bőven van mit lefaragni a jegybank extra tevékenységeiből, az átlátható gazdálkodás pedig felettébb üdvös lenne. Azonban a „felelősségi viszonyok tiszteletben tartása” mellett borítékolható, hogy Varga Mihály le fogja tekerni a kormánykritikus elemzéseket, publikációkat és nyilatkozatokat, ami az egész országnak veszteség.
Reakció a Magyar Kereskedelmi- és Iparkamara gazdasági évnyitóján elhangzottakra. Vélemény.
Nem hajlanak mostanában a kormány keze alá a tények, de legalább világossá válik a kevésbé tájékozottak előtt is, hogy egy alkalmatlan kabinet akkor is rosszabbul teljesít a szomszédainál, ha mázli mázlit követ. Vélemény.
Nincs olyan mutató, amelynek egyértelműen pozitív volna a trendje, és a kormány nem azt a problémát kezelné, amely a cégek számára az igazán rossz – írja a Kopint-Tárki.
Minimálisan tudott csak nőni a magyar gazdaság teljesítménye 2024-ben, az eredeti növekedési ígéreteknek a közelében sem voltunk – derül ki a KSH most kiadott éves számaiból. Apró jó hír legalább az, hogy a technikai recesszióból kijöttünk, október-decemberben már nagyobb volt a GDP, mint az év közepén.
A vendégmunkások nem érzik jól magukat Magyarországon, öngyilkosság is előfordult már a körükben. A probléma része a szabályokat változtatgató kormány. A kabinet a legújabb szigorítással lényegében beismerte a gazdaságpolitika kudarcát.
Új és új gazdaságpolitika között is nagy a különbség. Az argentin elnök teljesen szakított a peronista múlttal, míg a magyar kormány nem ismeri el a hibáit. Bár azt állította, hogy Magyarország jobban teljesít, de ez nem igaz – mondja Kopits György közgazdász, a Költségvetési Tanács első, 2011-ben lemondásra kényszerített elnöke, aki egy Buenos Aires-i magánegyetemen tart kurzust egyebek mellett az EU stabilizációs tapasztalatairól, eredményeiről és kudarcairól.
A magyar gazdaság 2025-ben növekedésnek indul, kérdés, mennyire tempósan. A keresetek átlagos vásárlóereje biztosan nő, a nyugdíjaké viszont majdnem az év egészében csökken, a forint értékállóságát pedig a jegybank új elnökének kellene megőriznie.
A Végzet közgazdásza szerint, ha visszafogják Trumpot, akkor 2025-ben túlságosan nagy infláció nélkül is lehet növekedés.
Egyszemélyes gazdasági centrumot vezényel jövőre Nagy Márton, aki eddig többnyire Matolcsy György receptkönyvéből főzött, és ez Orbán Viktor ízlésének is tökéletesen megfelel.
A Fidesz három alapértékébe – 1956, gyermekvédelem, kereszténység – is sikerült páros lábbal beleszállnia az Orbán-kormány bizalmi embereinek idén, mégsem fájt semmi annyira, mint a gazdasági helyzet. Nagy Márton tombolását még a kegyelembotrány se tudta felülmúlni a HVG szavazásán.
Aki eddig nem látta, az már sajnos lekésett az Üllői úti, egyedi konzultációs plakátról.
Az Üllői úton bárki csodájára járhat a nem éppen kormányzati célokat tükröző hirdetésnek.
A köztársasági elnök bukásához vezető kegyelembotrány, önkormányzati, európai parlamenti és amerikai választások, szuverenitásvédelem és 1956 újraértelmezése. Idén is erős évünk volt, döntsön ön, melyek voltak 2024 legemlékezetesebb pillanatai! A szavazás december 9-ig tart.
Gulyás Gergely szentendrei előadásán jártunk, ahová először beengedték, később mégis kiküldték az utcára a HVG stábját.
„Kettészakadt a társadalom, hiányzik a párbeszéd, ami csak lecsúszáshoz vezethet” – véli Katona Tamás, a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) volt elnöke, aki a Pénzügykutató Zrt. körül csoportosuló, sokszínű szakértői csapat gazdaságpolitikai programját szerkeszti.
