Olyan elmélettel állt elő egy alaszkai fizikus, amihez fogható Einstein óta nem volt
Egy helyett három dimenziója lehet az időnek, úgy, mint a térnek – véli Gunther Kletetschka alaszkai fizikus. A mérések azt mutatják, valóban igaza lehet.
Egy helyett három dimenziója lehet az időnek, úgy, mint a térnek – véli Gunther Kletetschka alaszkai fizikus. A mérések azt mutatják, valóban igaza lehet.
A NASA már javában dolgozik azon, hogy a Hold saját időzónát kapjon, amit aztán a földivel is össze lehet hangolni.
Ha valóban így van, annak nincs köze a sci-fikből ismert időutazáshoz vagy ahhoz, hogy megtörtént eseményeket vissza lehessen csinálni.
Az űrkutatásban is fontos szerep juthat annak az új, rendkívüli pontosságú atomórának, melyet az Egyesült Államokban fejlesztettek.
Napszakok és társas kötelezettségek híján nagyon lelassul az idő érzékelése, de a belső, biológiai órát ez sem tudja megtéveszteni – derül ki magánykísérletekből, amelyek közül nemrég fejeződött be az eddigi leghosszabb.
Már az idő közlésében is szerephez juthat a ChatGPT, miután egy Matt Webb nevű tervező összekötött egy kijelzőt egy miniszámítógéppel, ami a chatbottól nyer verseket, ami rímel az aktuális időre.
Azt vizsgálták az amerikai Cornell Egyetem kutatói, hogy milyen hatással van a szívverések hossza arra, hogy hogyan érzékeljük az időt – hiszen ugyanaz az út olykor egészen rövidnek tűnik, míg máskor olyan, mintha soha nem érne véget.
Ronald Mallett, a Connecticuti Egyetem egykori fizikusa gyerekkora óta álmodozik az időutazásról, 77 éves korára pedig kitalálta, hogyan lehetne megvalósítani azt.
Érdekes területen, az időérzékelés kapcsán végzett kísérletet Nádasdy Zoltán kutató több munkatársával. Egyebek mellett az is kiderült, hogy az időészlelésünk az óvodás- és felnőttkor között „átbillen” – a kísérlet ráadásul otthon is könnyen elvégezhető.
Az amerikai Princeton Egyetem tudósai a gravitációs hullámok segítségével mondanák meg, mi történt az ősrobbanás után 380 ezer évvel – jelenlegi ismereteink szerint az időben ennél messzebbre nem lehet tekinteni.
A kutatók 50 éve alkalmazzák a szökőmásodperceket, 2035-től azonban nem lesz rá szükség.
Az úgynevezett szökőmásodpercek alaposan megzavarhatják a számítógépeket, de még a weboldalakat is. A Meta ezért úgy látja: jobb lenne eltörölni.
Eltörlik az óraátállítást – ígérték meg az EU döntéshozói 2018-ban. Aztán 2019-ben újra. Azután azt, hogy akkor ugyan nem, de legkésőbb 2021-ben mindenképp. Most pedig 2022 van, és már dátum sincs arra, mikor lehet az utolsó óraátállítás, ha eltörlik egyáltalán. Az ügy akadozása mögött ott van az EU döntéshozatalának csigalassúsága, 27 tagállam érdekeinek egyeztetése, az igazán erős politikai akarat hiánya, és persze az is, hogy korántsem biztos, hogy tényleg mindenki szeretné az óraátállítás eltörlését.
A Google Naptár Time Insights nevű funkciója megmutatja, mennyi időt töltött el a munkaidejéből az ember megbeszélésekkel.
Ha gyorsabban megeszem az adventi naptárból a csokit, hamarabb lesz karácsony? – kérdezi az ötéves, és ez teljesen rendben van. Ő már lát összefüggéseket, de az időfogalma még nem tökéletes. Hogy jutott idáig, és hová fejlődik?
Bár az énidő vagy a mindfulness kifejezések kétpercenként jönnek szembe, és minden bokorban slow mozgalom nő, mintha mégsem követné a hétköznapi tapasztalás ezeket a trendeket. Fogyni is, izmot építeni is azonnal kell, gyászolni elég lesz két hét – jó, akkor négy –, a szülés utáni csúcsformára pedig legfeljebb néhány hónap jut, aztán irány a munka.
Az idő a legértékesebb tulajdonunk, amely, szemben más javainkkal, nem pótolható. Pszichológiai értelemben relatív: érzelmi állapotunk, személyes perspektívánk, közösségünk élettempója befolyásolja, hogyan tapasztaljuk meg. Valamennyien képesek vagyunk rá, hogy kiigazítsuk az időről alkotott előítéleteinket - állítja Philip Zimbardo amerikai pszichológus, a világhírű stanfordi börtönkísérlet atyja.