Őt is meglepte, hogy nem sokkal Krasznahorkai László Nobel-díja után magyarként egy újabb rangos irodalmi elismerést vehet át. David Szalayt kérdeztük magyar identitásáról, egy Huxit esélyeiről, arról, elégedett-e a díj összegével, és arról is, hogyan próbál írni a szexről. Portré.
A színtiszta fikció létrehozásánál nemesebb harcot keveset láttam – mondja az Esterházy Irodalmi Díj nyertese 1700 oldalas nagyregényéről. Portréinterjúnkban Darvasi Lászlót kérdeztük arról, hogyan alkot, hogyan szól bele mindennapjaiba a politika, és hogyan lehet elérni a nem olvasó publikumot.
„Sokáig azért imádkoztam, hogy túljussunk valamilyen nehézségen. Most már tudom azt mondani, úgy legyen, ahogy neked a legjobb. Nem akarok görcsösen belekapaszkodni, itt tartani. Valamiért mégis maradni akar” – mondja Piczkó Katalin pszichiáter, coach, aki szeretne nagykorúvá vált halmozottan sérült fia gyámja akar lenni, és ezért emberfeletti küzdelem vár rá.
„Vállaltan a nemzeti oldalhoz tartozom, konzervatív, jobboldali vagyok. De amit létrehozok, azt leteszem középre. Nagyon fontos, hogy a kulturális koordináta-rendszeren belül a lovasíjászat hova kerül. Nemcsak a nemzeti oldalé, hanem a nemzeté kell hogy legyen” – vallja a modern kori lovasíjászat megteremtője, akinek a lovasíjászat önismereti út, ahol minden lövéssel közelebb kerül magához. HVG-portré.
Meghatározó szerepet játszott az életében az avantgárd, ő pedig meghatározó szerepet játszott a médiakutatásban és a múzeumkritikában. A HVG 2012-ben készített portréinterjút a ma, 71 évesen elhunyt íróval, esztétával, médiakutatóval. Rá emlékezve közöljük újra a cikket, változtatás nélkül.
„Kizárólag arra a szövegre emlékszem, ami éppen a fejemben van. A hétköznapi memóriám borzalmas” – mondta el munkamódszeréről az író, akit régóta tartottak az irodalmi Nobel-díj esélyesének, és akit csütörtökön a Svéd Akadémia díjazott az elismeréssel. A cikk a 2012. október 6-i HVG-ben jelent meg nyomtatásban.
Családi háttere nem erre predesztinálta, de fél éve már a Tisza Pártot segíti szakpolitikai kérdésekben Velkey György László. Magyar Péter újdonsült kabinetfőnöke feleségével együtt állását is otthagyta ennek érdekében, szerinte nincs nemesebb feladat, mint amit vállalt. „Patetikusan szólva: úgy érzem, azért tanultam meg járni és beszélni, hogy ezt a munkát elvégezzem.” HVG-portré.
Wáberer György akkor határozta el, hogy gazdag lesz, amikor karácsonykor más gyerekek értékes ajándékot, ám ők a bátyjával csak egy-egy narancsot kaptak. Ma már Magyarország 12. leggazdagabb embere. Hogyan jutott hozzá a Volán Tefuhoz, és miért adta el a Waberer’st Tiborcz Istvánnak? Mit nem értenek a politikusok, amikor beszél velük? HVG-portré.
Már tizenévesen az járt a fejében, hogy a tőzsdén kellene dolgozni, vállalatokat felvásárolni. Első millióit a kárpótlási jegyekből szerezte. Azt mondja, a politikában nem foglalt állást egyik oldal mellett sem, de nem kellett ennek esetleges hátrányos következményeivel szembesülnie. Hogyan dönti el Albrecht Ottó, ki az, aki önmagáért szereti, nem a pénzéért? Miért riadt vissza a Netflix-vásárlástól? Pályázott-e az államnál ingyenes kastélyra? HVG-portré.
Romaként testvéreivel együtt azért volt esélye a továbblépésre, mert szülei anyagi helyzetének köszönhetően a városi iskolába járhattak, nem a telepi kisegítőbe. Egyetemet végzett, aranyműves lett, majd megalapította az első hazai roma divatstúdiót, a Romani Designt. Tizenévesen lett aktivista: „Bántott az igazságtalanság, rájöttem, hogy nemcsak akarok, hanem tudok is tenni a romákért, a segítőkészség a csupa szív apukám öröksége.” HVG-portré.
„Nagyon nehéz ide bekerülni, de még nehezebb elérni, hogy itt is maradj” – mondja a válogatottról Szoboszlai Dominik, aki a HVG-nek adott portréinterjúban beszélt a kislánya születéséről, a Liverpoolról, a vb-selejtezős esélyekről, és élete legnehezebb döntéséről is.
Mélyről jövő indulatot érzek, amikor sérülékeny, veszélyeztetett emberekkel szemétkednek – magyarázza a Helsinki Bizottság vállaltan meleg munkatársa, aki elment a falig és kimondatta a Kúriával is, hogy Magyarországon a létezést is betilthatják. Úgy látja, hogy Magyarország egyre gyorsabban sodródik az autokrácia felé, egyre abuzívabb vele és másokkal a rendszer, de nem fog elmenekülni: „Ez az otthonom, engem innen legfeljebb kirakni lehet, mert magamtól nem fogok elmenni.” HVG-portré.
Eva Mendesnek is csak harmadszorra mondott igent, de pártoknak soha, mindet elhajtotta. „Én itt már minden »hülyére« szavaztam. Értelmes, világlátott, anyagilag stabil helyzetben lévő embernek szerintem tilos politikai párt közelébe mennie itthon” – mondja a magyar „orr”. HVG-portré.
„Próbálok annyi pénzt szerezni, hogy a kutatócsoport működhessen, és közben az arcokat figyelem” – mondta a HVG-nek Domokos Gábor, a BME professzora, aki a Gömböc után egy újabb lehetetlennek tűnő testtel és a lágy cellákkal is felhívta magára a figyelmet. Miről lehet megismerni a zseniket, és mivel próbálja elősegíteni, hogy a mai magyar közegben se maradjanak észrevétlenül? Minek köszönheti az áttörő eredményeket, és min dolgozott együtt a NASA-val? HVG-Portré.
„Bárhová megy is az ember, önmagától nem tud megszabadulni” – írja családja náci múltjáról szóló Drága bácsikám című könyvében az írónő, Hermann Göring családjának leszármazottja. A küzdelem családi hátterével egy utazás, amely szerinte sosem fog igazán véget érni, de úgy érzi, minden tőle telhetőt megtett, és most békét érez. HVG-portré.
Szolganépet akarnak előállítani a hatalmon lévők, és kiszorítani a pályáról a kritikai értelmiséget. A minden résztvevő kizárásával hozott döntés a tudományos intézetekről gonosz idiotizmus. A politikát uraló arrogancia és a lebutított beszédmód erős apátiát okozott a társadalomban, de most ez változóban van – mondja Radnóti Sándor művészetfilozófus, aki szerint a kultúrát ízlésterrorral sem tudják megingatni. HVG-portré.
Amikor Ranjeet Singh Dhillon egy jómódú indiai család tagjaként úgy döntött, Európában próbál szerencsét, semmit nem tudott Magyarországról, azt gondolta, biztos nagy ország, ha annyi érmet szerez az olimpián. Több üzlettel próbálkozott, köztük volt az Aboriginal ruhamárka is, és húsz éve nyitotta meg az egyik legismertebb budapesti indiai éttermet, az Indigót. A HVG-nek arról is beszélt, igaz-e, hogy minden indiai étel csípős, és arról is, nyitna-e éttermet hazájában.
Nem a sznobok vesznek részt egy ilyen együttműködésben, mert elég nagy elkötelezettség és rugalmasság kell hozzá – mondja Dezsény Zoltán mezőgazdász, aki kaliforniai mesterdiplomával Nógrád megyében, a 400 lakosú Terényben visz egy Magyarországon nemigen ismert különleges gazdaságot. HVG-portré.
Takács Gergely véletlenül került a filmszakmába, de ma már olyan produkciók vizuális megjelenésén dolgozott, mint a Mentőexpedíció, a Gemini Man, vagy épp a Hunyadi. Utóbbival kapcsolatban azt mondja, neki egyetlen filmes kollégája sem rótta fel, miért vállalt munkát egy ilyen giga-költségvetésű magyar sorozatban, ugyanis „senki sem hiszi magáról, hogy ha ő kapta volna ezt a lehetőséget, akkor elutasítja”. HVG-portré.
„A divat lett az én forradalmam” – idézi fel pályáját az ősi arisztokrata családból származó Jean-Charles de Castelbajac divattervező, képzőművész. Az első miseruhákat börtönkörnyezetbe tervezte, a legutóbbiakat a Notre-Dame újranyitására. Dolgozott a Sex Pistolsszal, Rihannával, a festő Jean-Michel Basquiat-val, a reklámfotós Oliviero Toscanival – de saját stílusából semmi áron nem engedett. HVG-portré.
