Egyetlen hónap alatt majdnem ötödével drágult a kenyér – ez talán a legsokkolóbb tapasztalata júniusi bevásárlókörünknek. A fixált árú finomlisztből persze bárki süthet magának fix rezsiár mellett, ám még így is egyéves szintre elegendő inflációt hozott össze egy hónap alatt a hazai élelmiszer-kiskereskedelem.
A nyugdíj és több szociális támogatás is növekszik.
A megkérdezettek közel fele viszont nagyon váltana.
A rezsibiztos Brüsszelt okolja az energiaárak elszabadulásáért, de kiosztotta a Ryanairt is.
A magyarországi élelmiszerárak kétszer olyan gyorsan nőnek, mint az euróövezetiek. A magyarázat a bérköltségek növekedésétől a hurráköltekezésen át a forint erőteljes leértékelődéséig terjed.
A kutyaszorítóba került politikusok figyelmétől övezve küzdenek világszerte a jegybankárok az infláció ellen, hogy a monetáris szigorítással ne idézzenek elő recessziót. Európában pluszfeladat az olasz adósságválság kirobbanásának elkerülése.
Az árstopot kitolták, a Szép-kártyás fizetést még nem.
Az inflációs válságban már aligha állják meg a helyüket a falra festett ördögök – éppen ezért jön kapóra, hogy a kormány 12 év alatt kiirtotta azokat a demokratikus reakciókat a társadalomból, amelyek megbuktatnának egy kormányt krízis idején. Hiába tehát a szorult helyzet: cselekvőképes választók, alternatívát jelentő ellenzék és tökösebb EU nélkül Orbán megerősödött, mintsem bukott politikusként állhat a válság végén.
„Az inflációt könnyű előidézni, annál nehezebb megszüntetni” – idézte a tavaly októberben elhunyt Kornai Jánost Surányi György, a Magyar Nemzeti Bank korábbi kétszeres elnöke az akadémiai Stádium 28 kör szerdai fórumán a FUGA-ban. A megszüntetés nehézségeit taglalva Bod Péter Ákos – szintén egykori jegybankelnök – azt az aggályát fogalmazta meg, hogy Magyarországon az infláció hosszabb ideig tart majd, mint másutt.
Aki kényszerből vagy a veszteség csökkentése érdekében kevesebb árstopos árut tart készleten, akár többmilliós büntetésre is számíthat, de az sem megoldás, ha nem árulják tovább őket. Eddig még könnyítést jelentett az árstop előtt felhalmozott raktárkészlet, de ez júliusra elfogy, és október végéig nincs több segítsége a kereskedőknek. Az árstopos termékekből pedig, ha minden nap csak 10 darabot adnak el, az is több százezres veszteséget jelent egy hónapban.
És még a kormány is erre biztatja őket - írja a HVG.
Már akkor is durvának érezték a magyarok az inflációt, amikor a kanyarban sem volt a háború, azóta pedig csak rosszabb lett a helyzet – derült ki a Cetelem Körképből.
Az igazgatósági elnök és a felügyelőbizottsági tagok tiszteletdíját a jelenleg 10 százalék körüli inflációt bőven meghaladó mértékben emelte meg az állami tulajdonos.
Az elszálló energiaárak és az infláció miatt a börtönök fenntartási költségei is nőhetnek.
Egyre gyorsabban sodródunk egy súlyos világméretű viszály felé – sötét jövőképet fest a világ legnagyobb kockázati alapkezelőjének alapítója.
Éves átlagban akár 12,6 százalék lehet idén az infláció, és csak lassan mérséklődik, 2023 végére csökkenhet 4 százalékra. A jegybank legalább őszig folytatja a kamatemeléseket. Az irányadó ráta elsősorban ismét az alapkamat lesz, ami jelenleg 7,75 százalék.
Romániában kevesebbet kell érte fizetni. A drágulás egyik oka a liszt árának emelkedése.
Tankönyvi alapeset, hogy a recessziós idők előszelére a megtakarítások növelésével kell válaszolni, nem esztelen pénzszórással. Akik kiköltekeznek, hamarosan kénytelenek lesznek megszokott életszínvonaluknál kevesebbel beérni.
Egy felmérés szerint a magyarok közel 80 százaléka nyaral valamilyen formában, a legtöbben augusztusban, legfeljebb öt napot. A nyaralásra szánt összeg nagyot nőtt a járvány előttihez képest, 169 ezerről 301 ezerre.
