A vállalatoknak vonzónak kell lenniük leendő és meglévő munkavállalóik számára. És nem elég annak tűnni, cselekedni kell. A válságban ez azért is fontossá vált, mert a munkavállalói elvárások is átalakultak.
A munkáltatóimárka-építés (employer branding) az elmúlt évek egyik legfelkapottabb üzleti fogalma. A kifejezés azt takarja, hogy a vállalkozások önmagukat mint munkáltatót márkaként igyekszenek felépíteni és megmutatni a munkaerőpiacon. Egy cég munkáltatói márkája többé-kevésbé független az általa értékesített árukétól vagy szolgáltatásokétól: állhat a vállalat remek munkahely hírében akkor is, ha az általa értékesített áruk vagy szolgáltatások megítélése esetleg valamivel haloványabb. Fordítva erősebb az összefüggés: egy jó munkáltatóként ismert cég presztízse a partnerei, ügyfelei, vevői szemében is nagyobb. A munkáltatóimárka-építés persze nem pusztán marketing. Nem elég a leendő dolgozókat bevonzani, meg is kell tartani őket, hiszen a szakemberek hiánya fennakadásokat okoz, de a magas fluktuáció is jelentős költségekkel jár. A munkavállalók megtartása érdekében pedig ügyelni kell a jóllétükre, igényeikre, a jó, hatékony működés kialakítására és fenntartására.
1978 óta egy és ugyanaz a kérdés: lehet-e valaki olyan jó Superman, mint amilyen Christopher Reeve volt Richard Donner filmjében? Bryan Singer és Zack Snyder bicskája beletört, most James Gunn a kutyakártyát is kijátssza, hátha neki sikerül a lehetetlen. Mozikban a 2025-ös Superman.
Két tankert is megtámadtak a jemeni húszik pár nap leforgása alatt a Vörös-tengeren. Az akciókról és a süllyedő hajókról látványos videókat forgattak.
A hízelgést és a fenyegetést felváltva alkalmazva szavaztatta meg a republikánusokkal Donald Trump a „gyönyörű” költségvetési törvényt.
Az elnök nem vette jó néven, hogy korábbi szövetségese harmadik politikai erőt alapítana. Hogyan babrálhat ki Elon Musk Donald Trumppal?
