Az online értekezletek elterjedésével párhuzamosan egy új fogalmat is megismerhettünk, a Zoom-fáradtságot. Amerikai kutatók szerint hatásos fegyver lehet ellene a kamera kikapcsolása.
Alig két éve annak, hogy ugyanott dolgozunk, ahol a magánéletünket éljük: az otthonunkban. A pandémia óta a munka és a magánélet határa elmosódott, és az eddig jól megszokott rutinunk is felborult. Az otthonunk már nemcsak a család, hanem a munkahely kiszolgálója is, ezzel pedig menthetetlenül új korszak köszöntött ránk, a „mindig online” korszaka. De vajon visszaáll valaha a régi rend, vagy már soha többet nem lesz 9-től 5-ig munkaidőnk? A válasz a mi kezünkben van: tegyünk érte!
Szokták mondani: az élet a konyhában zajlik. A konyha mindig is az otthonok fontos része volt, igaz, talán az emberek még sose rajongtak érte annyira, mint napjainkban. De miért is lett olyan nélkülözhetetlen számunkra ez a helyiség? Valóban többet törődünk konyhánkkal, mint korábban? Mindig ennyire központi része volt otthonunknak? Körülnéztünk a családi tűzhely körül.
A munkavállalói elégedettség, az emberközpontú működés egyik és talán legfontosabb alappillére a sikeres, jól működő nagyvállalatnak– legalábbis ezt vallják a több mint 100 éves Electroluxnál. A dolgozói élmény és jóllét a koronavírus-járvány okozta kihívások miatt ma talán fontosabb, mint valaha. Többek között erről is beszélgettünk az Electrolux Country HR-vezetőjével, Könczöl Zoltánnal.
Sokan rájöttek, hogy munkájuk valójában nem kíván egész embert, s ezért beszereztek még néhányat – persze egész fizetésért.
Nemcsak Európában, hanem az Egyesült Államokban is szélsebesen terjed a delta variánsnál hetvenszer fertőzőbb omikron változat. A járvány e szakasza az Apple dolgozóinak életére is hatással van.
Több szigorítást is bejelentett Boris Johnson, péntektől kötelezővé válik a maszkok viselése a legtöbb zárt közösségi intézményben.
A járványügyi lezárások kínálták a kóstolót, ami után sokan rákaptak a részben vagy egészében otthonról végzett munka ízére. Már látható: nem az a kérdés, hogy velünk marad-e, hanem csak annyi, mit is lehet kihozni belőle.
Távmunka már régóta létezik, a home office viszont igazából a koronavírus-járvány miatti korlátozások révén került a köztudatba. Munkáltató legyen a talpán, aki el tud igazodni abban, hogy a távollévő munkavállalói közül ki hadra fogható, azaz dolgozik otthon vagy egy távoli munkahelyen, és ki az, aki a jól megérdemelt szabadságát tölti, illetve beteg. Ebben segít egy, a távollétek követésére alkalmas, webes önkiszolgáló szoftver.
A vállalatoknak vonzónak kell lenniük leendő és meglévő munkavállalóik számára. És nem elég annak tűnni, cselekedni kell. A válságban ez azért is fontossá vált, mert a munkavállalói elvárások is átalakultak.
A gyereket nevelők előzetes egyeztetés nélkül dolgozhatnak otthonról, a munkaidő után pedig a dolgozót nem keresheti a főnöke – döntöttek Portugáliában.
Az elmúlt másfél évben kiderült, hogy szinte minden irodai tevékenységet el lehet végezni otthonról, az interneten keresztül is, ám az otthonról bonyolított meetingek nem várt mellékhatásokkal jártak.
A koronavírus váratlan és átmeneti, ám korántsem káros „mellékhatására” figyelt fel egy francia kutatóintézet: 2020-ban jelentősen csökkent a munkahelyeken dolgozókat érő káros sugárzás mértéke.
Még mindig kockázatos otthonról szakérteni a tévében.
Épphogy túlestek az irodai közösségek a sokkszerűen érkező, korábban elképzelhetetlen kultúraváltáson, azaz a home office széleskörű elterjedésén, rutinná válásán, máris itt a következő megoldandó probléma: a munkavállalók egy része erősen vonakodik feladni az otthoni munkavégzést. A visszacsábításukban vasszigor vagy tétova kísérletek helyett a vezetők és alkalmazottak közötti párbeszéd és közös gondolkodás vezethet valódi megoldásokhoz, az eszközpark ehhez viszont még sok cégnél szűkös.
Bár úgy tűnhet, hogy a távmunka kiválthatja az irodait, amerikai kutatók fenntartásokat fogalmaztak meg ezzel kapcsolatban.
A járvány idején sok férfi előre nem tervezett módon kaphatott ízelítőt a „gyes-élményből”, így az otthonlét során azt is megtapasztalhatta, mennyi plusz eherrel jár a gondoskodás a gyerekekről. A home office-ba kényszerülő apák minden korábbinál kiegyenlítettebb dinamikát hozhatnának a családba, de úgy tűnik, Magyarországon azért még mindig tartják magukat a hagyományos nemi szerepek.
A világjárvány sokakra sokféleképpen hatott, az irodai dolgozóknál viszont olyan változást is láttunk, ami miatt azt is át kell gondolni, milyen eszközöket használunk. Mindennél elterjedtebb lett a home office, az eszközöket is nagyon sokan vitték magukkal haza, az eddigi munkahelyi laptop hirtelen a nappaliban találta magát, ahol aztán ki volt téve a véletlenül ráömlő kakaónak, fix hely híján könnyen leverték a családtagok, ésatöbbi, egyszóval mindennél nagyobb igénybevételt hozott az eddigi munkaeszköznek a járvány.
Az elmúlt időszakban az otthon töltött idő és a hétköznapok meghatározó részét jelentette az otthoni munkavégzés. Gyakran felmerül, hogy a járványhelyzet okozta digitalizációs hullám számos új készüléket hozott a háztartásokba, de mit jelent ez hazánkra nézve? A magyarok többsége számítógépet, tévét vagy okostelefont vett, a Samsung legújabb felméréséből pedig az is kiderül, mennyire használták ki az új eszközöket.
Az elmúlt időszakban sokan voltak kénytelenek otthonról dolgozni, és ez sokak egészségén maradandó nyomot hagyott – értsük ez alatt azt a kellemetlen tünetegyüttest, amelynek diagnosztizálásakor az ember szemébe mondják: ez bizony aranyér. Mihez kezdjünk, ha nem örülünk az ilyen „aranynak”?
