A Magyar Nemzeti Bank (MNB) honlapján közölt szakmai publikációt Horváth Bianka, Parragh László iparkamarai elnök válófélben lévő felesége. Horváth Bianka nem járatlan a jegybanknál: korábban hat évig volt a Monetáris Tanács tagja, ottani mandátuma idén tavasszal járt le. Tagsága azért volt pikáns, mert a férje számtalanszor élesen bírálta az MNB-t és annak vezetését, miközben a Monetáris Tanács tavaly mindig egyhangú döntéseket hozott, vagyis azokkal egyetértett Parragh – most már válófélben lévő – felesége is.

Frissítés: A tanulmány szerkesztett változata megjelent a vg.hu-n, itt a szerző, Horváth Bianka mint az MNB elnöki főtanácsadója van föltüntetve.

Horváth tanulmányának címe „Nem meccs közepén szokták újraírni a szabályokat”, és az elemzésben bemutatja, hogy a Magyar Nemzeti Bank 2015-ben módosította a hazai inflációs célkövetés keretrendszerét (akkor vezették be a +/- 1 százalékpontos toleranciasávot a 3 százalékos cél körül). A szerző szerint az azóta eltelt idő, benne kiemelten az elmúlt három év eseményei az akkori döntés helyességét igazolja.

A 2020-as évtizedben – hasonlóan az MNB 8 évvel ezelőtti döntéséhez – valamennyi nagy jegybank a meglévő inflációs céljai mellett köteleződött el, miközben rendszerei rugalmasságát növelte. Az irányt az idei Jackson Hole-i konferencia is megerősítette. Sem az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed, sem az Európai Központi Bank nem gondolkodnak a monetáris rendszerük megváltoztatásában és az inflációs cél emelésében sem, ami irányadó a feltörekvő országok jegybankjai számára – hangsúlyozza Horváth.

A szerző alig leplezetten Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszternek (a jegybank volt alelnökének) üzen a tanulmánnyal. Nagy Márton a közelmúltban felvetette, hogy a jegybanknak érdemes lenne felemelnie az inflációs célját, illetve több alkalommal értekezett arról, hogy az infláció 3 százalékra történő leszorításáért folytatott küzdelem fékezi a gazdasági növekedést, így káros. Amellett is érvelt, hogy a jelenlegi világgazdasági környezetben a magas infláció lényegében elkerülhetetlen, ezért nem is kell túlzottan küzdeni ellene.

Nagy Márton megideologizálta, miért nem küzd a kormány az infláció ellen

A világgazdasági folyamatok, a munkaerő- és tőkehiány hosszú távon, strukturálisan árfelhajtó hatásúak. Az infláció letörése érdekében fenntartott magas kamatok pedig lefojtják a gazdasági növekedést, és az államkasszát is megterhelik.

Matolcsy György jegybankelnök ezzel szemben a Közgazdász-vándorgyűlésen azt fejtegette, hogy az infláció a főellenség, és addig nem lehet fenntartható gazdasági növekedés sem, amíg magas az infláció.

Horváth Bianka szerint „gazdaságpolitikai döntéshozók részéről nyilvános vitát indítani a kérdésben hitelességi veszteséget okoz az ország számára, ami az egyébként is turbulens feltörekvő piaci hangulatban komoly veszély. A célokat jelentősen meghaladó, kétszámjegyű infláció mellett az inflációs cél emelésének hatására az inflációs várakozások jelentősen megugranának tovább gerjesztve az egyébként is fájdalmas inflációt. A jelenlegi környezetben ezért az infláció tartós csökkentése és az árstabilitás helyreállítása kell hogy legyen az elsődleges cél. Az infláció elleni harcot a gazdaságpolitikai ágak összhangjával lehet a legkisebb költséggel megnyerni.”