#interjú

A piros lámpánál nem tudod megtervezni az életed

Mint Stan és Pan vagy Bud Spencer és Terence Hill – a minden szavát gondosan mérlegelő ifjonc és a sziporkázóan széteső „szakma öregje” úgy egészítik ki és inspirálják egymást. Gódor Zola végzettsége szerint közgazdász, saját definíciója szerint matek coach, az ország egyik leginnovatívabb oktatási programjának, a Rapid Mateknak arca és kidolgozója és Iglódi Csaba eredetileg újságíró (esetleg politológus vagy üzleti hírszerző), aki sakkvilágbajnok ugyan nem lett, de a reputációmenedzsmenttől kezdve a közösségépítésig mindennel foglalkozik – jelenleg leginkább személyes vezetői tanácsadással, de újabban Libri irodalmi díjas író is. Kettejüket a Bridge Budapest Árnyékprogramja kötötte össze azzal a céllal, hogy hidat képezzenek a generációk és eltérő üzleti modellek között. A program során látszólag két távoli terület vezetői kapcsolódnak és inspirálódnak egymás vezetői tudásából, dilemmáiból és tapasztalataiból.



Kovács András Péter: „Ugyanabból az anyagból vagyunk mindannyian”

Egy ponton azt érezte, hogy az élete nem vezet sehova, gyors kiégés és elkedvetlenedés lesz a vége. A ChatGPT-t is megkérdezte, mit tegyen az életközepi válság gyógyítására – nem lett okosabb. Aztán mégis elkezdte megfejteni magát. Részlet a HVG Extra Pszichológia interjújából.


Az a cég, amelyik csak a profitra hajt, az hosszú távon nem fenntartható

Topolcsik Melinda 2017 óta a Bridgestone Tatabánya Termelő Kft. ügyvezető igazgatója, mintegy 1300 kolléga munkavégzéséért és jóllétéért felel. Nyitrai Katalin a tipikus és az eltérő fejlődésű gyermekekkel inkluzív szemléletben foglalkozó Csodavár Alapítvány kommunikációs és fundraising vezetője. Melinda egy elkötelezett sportrajongó, aki délelőtti futása előtt szorított helyet az interjúnak, Katalin egy masters kosaras, aki nemrég aranyéremmel érkezett vissza az EB-ről. Két lelkes, energikus vezető, akik más-más területen, de nagyon hasonló értékek mentén dolgoznak. Kettejüket a Bridge Budapest Árnyékprogramja kötötte össze azzal a céllal, hogy hidat képezzenek az üzleti és civil szféra között. A program során látszólag két távoli terület vezetői kapcsolódnak és inspirálódnak egymás vezetői tudásából, dilemmáiból és tapasztalataiból.



Egy időn túl önmagába roskad, ha a cégeket csak azért csinálják az emberek, hogy több pénzük legyen

Emőke, aki bűnelkövető fiatalok pártfogó felügyelőjeként járt először a bagi cigánytelepen és Tamás, aki a Fibonacci-spirált tetováltatta magára, hogy sose feledje a helyes arányok fontosságát. Egy jogász-szociálpedagógus, aki olyan Magyarországról álmodik, ahol mindenki születésétől függetlenül minőségi oktatáshoz juthat, és egy mérnök, akinek a cége magyar vállalatként elsőként szerezte meg a Google Cloud premier partneri státuszát. Egy realista álmodó, akinek a szülői mentorprogramon túl már a jövő szakpolitikusi képzésére is van terve, és egy menedzser, akinek az az álma, hogy a vállalatot az amerikai tőzsdére vigye. Dr. Both Emőke, a BAGázs Egyesület alapítója és Szatmári Tamás, a felhős technológiával és adatelemzéssel foglalkozó Alíz Technologies Kft. ügyvezetője. Kettejüket a Bridge Budapest Árnyékprogramja kötötte össze azzal a céllal, hogy hidat képezzenek az üzleti és civil szféra között. A program során látszólag két távoli terület vezetői kapcsolódnak és inspirálódnak egymás vezetői tudásából, dilemmáiból és tapasztalataiból.


Aki egymaga működtet egy alapítványt, az olyan, mint a kínai tányérpörgető artista

Tíz évvel ezelőtt felhívtak egy anyukát, hogy menjen a gyerekért az óvodába, mert valami baj van vele. Csütörtöki nap volt – erre azért emlékszik, mert aznap dolgozott ott utoljára. A kisgyerekről kiderült, hogy cukorbeteg, az óvodáról, hogy nem akarja visszafogadni, az anyukáról pedig, hogy nem adja fel könnyen, főleg, ha igazságtalansággal találkozik. Kocsisné Gál Csilla ma már a Szurikáta Alapítvány a Diabéteszes Gyermekekért kuratóriumi alapítójaként és elnökeként segít a gyerekeknek és családtagjaiknak megtanulni a betegség komplex kezelését, életmódot váltani és megküzdeni az előítéletekkel. Ezúttal Vágó Beáta fekete öves HR-tanácsadóval alkottak egy párost. Kettejüket a Bridge Budapest Árnyékprogramja kötötte össze azzal a céllal, hogy hidat képezzenek az üzleti és civil szféra között. A program során látszólag két távoli terület vezetői kapcsolódnak és inspirálódnak egymás vezetői tudásából, dilemmáiból és tapasztalataiból.





Két küldetés, két vízió, két bátor és elhivatott nő

Egy ötezres nemzetközi vállalat HR-vezetői pozíciójából váltott  – komfortzónáját elhagyva – egy magyar fintech startup, a Dorsum vezérigazgatói székébe Mészáros Mariann. Forgács-Fábián Sárát gyerekkori élményei terelték: az általa életre hívott Amigos Alapítványban máig több mint 500 egyetemista önkéntes segítette gyerekek ezreit a gyógyulásban, 18 kórházi egységben, hat városban. Kettejüket a Bridge Budapest Árnyékprogramja kötötte össze azzal a céllal, hogy hidat képezzenek az üzleti és civil szféra között. A program során látszólag két távoli terület vezetői kapcsolódnak és inspirálódnak egymás vezetői tudásából, dilemmáiból és tapasztalataiból. Interjú egy, már az első pillanattól összeszokottnak tűnő, mosolygós párossal.



Helen Russell: Tilos túlfélteni a gyerekeket

A Dániában élő brit szakíró új könyvét (Hogyan neveljünk vikingeket?) olvasva a szülőként megélt Waldorf-iskolás élményeim jutottak eszembe: csupa hasonló helyzet, történet. Mindez a skandináv országban átlagos óvodai, iskolai mindennapokat jelent. Bár elsőre úgy tűnhet, „csak” a szabadidő eltöltéséről van szó, valójában ezek a tapasztalatok jelentősen befolyásolhatják, milyen felnőttek lesznek azokból az ovisokból és iskolásokból. Interjú a „vikingnevelővel”.




Jantek Gyöngyvér klinikai szakpszichológus: A telefon akkor is zavarhatja a tanulást, ha az asztalon vagy a táskánkban van

Az idei iskolakezdéssel minden állami oktatási intézményben zár alá kerültek a mobilok és egyéb okoseszközök. Bár sok gyerek és szülő is tiltakozik a lépés ellen, Jantek Gyöngyvér klinikai szakpszichológus szerint kifejezetten segítheti a tanulást, ha nincs a diákoknál telefon, és az ebből fakadó szorongást is könnyen lehet kezelni. Sok múlik ugyanakkor azon, hogyan alkalmazzák az erről szóló törvényt.


A sikerre tényleg születni kell?

Az idei esztendő bővelkedik sporteseményekben. Mind a nyár eleji labdarúgó-Eb, mind az olimpia számtalan lehetőséget ad arra, hogy ki-ki vérmérséklete szerint átengedhesse magát a szurkolás örömének. Azt viszont már jóval kevesebben élik át, milyen érzés, amikor értük szorítanak, nekik drukkolnak, pedig a hétköznapokbannagy szükség lenne erre. Nem kell hozzá egy szektornyi ember. Kenyeres András sport mentáltréner szerint egy jól elhelyezett, bíztató szó is sokat segíthet. Vele beszélgettünk a támogatás és a teljesítmény összefüggéseiről a sportban, az üzleti és civil életben.