Az árszabályozás bonyolult és kétes sikerű folyamat, a jegybank inkább ostorozással igyekszik visszafogni a telekommunikációs szolgáltatókat és másokat az áremeléstől. Lehet, hogy egyes cégek ceruzája túl vastagon fog, de a körülményeket a kormány és az MNB együtt alakították.
Lassan újra láthatjuk, milyen az, amikor a piaci viszonyok alakítják az élelmiszerárakat, más kérdés, hogy ezt milyen árszinten tapasztalhatjuk meg a boltokban. Októberben is ügyesen kerültük ki a boltokban a kormány által elvárt kék feliratokat, és megnéztük: „spekulálnak-e" még a láncok.
A belga infláció, vagyis az árak emelkedésének üteme a boltokban, októberben 0,36 százalékra esett vissza. A belga statisztikai hivatal adatai szerint az infláció 2021 januárja óta a legalacsonyabb szinten van.
Jövőre 20-30 százalékkal kellene emelni a közúti fuvarozás díjait, ez pedig már az inflációban is meglátszana. Ám egyebek közt az útdíjak emelése, a megbízók érdekei és a olcsó ukrán, török fuvarozók nehéz helyzetbe hozzák a hazai vállalkozókat.
Az eddigi 1 százalékpontnál kisebb lépéssel csökkentett az MNB kamatot, mert több a külső kockázat. Az infláció csökkenése folytatódik, de még sok munka van addig, hogy a jegybanki célt elérje – mondta el Virág Barnabás MNB-alelnök.
Az lenne a logikus, hogy ha minden drágább, akkor sokkal több adót is fizetünk be a vásárlásaink után, mégis alig nő idén az állam áfabevétele 2022-höz képest.
Évente több száz milliárdos nagyságrendben fektetnek be az árak letörésébe, valamint munkatársaik bérezésébe és egyéb juttatásaiba az árharcos multinacionális nemzetközi élelmiszerláncok. Az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) hat nemzetközi élelmiszer-kiskereskedője (Aldi, Auchan, Lidl, Penny, Spar, Tesco) emellett sokrétű intézkedéscsomaggal támogatja kollégái munka- és életkörülményeit, a rugalmas munkavégzési lehetőségektől kezdve az extra szabadságokig. A munkavállalóik 70 százalékát adó nők élethelyzetét figyelembe véve az áruházláncok számos további családbarát intézkedést is beépítettek működésükbe, hogy támogassák a családi élet megalapozását, valamint a gyerekvállalás és a karrierlehetőségek összeegyeztetését.
Bevásárolta magát az Indotek-csoport az Auchanba; elkészült a kormány őszi adócsomagja; az EU mind a 26 másik tagállamában megvan az egy számjegyű infláció. Ez a hvg.hu heti gazdasági összefoglalója.
A kenyér ára duplájára nőtt az elmúlt három évben, az élelmiszerek átlagosan 62, a szolgáltatások 27, a benzin 73 százalékkal kerül most többe, mint 2020 szeptemberében. Megnéztük, hogyan változtak az árak, amióta eldurvult az infláció, és hogy a drágulás mostani lelassulása ellenére hol tartunk több éves összevetésben.
2021 vége óta nem látott szintre esett az EU inflációja, az pedig több mint két éve nem történt meg, hogy legyen egy ország, ahol csökkentek az árak. A magyar mutató továbbra is a legrosszabb az egész unióban.
Európa sok részén már 5 százalék környékére levitték az inflációt, de egyelőre nem mindenütt látszik a megoldás, hogyan vinnék még annál is lejjebb. Főleg az aggasztó, hogy bármilyen energiaválságra még mindig elég rosszul reagálna a kontinens, és az élelmiszerek ára is magas. Persze minden szebbnek tűnik az EU-ban, ha azzal hasonlítják össze, milyen a helyzet Magyarországon.