A kormányból ül át Banai Péter Benő az MNB alelnöki székébe. A meghallgatásán szó esett arról is, hogy miért nem tehetett semmit a jegybanki alapítványok ügyében, mit kezdene a bankok díjaival, de arról is volt pár mondata, hogy szerinte Németország és az EU miatt gyenge a gazdaság, és magas az infláció.
A kormány választási osztogatása csak tovább szűkítette a jegybank mozgásterét, de ettől függetlenül is biztosra lehetett venni, hogy az alapkamat marad 6,5 százalékon.
Bár a szervezők szerint az inflációnál kisebb mértékben nőttek az árak, ha jól akarunk lakni, akár több tízezer forintot is otthagyhatunk a Bazilika előtt vagy a Vörösmarty téren. Vannak azért pozitív meglepetések is: egy burger áráért akár hat porcelánvirágot is vehetünk.
A családi adókedvezmény emelése meglökte a nettó átlagkeresetet, amely így nagyobb ütemben nőtt, mint a bruttó átlagkereset.
A madárinfluenza-járvány miatt a közös európai piacon jóval kevesebb a tojó, így a tojás is.
Adóemelést és a hiánycél elengedését jelentette be Nagy Márton; azt számolgatják, mit is jelenthet az egyelőre csak szóban létező amerikai segítség; nem tudott csökkenni az infláció. Ez a HVG heti gazdasági összefoglalója.
Továbbra is árstabilitási gondokkal küzd az ország, ráadásul a lakossági inflációs várakozások nagyon rosszak – emelték ki elemzők, miután kijött az októberi áremelkedésekről szóló adat.
A júliusi szinten ragadtak be az árak. Az élelmiszerek inflációja az elmúlt egy év legalacsonyabb szintjére került le, a többi ágazatban viszont, ahol a kormány bele próbált nyúlni az árakba, így is látványos volt a drágulás.
A befektetők még nem a választási esélyek alapján hozzák meg a döntéseiket, az uniós pénzek hazahozása kapcsán pedig kiindulhat a lengyel példából a piac, de vannak fontos különbségek. A következő kormánynak pártállástól függetlenül csökkentenie kell a költségvetési hiányt, de az eddig bejelentett intézkedések “kimozoghatóak”. A minimálbér-emelés strukturális átalakulást hozhat a munkaerőpiacon, ami akár egy fenntartható gazdasági növekedést is elindíthat, de egyéni szinten lesznek fájdalmas döntések. Virovácz Péterrel, az ING Bank vezető elemzőjével beszélgettünk.
Mi köze van a K-beautynak a trappistához? Hogyan öntik egymásba a pénzt a legnagyobb amerikai tech cégek és mitől lesz hamarosan újra nagyon menő a Nokia? – mutatjuk az elmúlt hetek legizgalmasabb üzleti híreit.
Jövőre már lehet szemmel látható, 2 százalékot valamivel meghaladó gazdasági növekedés Magyarországon, főként azért, mert az idei év pocsék, és mert új gyártókapacitások épülnek. Az infláció az év elején beesik majd, aztán újra felgyorsul – egy jelentősebb kormányzati pénzszórás nyomán akár 5 százalék fölé is emelkedhet.
Decembertől már 44 élelmiszerterméknél él az árrésstop, végignéztük, vajon milyen logika alapján választotta ki a kormány, hol él a korlátozással. Nem lettünk sokkal okosabbak.
A magyarok többsége évente egyszer, október végén látogat el a temetőbe szerettei sírjához, így nem meglepő, hogy ez a néhány nap főszezon a szektorban dolgozók számára. De miből áll még egy temetkezési vállalkozó munkája, miért drágulnak rohamosan a temetések, és mennyire lehet szétválasztani a munkát az azzal járó érzelmi megterheléstől? Palkovics Katalinnal, a Magyar Temetkezési Szolgáltatók Országos Szakegyesületének elnökével beszélgettünk.
A jegybank tartja a 6,5 százalékos alapkamatot. Bár a miniszterelnök és nemzetgazdasági minisztere szerint ideje volna az alapkamat csökkentésének, valójában nincs, a megszólalásukkal pedig még inkább szűkítették a független jegybank mozgásterét.
Az ukrajnai háborút csak a válaszadók 18 százaléka okolja az inflációért egy friss kutatás szerint.
Összességében pluszban vannak a vásárlóerőt meghatározó reálbérek. A részletesebb adatok azonban rosszul festenek. Az idei első félévben – az egy évvel korábbi 18 százalékról – 33 százalékra emelkedett a csökkenést elkönyvelők aránya.
Magasan ragadt a lakossági inflációs érzet mutatója, a hivatalos adat ötszörösét érzékelik az emberek.
Az élelmiszerek inflációja a világ szinte minden országában magasabb volt, mint az általános infláció. Az élelmiszerek Törökországot leszámítva Magyarországon drágultak a legnagyobbat 2019 óta, az infláció és az élelmiszer-infláció közti olló pedig csak Kolumbiában nyílt nagyobbra.
Vállalkozói hitel ígéretével és a repülőrajt szlogen felmelegítésével folytatódik a kampány; magas maradt az infláció; olyan szereplő készülhet szélerőműpark építésére, aki miatt már a NER-nek sem lesz baja a szélenergiával. Ez a HVG heti gazdasági összefoglalója.
Az árrés szabályozását dicséri az NGM, miután kiderült, hogy július óta pontosan ugyanolyan az átlagos árszínvonal.
