Ehhez pofa kell: a kormány új videója Rákosiék legkeményebb propagandáját idézi
S a nép, az istenadta nép, Oly boldog rajta...
#infláció
Telekomos? Szeptembertől árat emel a cég, jön az inflációkövető árkorrekció is
A Magyar Telekom szeptember 1-jén korrigálja először az árait, jellemzően a 2017 és 2020 között értékesített díjcsomagok esetében.
Surányi György: A jegybank kullog az események után
Minél később sikerül megfordítani az infláció trendjét, nem árbefagyasztásokkal, hanem organikusan, annál nagyobb ára lesz, növekedésben, foglalkoztatásban, jövedelemben és reálkeresetben is – figyelmeztet Surányi György egyetemi tanár, a Magyar Nemzeti Bank korábbi kétszeres elnöke a HVG-nek június 30-án adott interjúban. Ezt most kiegészítettük az azóta történt jelentős változások fényében, például mert az MNB 7,75 százalékról 9,75 százalékra emelte az egyhetes betét kamatozását, ismét elválasztva azt az alapkamattól (igaz, közben kiderült, jövő kedden várhatóan ismét egy szintre hozza azokat). Surányi az eredeti interjúban a 7,75 százalékos alapkamatról határozottan állította: nem lesz elég a forint stabilizálásához. Ez azóta vastagon igazolódott.
Újabb rekordot döntött az infláció, 22 százalék fölött az élelmiszerek drágulása
Júniusban 11,7 százalék volt az infláció, a gyorsan változó tételektől szűrt maginfláció 13,8 százalékra gyorsult. Legjobban az élelmiszerek drágultak, összességében egy év alatt 22,1 százalékkal. Ezen belül például a kenyér ára 40 százalékkal ment föl, a tejé 25 százalékkal.
A kormány több bevételre számít az infláció miatt, el is költik sportra és kommunikációra
Az utolsó pillanatig reszelgeti a kormány és a Fidesz a 2023-as büdzsét, több pénz jut majd egyebek mellett sportra és kormányzati kommunikációra. A bevételi oldalon a fedezetet az infláció miatt növekvő adóbevételek jelentik. A 2023-as büdzsét megalapozó gazdasági előrejelzések már most köszönőviszonyban sincsenek a realitásokkal, ettől függetlenül a költségvetést nem fogják áttervezni.
Surányi György: Az év végére recesszióba juthat Magyarország
Kínkeserves munka az infláció mögötti folyamatokat megállítani, de minél később teszik meg, annál nehezebb és fájdalmasabb lesz – állítja a volt jegybankelnök az e heti HVG-ben.
Ki az, aki még nyer is a nagy infláción?
Az infláció alapvetően rossz – azt gondolhatnánk, hogy ha valamiben, hát ebben legalább egyetérthetünk politikai véleményektől függetlenül. Csakhogy ez sem így van. Mert ha mélyebbre ásunk, kiderül, hogy egy ilyen drágulásnak sem csak vesztesei lehetnek.
Aranyérméket bocsátanak ki Zimbabwében, hogy megfékezzék az inflációt
Az új pénzeszköz a Viktória-vízesés után kapta a nevét. Az ország 2009-ben felhagyott a világtörténelem egyik legsúlyosabb inflációjától sújtott zimbabwei dollárral, de az új helyi valuta sem bizonyult túl erősnek.
A bérek nőnek jobban vagy az árak? Kiszámoltuk
Az elmúlt néhány hónapban többet drágultak az élelmiszerek, mint a 2010-es években összességében. De ez azt is jelenti, hogy többet is kell dolgozni azért, hogy megvásároljuk őket? Visszamentünk egészen 1989-ig, hogy megnézzük, az elmúlt 33 évben a fizetések növekedése mennyivel tette egyszerűbbé az élelmiszerek vásárlását.
Nagy Márton: Ne az emberekkel fizettessék meg!
A gazdaságfejlesztési miniszter szerint csak az árstopokkal lehet kezelni az inflációt úgy, hogy a terhet ne a lakosság viselje.
Már közel 80 százalékos az infláció Törökországban
Május után júniusban is nagyobb volt a pénzromlás a becsültnél, 24 éves rekordokat döntöget az infláció.
Sokan aranyba menekítik a pénzüket az infláció elől
Megduplázódott a befektetési célú aranytömbök forgalma az év első hat hónapjában a BÁV Zálognál, júniusra az értékesítés meghaladta az egymilliárd forintot. Ez 51 kilogramm eladott aranyat jelent.
Biztos, hogy csak recesszióval lehet legyőzni az inflációt?
Nagy Márton szerint ez a megoldás, egy Nobel-díjas közgazdász másképp látja.
A kormány puha landolással jönne ki a válságból, de elnyújtott szenvedés lehet a vége
Fájdalom nélkül nincs eredmény – mondta Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter utalva arra, hogy a recesszióval, GDP-csökkenéssel lehet letörni az inflációt, majd megígérte, hogy a kormány fájdalom nélkül éri el ezt. A fájdalmat a kormány azzal igyekszik elkerülni, hogy bújtatva csoportosít át juttatásokat a háztartásoknak, ám ezzel épp az inflációt fűti.
És akkor Matolcsyék akkorát rántottak a vészharangon, hogy a Karmelitáig is elhallatszott
Az eddiginél sokkal magasabb inflációs előrejelzést tett közzé az alapkamaton is nagyot emelő MNB; a hőhullám alatt vízhiány lett a budai agglomerációban; Pest és Nógrád megye sok településén eközben a hulladék szállítása akadozik. Ez a hvg.hu heti gazdasági összefoglalója.
Soha nem volt még ekkora az eurózóna inflációja, de örülhetnénk, ha a magyar csak ennyi volna
8,6 százalékos inflációt mért az eurózónában az Eurostat.
Mellár Tamás: Az Orbán-tétel
Orbán Viktor, amikor a hazai infláció okairól beszélt, új távlatokat nyitott a földrajzi közgazdaságtan területén. Vélemény.
Búcsút mondhatunk a legjobb fagyiknak a drágulás miatt?
Aki a jégkrémnél és az ízesítőkkel, színezékkel telenyomott fagylaltnál többre vágyik, egyre kevesebb helyen talál majd ilyet. Az alapanyagnak már itt is napi árfolyama van, az energia pedig csak annak nem drágult, akit még köt a szerződése. Ráadásul csalódnia kell annak is, aki úgy spórolna, hogy lemond a minőségről: a silányabb minőségű fagylaltot készítők is felzárkóznak árban a drágákhoz.
Nagy Márton szerint a kormány igenis fékezi az inflációt
A gazdaságfejlesztési miniszter szerint recesszió jön a világban 2023-ban, de Magyarországon nem biztos. Az árstopban az a rossz, hogy egyszer ki kell belőle jönni.
MNB: A kormány ezermilliárdos adóemelései jelentősen megtolják az inflációt
Két év alatt 900-1000 milliárd forintot érnek a kormány adóemelései és új adói, ezek 2022-ben 0,4, 2023-ban 1,5 százalékponttal növelik az inflációt. Az árstopok ezt bőven ellensúlyozzák – de nem tudni, a kormány mihez kezd velük ősztől, a jegybank azzal a feltételezéssel számol, hogy fokozatosan kivezetik őket. A kormány közel 2 ezer milliárdot szórt ki a választások előtt, ami a háztartások fogyasztásán keresztül a GDP-t pörgeti – és az importot, így hozzájárul az ország folyó fizetési mérlegének hatalmas hiányához.