#interjú

Nyirády Péter Semmelweis-dékán: Az orvosképzésben alkalmazkodni kell a Z generáció igényeihez

Eltökélt, valóban orvosnak készülő hallgatókat várunk, de a fiataloknak lényegre törőbben kell átadni a tudást, akár audiovizuális eszközökkel, digitális tankönyvekkel, még erősebben kell hangsúlyozni a személyes, gyakorlati oktatást – mondja Nyirády Péter urológusprofesszor, a Semmelweis Egyetem Általános Orvostudományi Karának dékánja. Az egyetem legnagyobb karán közel négyezren tanulnak, a hallgatók több mint fele külföldi.






„Ezeket nyilvános kivégzésnek neveztük egymás között” – így kergeti felmondásba a dolgozókat egy toxikus munkahely Magyarországon

Hogyan működik, mi mindent tesz egy bántalmazó felettes, és mit okoz ezzel a beosztottjainak? Miért volna fontos külön kezelni a vezetői és a szakmai kompetenciákat, és miként lehet maga a rendszer is bántalmazó, amelyben a szereplők töltik a mindennapjaikat? Edinger Katalin nyolc évig dolgozott egy kiadónál, ahonnan beszámolója szerint azért távozott – többedmagával együtt –, mert a főnöke súlyosan toxikus légkört teremtett. Erről is beszélgettünk vele.



Magyar Péter a politikai sárm iskolapéldája – interjú Sonnevend Júlia amerikai-magyar médiaszociológussal

A sárm, amivel korunk politikusainak egy része él, azt sugallja, hogy „olyan vagyok, mint te, úgy gondolkodom, úgy élek, mint te”, még akkor is, ha ez nincs is így – mondja Sonnevend Júlia. Az amerikai–magyar médiaszociológust a témában írt sikerkönyvéről, Orbán Viktorról, Magyar Péterről, Kim Dzsong Unról és az egyesült államokbeli karrierjéről kérdeztük.





„Az elmúlt tíz évben több tízezer gyerek életére voltunk hatással”

Nemcsak tanulnak és foglalkoznak a beteg gyerekekkel, de azzal, hogy velük vannak a kórházban, a gyógyulásukat is segítik azok a fiatal önkéntesek, vagyis Amigók, akik immáron tíz éve járják ezeket az intézményeket. Az Amigos a gyerekekért Alapítvány megálmodójával és vezetőjével, Forgács-Fábián Sárával, valamint a vállalati adományszervezésért felelős Amigóval, Mikó Annával beszélgettünk az alapítványról, amely nemrég komoly szakmai díjat nyert.


„A cél az, hogy verd meg a játékban a tanárt, ezt mindig szeretik a gyerekek” – hogyan lehet vonzó tárgy a matematika?

A matematika igenis lehet izgalmas, érdekes tantárgy, amivel szeretnek a gyerekek foglalkozni, akár még egy bentlakásos matektáborba is örömmel elmennek – vallja a nemrég az ország leginnovatívabb gyerekekkel foglalkozó szervezetei közé választott a Gondolkodás Öröme Alapítvány vezetője. Szerint eaz iskolában nem arra kellene utazni, mit nem tudnak a diákok, hanem arra, hogy mit tudnak, „fontos lenne felismerni az oktatásban, hogy tévedni legális”. Interjú Juhász Péterrel.



Kenyeres András: A futás elősegítheti a személyiség fejlődését

A futás egy rendkívül strukturált tevékenység, ami jobbá teheti az életünket. Ugyanakkor az ultratávok teljesítése pszichológiai vagy érzelmi megküzdési stratégiaként is működhet. A Futni mentem című film kapcsán a futás lélektanáról, a flow-ról, a misztikus maratoni távról beszélgettünk a bajnokokat támogató sport mentáltrénerrel.


Szuper lenne, ha el tudnánk fogadni, hogy a tanári pálya nagyon megterhelő tud lenni

Joós Andrea tanár, tudománykommunikációs szakember. Az IBS International Business School kommunikációs vezetője, emellett előadóként és műsorvezetőként is dolgozik. Kíváncsi, józan, empatikus. Beszélgetésünk idején épp kovászos kenyeret keleszt, sütőjében tök sül. Dr. Bikfalvi Réka egészségfejlesztő-coaching, pszichológus, a Lélekkel az Egészségért Alapítvány kuratóriumi elnöke és a Nyugizóna ügyvezetője. Eredményorientált csapatjátékos, aki szeret analizálni, konfliktust kezelni, és hisz a szeretetteli légkör erejében. A kiégés megelőzése és a mentálhigiéné a szívügye. Beszélgetésünkkor épp kacsát süt. Kettejüket a Bridge Budapest Árnyékprogramja kötötte össze azzal a céllal, hogy hidat képezzenek az üzleti és civil szféra között. A program során látszólag két távoli terület vezetői kapcsolódnak és inspirálódnak egymás vezetői tudásából, dilemmáiból és tapasztalataiból.


„Nehéz ma szurkolni egy ÁVH-s nyomozónak”

Megjelent a negyedik kötet Cserhalmi Dániel ÁVH-regényciklusából. A könyvek műfajukat tekintve jól illeszkednek a 2000-es évek végén indult krimidömping darabjai közé, bizonyos szempontból azonban mégis elütnek. Cserhalmi ugyanis nemcsak a holttest-nyomozás-újabb holttest-még több nyomozás-csavar-végkifejlet sémában gondolkodik, hanem egyúttal megpróbálja bevezetni az olvasóit az ’50-es évek Magyarországának félelemmel és paranoiával teli mindennapjaiba is.



Molnár Áron: Krúbinak szíve-joga azt gondolnia, hogy én egy gyökér vagyok

Amikor a kerületben zajló óvodabezárások idején egy fideszes óvónő azért imádkozik a templomban, hogy ne menjek oda beszélgetni, az kemény – mondott egy példát Molnár Áron a HVG Címlapsztori legutóbbi rendezvényén arra, hogy milyen élményeket hozott számára az elmúlt éveit meghatározó közéleti buzgalom. De vajon az elért eredmények dacára miért vetett véget a noÁr mozgalomnak? Mit gondol arról, amikor nemcsak a kormánypropaganda, hanem Azahriah, Krúbi vagy Puzsér Róbert is beleáll, hogyan olvasott be Németh Szilárdnak a Hadik forgatásán, és irigykedik-e Nagy Ervinre, amiért nem ő áll helyette Magyar Péter oldalán?


Lengyel Tamás: Az ember nem hivatkozhat egzisztenciális okokra meg családra, ha változást akar

Mit jelent a valódi színházi függetlenség, és miért egyedülálló jelenség ez Magyarországon? Szimpátiát vagy inkább ellendrukkolást vált ki a szakmából, hogy önfenntartó módon is működhet egy színház? Milyen előadást érdemes csinálni azoknak, akik A mi kis falunk színészei miatt érkeznek a nézőtérre? A Loupe Színházi Társulás alapítóival, Horváth János Antallal és Lengyel Tamással beszélgetünk a HVG Címlapsztori rendezvényén.