Rendes körülmények között nagyon jó hír lenne, hogy 6,1 százalékkal nőtt a magyar GDP az egy évvel korábbihoz képest, de 2020-2021 minden, csak nem rendes körülmények sorozata, így a most közölt adat is csalódást keltőnek számít. Főleg azzal együtt, hogy az előző negyedévhez képest csak 0,7 százalékos volt a növekedés, vagyis úgy tűnik, a válságból történő gyors kilábalás után újabb lendületet nem nagyot tud találni a gazdaságunk.

A Deutsche Welle arról írt: egész Közép-Európa ráfázhat arra, hogy túlságosan az autóiparra koncentrált. Ezt láthatjuk a magyar számokon is, az iparunk, elsősorban a járműgyártás gyengélkedése húzza a vártnál lejjebb a GDP-adatot, hiába teljesít jól a szolgáltató szektor az újranyitás óta. Júliusban 6,7, augusztusban 34, szeptemberben 26 százalékkal kisebb volt a járműipar teljesítménye az egy évvel korábbinál. Márpedig a magyar gazdaságnak annyira fontos alapja a járműipar, hogy ha ott bajok vannak, akkor az a teljes gazdasági teljesítményt képes visszavetni.

Az MNB Monetáris Tanácsa nem az eddig megszokott 15, hanem 30 bázisponttal emelt az alapkamaton kedden. Csütörtökön pedig jött a következő lépés: közölték, hogy a jegybank 2,5 százalékos kamattal fogad be ajánlatokat a november 18-ai egyhetes betéti tenderen. A forint erősödéssel reagált a hírekre, de pénteken az osztrák lezárások hírei és az, hogy Christine Lagarde, az Európai Központi Bank elnöke közölte, hogy valószínűleg nagy kamatemelésbe nem kezdenek, az egész régiónk minden devizáját lejtőre küldte, így akkor már 368 forintba is került egy euró.

A magy jegybankok persze nem az árfolyamcél mozgatja most, hanem az inflációt próbálják letörni. Márpedig a friss jegybanki előrejelzést szerint az infláció novemberben 7 százalék fölé emelkedik, és onnan csak lassan fog csökkenni. A szeptemberi előrejelzésben még az állt, hogy az infláció 2022 végén éri el a jegybank inflációs célját. Virág Barnabás MNB-alelnök most annyit mondott, hogy „ez kitolódik”. Matolcsy György mindenesetre még a kamatdöntés előtti napon publikált egy cikket a Magyar Nemzetnek. Arról írta: mivel a gazdaság sérülékenyebb lett, és a helyzetünk több, mint egy éve romlik, el kell engedni, vagy át kell ütemezni a hiányt termelő, de versenyképességet nem erősítő állami beruházások egy részét, „ez most még elég, néhány hónap múlva már nem”.

Trippon Mariann, a CIB Bank vezető elemzője a Fülkében mindenesetre arról beszélt, hogy valószínűleg elértük a csúcsot, de még nem bízhatjuk el magunkat.

Matolcsy György

Túry Gergely

Az infláció egyik legfontosabb összetevője az üzemanyagár, amelyet ennek a hétnek az elejétől maximalizáltak literenként 480 forintban. A NAV-osok ki is rajzottak ellenőrzni, nem sokkal a szabály hatályba lépése után pedig a kormány közleményt adott ki arról, hogy a szabályokat be nem tartó benzinkutakat elvehetik az üzemeltetőtől. A Mol később jelezte is, hogy ha valaki nem tudja a kútját üzemeltetni ilyen feltételekkel, azt szívesen átveszi.

A Nemzetközi Energiaügynökség úgy számol: az olajpiac továbbra is szoros marad, de mutatkoznak már az enyhülés jelei, amelyek megállíthatják az áremelkedést. Egy felmérés is készült, amely kimutatta, hogy az autósok többsége a rögzített árak ellenére is annál a benzinkútnál fog vásárolni, ahol eddig, vagyis nem csak az ár játszhatott szerepet abban, hogy ki hol tankolt.

Túry Gergely

A hét képe: Mészáros Lőrinc 416 ezer forintos bakancsban adott át egy mentőautót

MTI/Mónus Márton

És ha már Mol: az idén is elkészítette a HVG a legnagyobb árbevételű magyar cégek listáját, amelyen, ahogy korábban szinte mindig, ezúttal is a Mol lett az első helyezett. Az olajcég annak ellenére maradt a Top 500 első helyén, hogy egyben a legnagyobb visszaeső is volt: 2020-ra 1200 milliárd forinttal, 24 százalékkal csökkent az árbevétele 2019-hez képest, annyira visszaesett a járvány alatt a forgalom és – bár ma már nem kell ilyesmi miatt aggódniuk – tavaly épp kimondottan olcsón tudták adni a benzint.

Az 500 legnagyobb árbevételű magyar cég közül csak 301-nek nőtt a bevétele 2020-ban, és ennél is kevesebbnél látnánk növekedést, ha a forint óriási gyengülésével nem számolnánk. Látványos példája ennek a lista második helyére került Audi Hungaria Zrt., amelynek az árbevétele úgy csökkent csak 3 százalékkal, hogy az eredetileg euróban készített beszámolóban 12 százalékos visszaesés látszik, de forintba átszámítva ez máris többet ér.

MTI / Krizsán Csaba

A hét második felében már a maszkviselés zárt térben való kötelezővé tétele számított a fontos járványügyi intézkedésnek, de eközben a munkajogászok még mindig azt a rendeletet tanulmányozzák, amely a munkáltatók kezébe adja a döntést az oltás kötelezővé tételéről. A rendelet bizonyos helyeken nem elég egyértelmű, és nagyon úgy tűnik, hogy az alapján nem a szövegbe foglalt egy év fizetés nélküli szabadság után rúghatja ki a munkáltató a dolgozóját, hanem azonnal, illetve a 45 napos, az oltás felvételére adandó türelmi idő után – fejtette ki a hvg.hu-nak Goda Mark munkajogi szakjogász.

Jagicza Gábor, a Vámosi-Nagy Ernst&Young Ügyvédi Iroda munkajogi és adatvédelmi csoportját vezető ügyvéd pedig arról beszélt kérdésünkre: a jogalkotó nem engedte meg a magánszektor munkáltatóinak, hogy mellőzzék annak vizsgálatát, szükséges-e és arányos-e a jogkorlátozást eredményező munkáltatói intézkedés a cél - az egészség megóvása - érdekében.

Fazekas István

Elkészült az MKB, a Budapest Bank és a Takarék Csoport egyesülésének pontos ütemterve. A NER-közeli óriásbank végleges neve még nincs meg – pontosabban annyi már igen, hogy a lízingtársaságaik az Euroleasing nevet veszik fel 2022-től -, minden más fontos tudnivaló viszont már ismertté vált. 2022. március 31-án a Budapest Bank beolvad az MKB-ba, a Takarék Csoport pedig 2023 második negyedévében csatlakozik a fúzióhoz. Eközben folyamatosan zajlik majd az egységes banki működés kialakítása. Az egyesült bank 2022. március 31-e után egy ideig még MKB Bank néven működik majd.

A bankcsoport tulajdonosi szerkezete nem változik, a bankok tulajdonosa továbbra is a Magyar Bankholding Zrt. A Bankholding vezérigazgató-helyettesei és ügyvezető igazgatói átveszik a szakmai és munkajogi irányítást a bankokban, az ügyfeleknek pedig egyelőre nincs tennivalójuk.

Túry Gergely

Teljesen magyar kiskereskedelmi lánc létrehozásának szükségességéről beszélt Lázár János kormánybiztos, aki a termelőtől a feldolgozón át a nagy és kiskereskedőig magyar tulajdont vizionált. Gulyás Gergely a Kormányinfón azt mondta erről a témáról: nincs kormánydöntés, ami a jelenlegi helyzeten változtatna.

Azt Gulyás is elismerte, hogy „a lehető legkevesebbet” sikerült elérni ezen a területen. A korábbi intézkedéseknek valóban nem érezni a hatását, de a gyakori ellenséges hangvételű nyilatkozatok a vásárlókat sem bátortalanították el, ők nagy többségben a külföldi láncoknál költik a pénzüket. Nem csak a fogyasztók, de a termelők is jobban kedvelik a külföldi tulajdonú láncokat – mondta a hvg.hu-nak Raskó György agrárközgazdász, és ezt az évről évre megjelenő rangsorok is megerősítik.