Kihívások és lehetőségek – mire számítanak az európai vállalkozások?
Összességében pozitív növekedési kilátásokról számoltak be az európai vállalkozások az Eurobarométer friss felmérése szerint.
„A forgalommal szemben haladunk az autópályán” – érzékeltette a magyar gazdaság helyzetét Trippon Mariann, a CIB vezető elemzője a bank által szervezett sajtóbeszélgetésen. A hasonlattal arra hívta fel a figyelmet, hogy miközben Németország és az euróövezet is negatív meglepetést okozott ebben az évben, Magyarország pont az ellenkezőjét. Kiemelte például azt, hogy miközben a német feldolgozóipar válságban van és a technológiai cégek is toporognak, a magyar ipar 2019-ben ellenállónak bizonyult.
A magyar gazdaság növekedése szerinte idén elérte a tetőpontját, 2019-ben mérsékelten, 2020-ban pedig valószínűleg jelentősebben csökken majd a növekedés üteme – ez azonban még így is az Európai Unió tagországai között az egyik legmagasabb lesz. A kevésbé kedvező külső környezetben a belső felhasználás marad a gazdaság motorja, miközben az infláció a középtávú cél fölött marad éves átlagban. Ennek ellenére, főként a globálisan alacsony kamatkörnyezet miatt, az MNB laza monetáris politikájában komoly fordulat nem várható – összegezte a várakozásokat.
Az elemző úgy számol, hogy 2020-ban 3-3,5 százalék közelébe csökkenhet a gazdaság növekedésének üteme, „ezzel a régióban bőven dobogós helyen vagyunk”. Ez még a megelőző 5 év átlagától is csak kissé elmaradó dinamika és a munkaerőpiac, illetve a költségvetés szempontjából sem jelent extra kockázatot. Trippon Mariann azt mondta, 2019 egészében 4,8 százalék körüli mértékben bővülhet a GDP – ez alig egy tizedponttal kisebb a 2018-as adathoz képest. A növekedés lassulását az elemző azzal magyarázta, hogy hosszú távon a magyar ipari szektor nem tudja majd magát függetleníteni az európaitól. Azt is mondta, hogy gazdaságpolitikai intézkedésekkel ugyan feljebb lehet tornázni a GDP-bővülést,
de hosszú távon nem tartható az 5 százalék körüli növekedés.
Elhangzott, hogy az építőiparban nagyobb lassulás várható 2021-től. Trippon Mariann szerint ekkorra befejeződik a megkezdett lakóingatlanok építése, és megtorpannak az uniós pénzből finanszírozott beruházások is.
Arra kell számítani, hogy a fogyasztás stabilan magas marad, mert van munkalehetőség és olcsó hitel a piacon. Ami az inflációt illeti, az éves átlagos pénzromlás idén és jövőre is a 3 százalékos jegybanki cél felett alakulhat, miközben egyre nő az inflációs nyomás. Monetáris politikai beavatkozásra a CIB elemzői szerint nem lesz szükség, a mutató tartósan a 4 százalékot nem lépi át. Újságírói kérdésre válaszolva elhangzott, hogy a magasabb bérek egyelőre nem jelentek meg az inflációban, mert a cégek ezt "benyelték", a jövőben azonban ez változhat.
Az elemzők szerint 2020-ban is „adatvezérelt” üzemmódban maradhat a jegybank. Drasztikus monetáris politikai fordulat továbbra sem várható, az alapkamat 2020 végéig a jelenlegi 0,9 százalékon maradhat.
A forint árfolyamáról Trippon Mariann azt mondta, hogy a forint „most a semmi ágán ül”. És ez így is marad, amíg az MNB tolerálja a gyengébb árfolyamot – véli az elemző. A forint árfolyama az euróhoz képest továbbra is a 330-as szint közelében marad, maximum „néhány forinttal feljebb csúszhat”.
A globális gazdasági teljesítmény növekedési kilátásai 2019 első három negyedévében tovább romlottak, és a lassuló növekedés továbbra is alacsony inflációs környezettel párosult. A növekedési problémák középpontjában továbbra is a feldolgozóipar áll, ezen belül jelentős kockázatok övezik a visszaeséssel küzdő autóipari cégeket.
