Széttépte a globalizáció finom szálait a koronavírus-járvány, és a helyükbe olyan kusza vonalakat épített dominókból, hogy azok bármelyikének eldőlése kiszámíthatatlan következményekkel jár. Általános veszély az infláció, Európa pedig földgázcsapdába zárta magát, amit kaján elégtétellel figyel a felértékelődő energiahordozói nyomán erősödő Oroszország.
Elhúzódó harcra rendezkedik be a Magyar Nemzeti Bank az infláció ellen, nem lehet gyors sikert elérni – mondta Virág Barnabás, a jegybank alelnöke az alapkamat-emelés után.
A kormány annyi pénzt önt a gazdaságra a következő hónapokban, hogy az az extrém energiaárakkal együtt ahhoz vezethet, hogy akár tartósan beragadhat az infláció az 5-6 százalékos sávba – számolt Parragh László.
Legfeljebb két évig tartható az az állapot, hogy a kormány és az MNB politikája nem egy irányba tart – mondta Nagy Márton miniszterelnöki főtanácsadó, a jegybank volt alelnöke. Szerinte a kormány annyi pénzt tesz bele a gazdaságba a következő fél évben, hogy emiatt sokkal nagyobb lehet a növekedés, mint amit a szakértők várnak, az infláció viszont tovább maradhat magas.
2022 végére érhetjük el a 3 százalék körüli inflációt, az adósságállomány pedig csökkenni fog, bár a kampány alatt valószínűleg lassabban, mint ahogy a külföldi szakértők várnák – mondta Varga Mihály pénzügyminiszter kedden reggel. Arra is kitért, hogy a kormány szerint még idén sikerülhet megegyezni az Európai Bizottsággal a helyreállítási alap forrásairól.
"Nincs otthon a macska, most lehet cincogni" - mondja az EU és a magyar költségvetés aktuális viszonyáról Palócz Éva, a 2020-as gazdasági folyamatokat legprecízebben becslő Kopint-Tárki vezérigazgatója. De miből futja az új ígéretekre, a választási év brutális költekezésére? Nem lesz ebből valami hatalmas pofára esés? Bárdos András új műsorának fókuszában ezúttal a magyar gazdaság és a költségvetés kilátásai.
Kilencéves csúcsra nőtt az infláció; benyújtották a 2020-as zárszámadást, de alig derült ki belőle valami arról, mire költötték a gazdaságvédelemre szánt pénzeket; újra felvetődött, hogy szigorúbban szabályozza a politika a Facebook működését. Ez a hvg.hu heti gazdasági összefoglalója.
Világszerte száguldanak az energiaárak, a magyar kormány pedig ugyan azt állítja, hogy ezt nem fogjuk megérezni, de ez legfeljebb akkor igaz, ha csakis az otthoni rezsiszámlákat vesszük be a számításba, és a benzinár növekedését sem vesszük figyelembe. Az ipar és a mezőgazdaság áraiban óhatatlanul megjelenik, hogy a termelők drágábban jutnak energiához, a csomagolás és a szállítás is drágul. Egy átlagos magyar fogyasztó havi kiadásainak közel kétharmadát jelentik azok a termékek, amelyeknek az árába beépülhet a globális energiadrágulás.
Az eddig vártnál nagyobb lehet a 2021-es és a 2022-es infláció is, az MNB pedig újra rákényszerülhet a nagyobb kamatemelésre.
A jegybank szerint novemberben tetőzhet a drágulás.
Előzetesen 0,7 százalékos kompenzációt vártak, ezzel szemben a kormányrendeletben már 1,2 százalék szerepel.
Idén 8, jövőre 7 százalékkal nőhet a magyar GDP a bank elemzői szerint.
Formálisan már elérte a gazdaság teljesítménye a válság előttit, ám a viszonylag gyors kilábalásnak ára van: az infláció, és az állam erőteljes eladósodása.
Egy év alatt több mint 14 százalékkal nőttek az ipari termelői árak. A fogyasztói árak növekedése az őszi hónapokban 5 százalék fölé várható, részben épp az iparcikkek áremelkedése miatt.
Ezermilliárd forintos osztogatás jöhet 2022 első hónapjaiban; tovább maradhat velünk a magas infláció, mint ahogy eddig gondoltuk; a kínai gazdaság megingásától félt a piac. Ez a hvg.hu heti gazdasági összefoglalója.
Optimális esetben jövő év közepére kivezetnék a gazdaságélénkítő programot az USA-ban, de ha a növekedés nem úgy alakul, még lassítják a leállítást. Az biztos, hogy még idén döntenek róla.
Ezt jósolja legalábbis az OECD, amely a G20 államok perspektíváit vizsgálta meg. Az infláció egyik legfőbb oka az, hogy a világgazdaság gyorsan indult újra, és emiatt áruhiány alakult ki sok területen.
2022 őszén lehet újra 3 százalékos az infláció. 2021 őszén még 5 százalék fölött lesz, novemberben a 6 százalékos átlagos áremelkedés sem kizárt. A jegybank ennek ellenére visszavett a kamatemelések mértékéből – vélhetően, mert hosszú szigorítási ciklusra rendezkedik be, és a járvány miatt nem akarja túlságosan hűteni a gazdaságot. 2021-re a jegybank 6,5–7 százalékos gazdasági növekedést vár.
