Jó hírt kapott a magyar gazdaság, tovább pörög az iparunk
Belendült a magyar ipar, a szeptemberi 8,1 százalékos növekedés után az október is jó hónap lett.
#ipar
Hiába esett vissza az autógyártás, nőtt a magyar ipar
Az elektronikai termékek gyártói jól teljesítenek, így még azt is kibírta az iparunk, hogy az autógyártás teljesítménye gyengébb volt.
Az EU összeszerelő-üzeme lett Magyarország és a régiónk
A szolgáltatásokban szinte sehol nem vagyunk, az iparból és a mezőgazdaságból próbál megélni az ország.
Lövése nincs a negyedik ipari forradalomról? Lesz, aki segít megérteni
A tudás már megvan Magyarországon az új ipari forradalom hatásairól, de sokkal többekhez kell eljuttatni – ezzel indokolják a GETomorrow programsorozat szervezői a nonprofit előadássorozat elindítását.
Már attól földbe állt a magyar ipar, hogy nyári szünetet tartottak az autógyárak
Megérkezett a válasz, mi miatt állt le az iparunk növekedése júliusban: ennyit jelent az autógyárak nyári munkaszünete.
Nem vonul ki titokban a GE Magyarországról, de a fényes jövőnek van árnyoldala is
Mindent megtett a GE, hogy a digitális iparvállalattá alakítására figyeljen a sajtó, ne csak arra, hogy a fényforrásüzletág tervezett eladása miatt ötezer magyar dolgozó aggódhat, mi lesz a munkahelyével.
Trendforduló: amikor a kínai cégnek megéri a termelését Európába telepíteni
A délnyugat-franciaországi Gaillac-ban hamarosan új gyár nyílik. A shenzheni székhelyű Uniconcept cég itt fogja gyártani a francia és az EU-s piacra szánt telefonok kellékeit.
Ha döcög az autógyártás, falnak megy a magyar ipar
Jócskán lehúzta a magyar ipart, hogy egyszerre esett nagyot az autógyártás és az energiaszektor teljesítménye.
Tovább gyorsulhat a növekedés
Az egész évet tekintve azonban a GDP növekedése valószínűleg elmarad az eddigi várakozásoktól.
A japán óriásnak nem kell több Gorenje
A japán Panasonic a várakozásokkal szemben mégsem vásárolja fel a szlovén Gorenjét – közölte a helyi sajtó. Az akvizíció lehetett volna az egyik legnagyobb külföldi befektetés a szlovén iparba.
Ezekben az országrészekben mennek fel az ingatlanárak
A munkakeresés befolyásolja a keresletet.
Ha így folytatódik, nem lesz, aki bútort építsen
A faipar és az asztalosipar is erősen szenved a munkaerőhiánytól, ha így megy tovább nem lesz, aki bútorokat készítsen.
De ki fog itt beruházni?
Nagyot zuhant a vállalkozások beruházási szándéka, jelenleg a cégvezetők 44 százaléka gondolkodik fejlesztésben a következő egy év során. Nagyobb beruházási kedvre az ipari és a mezőgazdasági, valamint a középvállalkozásoknál lehet számítani. A gépek, berendezések korszerűsítése áll az élen, megelőzve a sok éven keresztül legnépszerűbb informatikai fejlesztéseket.
Topmenedzserek szedik le a keresztvizet az Orbán-kormányról
Felettébb kínos, ha az üzletemberek nagyobb szociális érzékenységet mutatnak, mint a kormány. Márpedig ez van. A Magyar Európai Üzleti Tanács most megjelent ajánlása döbbenetesnek tartja, hogy a népesség egyharmada Magyarországon szegénységben él, és hogy a nélkülözők 43 százaléka gyermek. Ha Magyarország be akar kapcsolódni a negyedik ipari forradalomba, a gazdaságpolitikán változtatni kell – javasolja a fórum.
Mégis ugrik a pannon puma
Valósággal kilőtt az ipari termelés júniusban: 11 százalékkal ugrott meg az egy évvel korábbihoz képest – közölte a KSH. Igaz, idén kettővel több munkanap volt ebben a hónapban, de a megtisztított adat így is 6 százalékos növekedést mutat. A járműgyártás erősen megdobta az exportadatokat, az élelmiszer-kivitel pedig 18,9 százalékos, rekordnövekedést mutat.
Hamarosan durva pénzköltés kezdődik a cégeknél
Újra emelkedik a vállalkozások beruházási hajlandósága, jelenleg a cégvezetők 60 százaléka tervez valamilyen fejlesztést. A középvállalkozásoknál még ennél is jobb a helyzet, mivel több mint 80 százalékuk gondolkodik beruházásban. A célokat tekintve továbbra is az IT fejlesztések vannak az élen, de a kkv-k jelentős része tervezi a gépek, berendezések korszerűsítését is – derül ki a K&H kkv bizalmi index kutatás legutóbbi adataiból.
Sok külföldi céget kiűzne a kormány, több magától megy
Hol csak erővel igyekszik kiűzni a külföldi hátterű cégeket a kormány, hol pedig amikor a külföldi tulajdonosok már jelzik, kiszállnak, az állam hajlandó mélyen a zsebébe nyúlni. De van, amikor a cégek kivonulása független a kormányzati gazdaságpolitikai szándéktól, inkább a magyar emberek kevés pénze vagy a globális újrapozicionálás miatt történik. De miért nem kérünk a külföldi tulajdonosból, ha az szakértelmet, pénzt hozott ide, a térséget húzza, és sokkal hatékonyabb, mint több magyar versenytársa? A kivonuló cégek helyére sok esetben hazai szereplők, vagy a legtöbb esetben az állam lép be.
Szertefoszlott a cégek optimizmusa
Az elmúlt egy év folyamatos növekedése után a harmadik negyedévben nem javult tovább a vállalkozások bizalma, a hazai vállalkozások következő egy évre vonatkozó várakozásait mutató K&H kkv bizalmi index -10 ponton stagnál. A változatlan eredmény mögött azonban az áll, hogy a kkv-k helyzetét leginkább meghatározó tényezők nagymértékben, de ellentétes irányba mozogtak, így azok hatásai kioltották egymást. Nagyot javult a kkv-k közterhek változásra vonatkozó várakozásai, miközben pénzügyeik és versenyhelyzetük alakulását pesszimistábban látják jelenleg - derül a ki K&H kkv bizalmi index kutatás legfrissebb adataiból.
Ezt a grafikont kellene mutogatni Orbánéknak
Az Egyesült Államokban a Fed dallasi részlege egy igen érdekes grafikont tett közzé, mely a foglalkoztatottsági adatokat mutatja be szektoronként felbontásban egészen 1850-ig visszamenőleg. A grafikonról az látszik, hogy míg a harmadik, vagyis a szolgáltató szektor folyamatosan bővül, addig az agrárium és az ipar aránya csökken a foglalkoztatottak arányát tekintve. Az újraiparosítást célul kitűző magyar kormány számára talán megszívlelendő lehet ez a mutató.
Nem gyorsnaszád, inkább űrrakéta – kilőtt a GDP
Kiugró mértékben, 3,9 százalékkal nőtt a magyar GDP az idei második negyedévben az előző év azonos időszakához számítva. Alapvetően az ipar és az építőipar volt a húzómotor, ilyen növekedésre 2006 óta nem volt példa. Ez a növekedési ütem ugyanakkor valószínűleg nem lesz fenntartható, ráadásul minél nagyobb az idei növekedés, az annál inkább lenyomhatja a jövő évi bővülést.