Mi köze van a K-beautynak a trappistához? Hogyan öntik egymásba a pénzt a legnagyobb amerikai tech cégek és mitől lesz hamarosan újra nagyon menő a Nokia? – mutatjuk az elmúlt hetek legizgalmasabb üzleti híreit.
Jövőre már lehet szemmel látható, 2 százalékot valamivel meghaladó gazdasági növekedés Magyarországon, főként azért, mert az idei év pocsék, és mert új gyártókapacitások épülnek. Az infláció az év elején beesik majd, aztán újra felgyorsul – egy jelentősebb kormányzati pénzszórás nyomán akár 5 százalék fölé is emelkedhet.
Decembertől már 44 élelmiszerterméknél él az árrésstop, végignéztük, vajon milyen logika alapján választotta ki a kormány, hol él a korlátozással. Nem lettünk sokkal okosabbak.
A magyarok többsége évente egyszer, október végén látogat el a temetőbe szerettei sírjához, így nem meglepő, hogy ez a néhány nap főszezon a szektorban dolgozók számára. De miből áll még egy temetkezési vállalkozó munkája, miért drágulnak rohamosan a temetések, és mennyire lehet szétválasztani a munkát az azzal járó érzelmi megterheléstől? Palkovics Katalinnal, a Magyar Temetkezési Szolgáltatók Országos Szakegyesületének elnökével beszélgettünk.
A jegybank tartja a 6,5 százalékos alapkamatot. Bár a miniszterelnök és nemzetgazdasági minisztere szerint ideje volna az alapkamat csökkentésének, valójában nincs, a megszólalásukkal pedig még inkább szűkítették a független jegybank mozgásterét.
Az ukrajnai háborút csak a válaszadók 18 százaléka okolja az inflációért egy friss kutatás szerint.
Összességében pluszban vannak a vásárlóerőt meghatározó reálbérek. A részletesebb adatok azonban rosszul festenek. Az idei első félévben – az egy évvel korábbi 18 százalékról – 33 százalékra emelkedett a csökkenést elkönyvelők aránya.
Magasan ragadt a lakossági inflációs érzet mutatója, a hivatalos adat ötszörösét érzékelik az emberek.
Az élelmiszerek inflációja a világ szinte minden országában magasabb volt, mint az általános infláció. Az élelmiszerek Törökországot leszámítva Magyarországon drágultak a legnagyobbat 2019 óta, az infláció és az élelmiszer-infláció közti olló pedig csak Kolumbiában nyílt nagyobbra.
Vállalkozói hitel ígéretével és a repülőrajt szlogen felmelegítésével folytatódik a kampány; magas maradt az infláció; olyan szereplő készülhet szélerőműpark építésére, aki miatt már a NER-nek sem lesz baja a szélenergiával. Ez a HVG heti gazdasági összefoglalója.
Az árrés szabályozását dicséri az NGM, miután kiderült, hogy július óta pontosan ugyanolyan az átlagos árszínvonal.
Közel van a szeptemberi infláció ahhoz, amit várni lehetett, az év végén jöhet némi lassulás, de nagy kérdés az, hogy a választás előtti osztogatás hogyan löki meg az árakat.
A júliusi szinten ragadtak be az árak, még úgy is, hogy az idényáras élelmiszerek és a nyaraláshoz kapcsolódó szolgáltatások egy kicsit olcsóbbak lettek. Igaz, ehhez az is kellett, hogy már megint nagy gázáremelkedést mérjen a KSH.
Az infláció magasabb, mint amilyennek lennie kéne, ráadásul lassan mennek csak lefelé az emberek és a cégek várakozásai – mondta Banai Ádám, az MNB ügyvezető igazgatója. A kormány olcsó céges hitelt kínál, de a vállalatoknak most sem a hozzáféréssel van a bajuk.
A miniszterelnök aligha saját kezével írja a rendeleteket, a nyugdíjkorrekció pedig nem „szokás”, hanem kötelezettség a kormány számára. Egyszerűen nem igaz, hogy a nyugdíjak minden évben megtartották az értéküket. Az pedig nettó propaganda, hogy Európában Magyarországot leszámítva mindenütt spórolás van Ukrajna támogatása miatt. Magyarországon viszont éppenséggel évek óta megszorítások vannak.
Ugyan az infláció már mérséklődött, de az inflációkövető lakossági állampapírok magas aránya olyan kockázatot hordoz a költségvetés számára, amit az államadósságkezelő meg akar szüntetni. Akkor is, ha ehhez magasabb hozamú fix papírokat kell bevezetni.
A kezdeti szankciós gödörből az orosz gazdaság a komoly átszervezéseknek és cselezéseknek köszönhetően megerősödve jött ki, így Putyin legfőbb hazai célja is mindvégig teljesült: a lakosság jól élt, a háború támogatottsága így nem ingott meg. A kocka most van fordulóban: a gazdaság lassul, az infláció magas, az oroszokat Ukrajnánál most már sokkal jobban aggasztják a közértben az árak. Putyin kemény intézkedésekkel készül felpolcolni a megingott költségvetést, durván megsarcol rengeteg kisvállalkozást, luxiadót fontolgat, és úgy néz ki, hatósági árat vezet be az alapvető élelmiszerekre.
A jövő évi gazdasági növekedésről szóló előrejelzésükben már bizakodóbbak, mint voltak nyár elején.
Az állam az osztogatások és az államadósság magas finanszírozási igénye miatt fogja vissza beruházásait, a vállalkozások beruházásai a bizonytalan környezet, stagnáló gazdaság, magas kamatok miatt kritikusan alacsony szinten állnak, és a lakossági beruházásoktól sem várható csoda.
Idén csak 0,6 százalékkal nőhet a GDP, előző előrejelzésében a jegybank még 0,8 százalékot várt. Az aszály miatt a mezőgazdaság teljesítménye csökken idén.
