Nem szabad ezt a régiót magától értetődőnek venni, ez az eddigi budapesti éveinek egyik legfontosabb tapasztalata – mondta a hvg360-nak Paul Fox, az Egyesült Királyság budapesti nagykövete. A diplomata, aki doktoriját a szovjet történelemből írta, és magyarul is tanul, úgy fogalmazott, néhány területen kiváló a két ország közötti együttműködés, a hozzáállásuk az ukrajnai háborúhoz azonban gyökeresen különbözik. A retorikáról pedig úgy gondolja, óvatosnak kell vele lenni, mert lehet, hogy a hazai közönség számára vonzó, de azon kívül is hallgatják.
Hogyan válasszunk szolgáltatót, ha az egészségünk a tét? Honnan tudnak a páciensek átlátható, hiteles információkat meríteni a Google helyett? A Betegbarát Projekt célja, hogy segítse a laikusokat eligazodni a magánegészségügy útvesztőiben, valamint helyreállítsa az ellátásba vetett bizalmat Magyarországon. Mi kell ahhoz, hogy a szolgáltatók és páciensek között megszűnjön a kommunikációs szakadék. Erről, valamint a nehézségekről és a projekt küldetéséről is beszélt Vaszary Ádám, a Betegbarát Projekt alapítója, kommunikációs szakember.
A volt oktatási miniszter, az MTA egykori elnöke szerint a kormányfő azért sem szeret oktatási vagy egészségügyi kérdésekkel foglalkozni, mert azok kellemetlenek.
„Szeretem ezt az országot, de közben reálisan látom, hogy valószínűleg mindkét gyerekem külföldön fog élni” – mondja Pető Kata, aki Hajdu Szabolcs színpadi és filmtrilógiájának záródarabjában, az Egy százalék indiánban nehéz döntés előtt álló feleséget alakít.
A közismerten erős reálvonal mellé hogyan fér be a művészeti nevelés? Mi volt a tapasztalatuk a megváltoztatott érettségivel? Nem okoz-e a gyerekeknek teljesítménykényszert, hogy élvonalba tartozó iskolába járnak? Schultz Zoltánnal, a HVG középiskolai rangsorában 10. helyen végzett veszprémi Lovassy László Gimnázium igazgatójával beszélgettünk.
Dojcsák Dalma emberi jogi jogász a Társaság a Szabadságjogokért ügyvezető igazgatójaként 50 munkatárs feladatait koordinálja. Meggyőződése, hogy minél több a szabadság egy társadalomban, annak tagjai annál boldogabban élhetnek. Kónya László a Deutsche Telekom IT Solutions ügyvezető igazgatójaként mintegy 5000 munkavállalóért felel. Hisz abban, hogy vezetőként kollégái önmegvalósítását kell támogatnia. Két távoli világ, de képviselői közt nem a távolság, hanem az összhang a szembetűnő. Gesztusokból, fél szavakból értik egymást, és nagyon hasonlóan gondolkodnak a vezetői szerepről is. Kettejüket a Bridge Budapest Árnyékprogramja kötötte össze azzal a céllal, hogy hidat képezzenek az üzleti és civil szféra között. A program során látszólag két távoli terület vezetői kapcsolódnak és inspirálódnak egymás vezetői tudásából, dilemmáiból és tapasztalataiból.
Hámori Luca az első magyar női ökölvívó, aki kijutott egy olimpiára, a kőszegi lány ráadásul két mérkőzést is nyert Párizsban. Hogyan éli meg, hogy sokan nem ezért, hanem az algériai Imane Helif elleni meccse miatt emlékeznek rá? Megbánt-e valamit a történtekkel kapcsolatban és mit tanult belőle? Mennyire agresszív a ringen kívül? Hogy telnek a mindennapjai az olimpia óta, mik a jövőbeli tervei és mit gondol a Sztárboxról? Egyebek között ezekről mesélt lapunknak. Interjú.
Úgynevezett bizonytalan identitású tárgyakat keresett a Ludwig Múzeumban megtekinthető különleges kiállításához Timár Katalin kurátor. A textilmunkák és kerámiák mellett hagyományos és extrém alapanyagokkal és technikákkal készült alkotások grandiózus gyűjteménye számtalan narratívát enged meg a befogadó számára, melyek egyszerre mélyen tanulságosak és felszabadítóan szórakoztatóak. Olyan nagyszerű alkotások és gondolatok bújnak meg az utolsó sarokban is, hogy a látogató könnyen érezheti úgy, hogy lemarad valamiről, ha nem néz mindent végig.
Tízből jó, ha egy startup befut, mégis megéri innovatív cégekbe fektetni, egyébként sosem törünk ki az akkugyártó szerepéből. Ám ehhez az állami kockázati tőkének is piaci alapon kellene dolgoznia – fejtette ki az üzleti világban „Petyának” hívott Balogh Péter, a STRT Nyrt. főtulajdonosa.
Dóra Dalma szociális munkás, kulturális szociológus, a Láthatatlan Tanoda szakmai vezetője. Az oktatási egyenlőségért tevékenykedő józsefvárosi szervezet élén azért dolgozik, hogy csökkenjenek a társadalmi igazságtalanságok, és minőségi oktatásban részesülhessenek a roma gyerekek is. Meggyőződése, hogy a társadalom mobilizációja szempontjából kulcsfontosságú a hátrányos helyzetű gyerekek minőségi oktatása és az, hogy az iskolakezdéstől az érettségiig, vagy azon is túl vezető úton legyen, aki fogja a kezét és támogatja azt, aki a többiekhez képest hátrányokkal indul. Hartyányi Orsolya közgazdász, turizmus- és vendéglátás-irányításból, hosszabb nemzetközi karrier után 2023-ban lett a Wolt Magyarország ügyvezetője. A cég irányítását egy jelentős növekedés hihetetlenül izgalmas-mozgalmas időszakában vette át. Munkatársai szakértelme mellett innovatív szemléletét és remek kapcsolatteremtési képességét dicsérik, neki pedig meggyőződése, hogy a társadalom számára visszaadni nemcsak kötelesség, de óriási lehetőség is, amiből az üzleti szereplők is csak profitálhatnak. Kettejüket a Bridge Budapest Árnyékprogramja kötötte össze azzal a céllal, hogy hidat képezzenek az üzleti és civil szféra között. A program során látszólag két távoli terület vezetői kapcsolódnak és inspirálódnak egymás vezetői tudásából, dilemmáiból és tapasztalataiból.
Brüsszelnek bábkormányokra van szüksége – riogatott a Kossuth rádiónak adott interjújában Orbán Viktor. Majd megdicsérte a Mi Hazánkat, hogy csak ők szavaztak a migrációs paktum ellen.
Hogyan működik majd a Tisza Párt jelöltjeinek a toborzása, mi a válasza Orbán Viktor bábkormányozó beszédére, és miért nem örül annak, ha Brüsszelben neki drukkolnak? Magyar Péter a párt október 23-i rendezvénye után adott interjút a HVG-nek.
A férfiak jobban szégyellik, ha szerelmet színlelő bűnözők kicsalják a pénzüket, és nem mernek olyan nyíltan beszélni róla, mint a nők – mondja Janecskó Kata, aki Nők a hálóban című könyvében elkövetővel és károsultakkal is beszélgetett.
Az, hogy egy munkavállaló mitől érzi magát jól és biztonságban a munkahelyén, számos szempont összessége. Fontos részét képezik ennek az egyes béren kívüli juttatások, amelyek hosszú távon nemcsak a munkavállalók, de a munkáltatók számára is megtérülnek. A gondoskodó munkahelyekről, az öngondoskodás fontosságáról, az ehhez kapcsolódó edukációról „Az Év Gondoskodó Munkahelye Díj” kapcsán Pataki Tímea zsűrielnökkel, a Prémium Egészségpénztár ügyvezetőjével beszélgettünk.
Egy terápiás kutyákkal gyerekeket támogató alapítvány vezetője, egy kreatív műhelyeket tartó jelmeztervező, Rea, a viselettörténeti öltöztetős baba kitalálója (soha látványosabban nem lehetett törit tanulni), egy trendelemzéseken alapuló technológiai elemző cég tulajdonosa és a KreaTour-box, vagyis egy oktatóvideóval megtámogatott, az otthoni varrástanuláshoz szükséges valamennyi eszközt (beleértve a répatáskát is) kitalálója – azt gondolnánk ez így összesen legalább egy hattagú csapat. Pedig nem, összesen ketten vannak: Földi Andrea, a KreaTour egyszemélyes vezetője, alapítója és munkatársa és Gémesi Rita, az amerikai Gartner vállalat magyarországi képviseletét ellátó i-Tango Kft. partnere. Kettejüket a Bridge Budapest Árnyékprogramja kötötte össze azzal a céllal, hogy hidat képezzenek az üzleti és civil szféra között. A program során látszólag két távoli terület vezetői kapcsolódnak és inspirálódnak egymás vezetői tudásából, dilemmáiból és tapasztalataiból.
Lehet mondani, hogy 1956 annyiféle, ahányan részt vettek benne, de igazsága csak egy volt – mondta az ELTE forradalmi bizottságában betöltött szerepéért egykor börtönre ítélt Karátson Gábor a HVG-nek, még 2007-ben. Mivel a 2015-ben elhunyt író, festő szavai ma talán még aktuálisabbak is, mint megjelenésük idején, az interjú újraközlésével is segíteni szeretnénk a tisztánlátást, miután Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója 1956-tal kapcsolatban a hősök emlékét gyalázó nyilatkozatot tett.
Lehel Zsuzsanna a Felelős Gasztrohős Alapítvány igazgatója, szuperereje pedig, hogy meg tudja hajlítani az időt. Egy apró és fiatal szervezet vezetőjeként kollégáival azt a célt tűzték ki maguk elé, hogy felhívják a figyelmet a környezettudatos, felelős étkezés és vendéglátás fontosságára. Az elmúlt néhány évben egyre szélesebb körhöz érnek el edukatív, szemléletformáló tevékenységükkel és Fenntartható Vendéglátóhely minősítési programjukkal. Patai Krisztina, a Future Talents Consulting alapítója, a „work smarter not harder” alapvetésében hisz. Fejvadászként és executive karrier-coachként is az a célja, hogy mindenki a neki leginkább megfelelő helyre kerüljön, azaz minél több elégedett munkavállaló legyen az országban. Vallja, hogy szakma és magánélet egyensúlya létkérdés, és hogy a teljes és örömteli élet az önmegvalósításnál is fontosabb lehet. Kettejüket a Bridge Budapest Árnyékprogramja kötötte össze azzal a céllal, hogy hidat képezzenek az üzleti és civil szféra között. A program során látszólag két távoli terület vezetői kapcsolódnak és inspirálódnak egymás vezetői tudásából, dilemmáiból és tapasztalataiból.
Dr. Vass Dorottea egyetemi adjunktus, olvasáskutató, és csapata a könyvíráson keresztül segíti az általános- és középiskolások intellektuális és önismereti fejlődését. A D012 program keretein belül 12 lépésben vezetik végig a gyerekeket a könyvkiadás folyamatán az ötlettől a nyomdába küldésen át egészen a könyvbemutatóig. Céljuk, hogy a gyerekekből hosszútávon sikeres, innovatív és önállóan gondolkodó emberek váljanak. Dojcsák Dániel egy nagyvállalati digitális ügyfélkezelési megoldásokat fejlesztő IT cég, a 200 főt foglalkoztató Shiwaforce marketingigazgatója. A szoftverfejlesztésen túl agilis és egyéb módszertanokra, tapasztalatokra építve tanácsadással, szakmai és vezetői tréningekkel és digitális eszközök bevezetésével is támogatják a ügyfeleik hatékony működését. Kettejüket a Bridge Budapest Árnyékprogramja kötötte össze azzal a céllal, hogy hidat képezzenek az üzleti és civil szféra között. A program során látszólag két távoli terület vezetői kapcsolódnak és inspirálódnak egymás vezetői tudásából, dilemmáiból és tapasztalataiból.
