Mindenki, akinek lehetősége adatik részt venni tervezőként, kivitelezőként nagy és összetett rendszerek létrehozásában, joggal büszke az elért eredményekre. Podcast-adásunkban ezúttal a logisztikai tervezés világában járunk: a Rossmann nemrég épült üllői automatizált raktárának történetét ismerhetjük meg.
Eljött a drónok kora, ami alapjaiban változtatja meg a hadviselést. Ukrajna és Oroszország innovációban az USA előtt jár, egyre újabb, gyakran abszurd megoldásokkal próbálnak egymás elé kerülni. A helyi sajátosságok és a kényszer páratlan innovációs ökoszisztémát hozott létre. A kérdés, hogy kell-e menni az árral, vagy végleg kidurran a drónlufi, amint megtalálják az ellenszert.
Amerikai mérnökök fejlesztése egy olyan mikrochip, amelyik egyszerre tudja feldolgozni az ultragyors adatokat és a vezeték nélküli jeleket, miközben töredék annyi energiát fogyaszt, mint egy hasonló digitális, neurális hálózat.
Egy friss felmérés szerint az USA-ban a vállalati MI-bevezetési projektek túlnyomó többsége kudarccal végződik. A bukások okát másban látják a mesterséges intelligencia fejlesztői és felhasználói.
A sebkötözés, különösen a krónikus sebek esetében fontos mozzanata a gyógyulásnak, azonban elrejti azt, ami a kötés alatt történik. Ausztrál kutatók újdonsága viszont nemcsak megmutatja a „láthatatlant”, hanem lehetővé teszi, hogy távolról figyeljék a seb állapotát.
A 3D-nyomtatás számos területen remekel, azonban elég sok hulladék is jár ezzel a folyamattal. Kínai kutatók olyan nyomtatógyantákat fejlesztettek, amelyek akár többször is újrahasználhatók.
Amerikai és japán kutatók szintetikus élesztőt használva készítenek nagyértékű fogászati és csontimplantátum anyagot emberi vizeletből. Ezzel két legyet ütnek egy csapásra: védik a környezetet és olcsón tudnak előállítani fejlett orvosi anyagokat.
Ha már egy robot olyan önálló, ideje lenne arra is megtanítani, hogy saját magának cserélje ki lemerült akkumulátorát. Kínai szakemberek újdonsága éppen ezt teszi lehetővé.
A negyedik ipari forradalom, vagyis az Ipar 4.0 folyamatai új lehetőségeket teremtenek, az utóbbi években robbanásszerű fejlődésnek lehetünk szemtanúi. Digitalizáció, automatizáció, ipari és kollaborítv robotok, adatfelhasználás és mesterséges intelligencia: a mindannapjaink részei, de vajon mennyire tudjuk használni őket? Podcastunkban többek között erre a kérdésre keressünk a választ!
Összességében pozitív növekedési kilátásokról számoltak be az európai vállalkozások az Eurobarométer friss felmérése szerint. Bár a határokon átnyúló terjeszkedés akadályai továbbra is fennállnak, egy rugalmas és előremutató ökoszisztéma mutatkozik. A magyar vállalkozások válaszai egyes területeken meglepő eredményeket is hoztak.
Amikor egy webáruházból rendelt termék megérkezik, vagy egy bolt polcáról leveszünk valamit, ritkán gondolunk bele, mi mindennek kellett történnie, hogy az áru odajusson. A háttérben az intralogisztika dolgozik: az anyagmozgatás, a raktározás és gyártás közötti összehangolt logisztikai folyamatrendszer. Ez a szektor a gazdaság létfontosságú, de kevéssé ismert motorja, ami komoly hatással van a környezetünkre is. A terület egyik legfontosabb hazai szereplőjének, a Jungheinrichnek célja, hogy 2030-ra saját működése szén-dioxid-semleges legyen, 2050-re pedig teljes értéklánca elérje a nettó zéró kibocsátást.
A világon egyedülálló az a mesterséges intelligenciára vonatkozó törvény, amit bő egy évvel ezelőtt fogadott el az EU. Ám miközben ez a biztonságot helyezi az előtérbe, a legnagyobb európai cégek szerint megöli az innovációt.
A privatizáció folyamatban van, közben a védelmi ipari képességek új tulajdonosa együttműködési megállapodást írt alá a Honvédség kiszolgáló- és holdingcégével.
Az évekig vaskosan veszteséges, állami támogatások tízmilliárd forintjait elnyelő Kall Ingredients sikeresen alkalmazza a mesterséges intelligenciát a gyártásban.
A jelenlegi versenyhelyzetben azok a szolgáltatók tudnak előrelépni, akik magas műszaki színvonalat, megbízható működést kínálnak. Ilyen szolgáltató a szerződéses logisztikával foglalkozó Raben Trans European Hungary Kft. is, akik magas szakértelemmel rendelkeznek a veszélyes áruk logisztikájában ugyanúgy, mint az élelmiszerek kezelésében. Árvai Csaba ügyvezető igazgatóval beszélgettünk.
Nem nehéz kitalálni, mit csinál 1400 kisebb-nagyobb technológiai vállalat, több mint 600 befektető és 100 ország, köztük 35 európai állam képviselője egy helyen: megmutatják, megnézik, megbeszélik, hol tart és merre halad a világ. Szerdán megkezdődött a berlini GITEX Europe konferencia: fejlődésről, nyitottságról és magyar szemmel nézve elképesztő összegű befektetésekről.
Tucatszám hozná haza a tudósokat külföldről, Magyarországot az innovációs élbolyba repítené a kormány új szervezete. A formátum ismerős: ez az, amiben az állami források elveszítik közpénz jellegüket. Az Élvonal-programban Krausz Ferenc Nobel-díjas tudós lesz a mindenről döntő csapatkapitány.
Titokban kivették a szabálytalan projekteket az Európai Bizottságnak leadandó számlacsomagból. Közel 10 milliárd forintnyi uniós pénz úszott el, és – akárcsak az Elios-ügyben – itt is az adófizetők állták a cechet.
Balatoni Katalin eddig a köznevelésért felelős helyettes államtitkár volt.
Vannak olyan körülmények, amikor nem lehet vagy nem célszerű egy áramkörre hűtőbordákat vagy hűtőventilátorokat szerelni. Japán szakemberek ötlete nemcsak hogy segít az ilyen helyzetekben segít, de még jelentősen meg is növeli a hőelvezetést.
