#infláció









És akkor a kormány behódolt Brüsszelnek, hogy mentse a süllyedő forintot

Szabadesésben gyengült a forint, az esést csak a kormány és a jegybank együttes munkájával sikerült lassítani. Majdnem 12 százalékra nőtt az infláció, és egyelőre senki nem tudja, hogyan lehetne lassítani. Az Alföldön aszály pusztít, a világ legnagyobb csokigyárában meg a Magyarországról származó szójalecitin. Ez volt a hét a gazdaságban.

hvg.hu







Surányi György: A jegybank kullog az események után

Minél később sikerül megfordítani az infláció trendjét, nem árbefagyasztásokkal, hanem organikusan, annál nagyobb ára lesz, növekedésben, foglalkoztatásban, jövedelemben és reálkeresetben is – figyelmeztet Surányi György egyetemi tanár, a Magyar Nemzeti Bank korábbi kétszeres elnöke a HVG-nek június 30-án adott interjúban. Ezt most kiegészítettük az azóta történt jelentős változások fényében, például mert az MNB 7,75 százalékról 9,75 százalékra emelte az egyhetes betét kamatozását, ismét elválasztva azt az alapkamattól (igaz, közben kiderült, jövő kedden várhatóan ismét egy szintre hozza azokat). Surányi az eredeti interjúban a 7,75 százalékos alapkamatról határozottan állította: nem lesz elég a forint stabilizálásához. Ez azóta vastagon igazolódott.



A kormány több bevételre számít az infláció miatt, el is költik sportra és kommunikációra

Az utolsó pillanatig reszelgeti a kormány és a Fidesz a 2023-as büdzsét, több pénz jut majd egyebek mellett sportra és kormányzati kommunikációra. A bevételi oldalon a fedezetet az infláció miatt növekvő adóbevételek jelentik. A 2023-as büdzsét megalapozó gazdasági előrejelzések már most köszönőviszonyban sincsenek a realitásokkal, ettől függetlenül a költségvetést nem fogják áttervezni.



Ki az, aki még nyer is a nagy infláción?

Az infláció alapvetően rossz – azt gondolhatnánk, hogy ha valamiben, hát ebben legalább egyetérthetünk politikai véleményektől függetlenül. Csakhogy ez sem így van. Mert ha mélyebbre ásunk, kiderül, hogy egy ilyen drágulásnak sem csak vesztesei lehetnek.