Parragh László a jelek szerint fontos kormányzati tanácsadó lett gazdasági kérdésekben, és ezt nem szégyelli hangoztatni. A kamaraelnök nyilatkozik a válságkezelésről, a minimálbérről, az oltás kötelezővé tételéről és az inflációról, keményen kritizálva az Orbán volt jobbkeze, Matolcsy György vezette jegybankot.
Augusztusban ismét gyorsult az infláció a megelőző hónaphoz képest, az egy évvel korábbihoz képest közel 5 százalékkal voltak magasabbak az árak. Legnagyobb mértékben a szeszes italok, a dohányáruk és az üzemanyagok ára emelkedett. Az első nyolc hónap nyugdíjas inflációja valamivel meghaladja az eddigi emelés mértékét.
Szakítani kell azzal a gondolkodásmóddal a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke szerint, hogy a versenyképesség záloga az olcsó munkaerő.
Leginkább a cukor, a búza és a növényi olajok drágultak a világban.
Erre hívja fel a figyelmet a Harvard egyetem professzora, Kenneth Rogoff, aki szerint sokkal inkább politikai döntések okozzák a tartós inflációt, mint gazdasági trendek.
1,2-ről 1,5 százalékosra emelte a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa az alapkamatot – kétségkívül ez volt a hét egyik legfontosabb gazdasági híre. De milyen hatással lehet egy ilyen döntés a mindennapi életünkre?
A pékszövetség elnöke szerint átlagban napi három forinttal költünk majd többet, mire a boltok polcait is eléri a kenyér drágulása.
Addig folytathatja az MNB a kamatemelést, amíg nem tér vissza az infláció a 4 százalék alatti toleranciasávba, ez azonban valószínűleg csak 2022 elején történhet meg – mondta a jegybank alelnöke az újabb alapkamat-emelés után.
Ahogy az várható volt, 1,2-ről 1,5 százalékra emelte a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa az alapkamatot. Az MNB jó előre megígérte, hogy emelés következik, ami nem is meglepő: az infláció csökkent az előző két hónap alapkamat-emeléseinek hatására, de még mindig jóval magasabb, mint amit a jegybank szeretne.
Keddi ülésén várhatóan újabb kamatemelésről dönt majd a Monetáris Tanács. Már korábban jelezték, hogy addig emelnek, amíg nem érik el az inflációs célt.
Hatalmasat nőtt a gazdaság az idei második negyedévben, ami nem csoda, hiszen egy éve a lezárás miatt jócskán összezsugorodott. A válságkezelő költekezéssel viszont kockázatok is megjelentek.
Újabb asszóhoz érkezett az MNB és a Pénzügyminisztérium közötti gazdaságpolitikai csörte, miközben az infláció nem siet csökkenni. Az ÁSZ elnökéről kiderült, hogy nem állhatja az szja-t, Lionel Messiről, hogy van élet a Barcelonán túl, a felmelegedésről, hogy megfékezhető, ha a politikusok is úgy akarják, egy magyar startupról pedig, hogy pont jókor állt elő műanyagpótló termékeivel. Ez a hvg.hu heti gazdasági összefoglalója.
Valóban nekiveselkedik a jegybank az elszabadult infláció megfékezésének, ennek jegyében kedden 1,2 százalékra növelte az alapkamatot. Kérdés, hitelesnek tartja-e a piac az eltökéltségét, s hogyan reagál a forint árfolyama.
Tanultunk a múltból, és még egyszer nem követhetjük el ugyanazt a hibát - hangsúlyozta az Európai Központi Bank elnöke. Ennek leginkább az euróövezet sebezhetőbb államai örülhetnek.
A kilenc évvel ezelőtti 453 forintos benzin volt az eddigi csúcs.
Munkaerőhiány, folyamatos drágulás és kiszámíthatatlan jövőkép – ezek az átlagos hétköznapok egy étterem életében a koronavírus után. Ahogy arról februárban már írtunk, a koronavírus járvány mellett az alapanyagárak növekedése és a munkaerőhiány is komoly problémát okozott a vendéglőknek. Most ismét megkérdeztük a tulajdonosokat, a nyitás után milyen állapotok uralkodnak a szakmában.
A jegybanktól máig ismeretlen okokból a miniszterelnök mellé igazolt Nagy Márton szerint a magas infláció az ára a gyors gazdasági kilábalásnak és az alacsony munkanélküliségnek. A gazdaságpolitika irányítása egy kézben van: Orbán Viktor kezében.
A korábbi három hónap 5,1-5,3 százalékos adatai után júliusban már csak 4,6 százalékos volt az infláció, vagyis az MNB szigora arra jó volt, hogy lassítsa a drágulást, de a jegybank inflációs céljától még mindig messze vagyunk. A részletes adatokból az is látszik, hogy az üzemanyagok drágulása mellett a lakásfelújítás és az ehhez szükséges eszközök ára került az egekbe az elmúlt hónapokban, de a nyaraláshoz is több pénzre van szükség, mint tavaly.
Bármilyen furcsa első ránézésre, egyáltalán nem biztos, hogy hatalmas drágulást hoz a bérek emelkedése. Egy-egy szektor állami támogatása ennél sokkal könnyebben okozhat áremelkedést. De nagy kérdés az is, mennyire hiszik el az emberek, hogy vége a válságnak, és bátran költhetik a pénzüket.
5,4 százalékkal nőttek az árak júniusban az Egyesült Államokban, ahol 13 éve nem tapasztaltak ilyet.
