Benyújtotta a kormány a 2021-es költségvetést megalapozó törvényjavaslatot. Az önkormányzatok mozgástere még tovább szűkülhet, a plakátokat nem adóztathatják meg, az iparűzésiadó-bevételeket pedig nem fordíthatják a dolgozóik fizetésére. Az önkormányzatok - és a dolgozóik - a most készülő költségvetésnek nagy vesztesei lesznek. A törvény arról is rendelkezik: kiemelt nemzetgazdasági érdek lesz, hogy ki nyithat kaszinót.

De átírták még az idei költségvetést is, a már megszokott módon nem parlamenti szavazással, csak egy kormányrendelettel. A kormány 161 milliárd forintot csoportosított át a költségvetésen belül, a pénz legnagyobb részét, 154 milliárd forintot a Gazdaságvédelmi Alapból veszik el. Jutott ebből stadion- és vasút építésre, de a turizmus támogatására is.

AFP / Kathleen Finlay

Újra benyújtották az egyszer használatos műanyagtermékek tilalmáról szóló törvényjavaslatot is, ám a korábbi, váratlanul visszavont korábbi változattal ellentétben nem tiltanák sem a nejlonzacskókat, sem a zöldséges-pékárus műanyag zacskókat. Utóbbinál ráadásul még a termékdíj is elhanyagolható lesz.

A Központi Statisztikai Hivatal mostanra készült el sok áprilisi adat feldolgozásával, és a számok egészen megdöbbentőek. Az ipar az egy évvel korábbihoz képest közel 37 százalékkal zuhant, főként az autógyárak leállása miatt. A turizmus gyakorlatilag megszűnt: összességében 97 százalékos volt a visszaesés, a külföldiek vendégéjszakáinak száma 99 százalékkal zuhant.

Fülöp Máté

A kiskereskedelmi forgalom 10,2 százalékkal esett vissza. Ez kétszer akkora zuhanás volt, mint amit a 2008-as válság legrosszabb hónapjaiban mértek. Az élelmiszerboltok forgalma minimálisan, de még nőtt is - logikus, enni ugyanúgy kellett a kijárási korlátozás alatt, mint korábban -, a használtcikkek és a ruhaboltok a földbe álltak, és a benzinkutaknál is kevesebbet költöttek.

A héten a trianoni szerződés aláírásának százéves évfordulójára is emlékezett az ország. Trianon közel sem okozott olyan mély sebeket a magyar gazdaságban, mint azt emlegetni szokás – erről Tomka Béla történész beszélt a hvg.hu-nak. Az ország mai területének egy főre jutó GDP-je 1913-ban ugyanúgy a nyugat-európai átlag 60 százaléka volt, mint az 1930-as évek végén, az pedig, hogy a nyersanyagkincs jelentős része a határokon kívülre került, a XX. században már nem jelentett gazdasági hátrányt.

Ami akadályt jelentett, az a hamarosan kibontakozó gazdasági nacionalizmus volt, mely bezárkózást, önellátást hirdetett, vámok és kereskedelmi korlátozások bevezetését hozta. Ez nemcsak a mi közvetlen környezetünket érintette, hanem Európa más régióit is - magyarázta a történész.

A hét képe: tüntetés az USA-ban

A George Floyd fekete bőrű férfi halála miatt tiltakozó tüntetés a Tennessee állambeli Memphisben 2020. június 4-én

MTI / AP

Tombolnak az indulatok az Egyesült Államokban. Az országban azt követően kezdődtek óriási tüntetések, hogy Minnepolisban egy fekete férfi, George Floyd meghalt egy rendőri intézkedésnél. A sokadik eset volt ez, hogy rendőri túlkapás áldozata lesz egy afroamerikai, de ezúttal a járvány és a munkanélküliség miatt a szokásosnál sokkal feszültebb helyzetben történt mindez.

Igaz, a munkaerőpiacról már egy meglepően jó adat is érkezett a héten, a korábbi húszmilliós növekedés után ezúttal kétmillióval csökkent egy hét alatt a munkanélküliek száma, ennyire jó heti adat 1939 óta nem volt. Európában is hasonlít ehhez kicsit a helyzet, itt az derült ki a héten kiadott adatokból, hogy sokkal kevésbé nőtt a munkanélküliség áprilisban, mint ahogy a szakértők várták. Joseph Stiglitz Nobel-díjas közgazdász szerint azonban be kellene ismerni: eddig kudarc az amerikai válságkezelés.

Európában az élet lassan visszatér a régi kerékvágásba, egyre több ország nyitja meg a határait. A magyarok számára az egyik legfontosabb újdonság az, hogy Ausztria megszüntette a belépés előfeltételeként eddig alkalmazott orvosi igazolás- vagy karanténkötelezettséget. A határellenőrzés azonban egyelőre fennmarad az osztrák–magyar határon. Az Ausztriából hazatérő magyar állampolgároknak nem kell házi karanténba vonulniuk, ha a belépést megelőző 4 napnál nem régebben készült negatív Covid-tesztről szóló angol, vagy magyar nyelvű igazolással rendelkeznek.

MTI / MTVA / Faludi Imre

Azok a magyarok, akik Horvátországba mennének, a járványt megelőző feltételek szerint léphetnek be, de továbbra is kötelesek betartani a horvát járványügyi előírásokat. Annak, aki Szlovákiából tér haza Magyarországra, nem kell karanténba vonulnia, ugyanez a szabály vonatkozik Szlovéniára is.

Ugyan a cégek 2019-ről szóló éves beszámolóit a járvány miatt idén kivételesen elég szeptember 30-ig leadni, több vállalatnál is elkészültek az eredeti, május 31-ig határidőre.

Így aztán kiderült, hogy a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó tőzsdei cég, az Opus 33 milliárd forint veszteséggel zárta az előző évet, nagyrészt a Mátrai Erőmű miatt. A felcsúti expolgármesternek és az egyes cégekben vele együtt dolgozó tulajdonostársainak nagyon így sem kell panaszkodniuk, a Mészáros és Mészáros Kft.-ből például közel 12 milliárd forint osztalékot vehetnek ki.

Túry Gergely

Sok közbeszerzést nyert el Garancsi István Market Zrt.-je is, ez a cég ötmilliárd forint osztalékot fizetett. Megtudtuk azt is, hogy Borkai Zsolt ügyvédje, Rákosfalvy Zoltán összesen 4,3 milliárd forintos bevételt könyvelhetett el 2019-ben. Az is kiderült, hogy a Magyar Posta nyereséges lett, de az állam segítsége nélkül mínuszban zárt volna, és most már az is nyilvános adat, hogy a trafikok ellátása áruval négymilliárdos üzlet volt 2018 után 2019-ben is. A kiskereskedelemben a Lidl volt az év legnagyobb nyertese.

Egy nem annyira sikertörténet: patthelyzetbe kerültek a csődvédelmet kért Bónusz Brigád partnerei. A pénzükre egyelőre hiába várnak, de a korábban megvett utalványok alapján viszont teljesíteniük kell. A cég tájékoztatása szerint az ügyben majdnem 100 partner érintett.

Nem nyugtatta le a kedélyeket az sem, hogy a partnerek egy része a napokban levelet kapott, amelyben egy újabb szerződés megkötésére kérik őket. Ezt nem kötelező természetesen aláírniuk. A héten egy fontos határidőre kellett figyelniük: lejárt az a 30 napos időszak a csődeljárásban, amely rendelkezésére állt a kifizetetlen vállalkozóknak arra, hogy bejelentsék a fennálló követeléseiket a vagyonfelügyelőnek és az adósnak.

Azt már évek óta hallgathattuk, hogy a divatipar környezetszennyező és fenntarthatatlan, a járvány azonban az ágazat más problémáira is rávilágított. A GlobalData piackutató cég számításai szerint a Covid-19 akár 300 milliárd dolláros bevételtől foszthatja meg idén a globális ruházati ipart – ez több mint 15 százalékos visszaesés a 2019-es eredményekhez képest.

A belga Dries Nan Noten több más divatmárkával közösen egy fórumot és koalíciót alakított, hogy megoldást keressenek az iparág rendszerszintű problémáira: elsősorban az időzítésre és a leértékelésekre. Az iparági szereplők kevesebb terméket is szeretnének, ami nyomán kisebb raktárkészletre lenne szükség – és kevesebb is maradna eladatlanul.