A koronavírus-járvány árnyékában elkezdte a kormány megtervezni a 2021-es költségvetést. Az már nem újdonság, hogy a parlamenti nyári szünet előtt akarják megszavaztatni a büdzsét, de most még azt sem igazán lehet tudni, másfél hónap múlva milyen állapotban lesz a gazdaság. Maga Orbán Viktor jelentette be, hogy a járvány miatt a 2020-as költségvetést áttervezik, az eredményt azonban nyilvánosságra sem hozták. Vagyis Magyarországnak jelenleg nincs olyan nyilvános költségvetése, amiről ne lenne egyértelmű, hogy már köze sincs a valósághoz. De legalább találtak 420 milliárd brüsszeli forintot gazdaságvédelemre.

De a héten közzétette a kormány a konvergenciaprogramot is. Az EU által elvárt középtávú gazdasági terv szerint a GDP idén 3 százalékkal csökkenhet, a hiányt pedig az ígértnél jobban elengedik, a GDP 3,8 százalékáig. 2021-re már 4,8 százalékos növekedést várnak, azaz a gazdaság gyors visszapattanását remélik. A munkanélküliség is megnőhet 5,6 százalékosra, ami ellentmond Orbán Viktor ígéretének, hogy három hónapon belül mindenkinek lesz állása. Az is kiolvasható a számokból, hogy GDP-arányosan évről évre kevesebbet költ a kormány az oktatásra és a nyugdíjakra.

Az Európai Bizottság közel sem látja annyira könnyen menthetőnek a magyar gazdaság helyzetét, mint a kormányunk. A bizottság friss gazdasági prognózisa szerint a magyar gazdaság nem 3, hanem 7 százalékkal fog zsugorodni 2020-ban, munkanélküliségi ráta a kormány által várt 5,6 helyett 7 százalékos lesz, a hiány pedig egészen 5,2 százalékig nőhet.

A vállalkozásoknak kínált likviditási támogatások és az ideiglenes munkahelyvédelmi intézkedések csak korlátozottan lesznek képesek enyhíteni a károkat, ezért a Bizottság a munkanélküliség meredek emelkedésére számít. 2021-ben aztán már elkezdhetünk kilábalni, akkor 6 százalékkal nőhet a GDP. Vagyis a testület V helyett U alakú kilábalást vár, 2021 végére még mindig nem érjük el szerintük a válság előtti szintet.

Sokkal könnyebb lesz átlátni, miként lehet menteni a gazdaságot, ha számszerűsítve tudjuk majd, milyen mély szakadékból kell visszakapaszkodnunk. A statisztikai adatgyűjtés normál tempója egy ilyen válságos helyzetben kimondottan lassúnak tűnhet, de a Központi Statisztikai Hivatal legalább már fontos márciusi adatokat közzétett a héten. Amikor ezeket a számokat nézzük, fontos arra emlékezni: március első tíz napjában még nem volt veszélyhelyzet, a turisták még csak kezdtek elmaradozni, és a bolt-, valamint gyárbezárások is később jöttek csak.

Az ipari termelés 10 százalékkal esett márciusban az egy évvel korábbihoz képest, természetesen azért, mert a hónap második felében az összes fontos járműgyár leállt. Az építőipar még 30 százalékkal nőtt, ahogy átadták a lakásokat, amelyeket a 2019 végéig tartó kedvezményes lakásáfa idején kezdtek építeni, de az új építési engedélyek száma Budapesten 1, vidéken 36-50 százalékkal esett. A turizmus gyakorlatilag összeomlott, 65 százalékkal zuhant az árbevétel.

Az inflációs adat első ránézésre még megnyugtató is lehetne: csak 2,4 százalékkal nőttek a fogyasztói árak, ennyire alacsony inflációnk két éve nem volt. De egész más a helyzet, ha részleteire bontjuk az adatot: az üzemanyagárak az olajár zuhanása miatt közel 23 százalékkal estek, minden más drágult, főleg az élelmiszerek árai szabadultak el. A kiskereskedelmi üzletek forgalma 3,5 százalékkal nőtt, ami úgy jött ki, hogy az élelmiszerboltokban 15, a gyógyszertárakban 38 százalékkal nőtt a forgalom, mindenhol máshol viszont stagnált vagy esett, a benzinkutak forgalma pedig 16 százalékkal zuhant.

A hét képe: a ferihegyi repülőtér megnyitásának 70. évfordulóját ünnepelték.

Rettenetes adatok érkeztek külföldről is. A Bank of England úgy számol, hogy a brit gazdaság teljesítménye idén 14 százalékkal eshet. Az Egyesült Államokban pedig csak áprilisban 20 millió ember vesztette el a munkáját.

A legnagyobb baj számunkra azonban egyértelműen az, hogy a német ipar a legrosszabb várakozásokat is alulmúlta. Egyedül azért nem mondhatjuk, hogy az újraegyesítés óta nem volt ekkora visszaesés, mert a statisztikusok csak 1991 óta használják a mostani módszertant. Összességében 11,6 százalékos az esés, az autóipar viszont 31,3 százalékkal zuhant be.

Az alapvetés, hogy ha a német autóipar bajban van, akkor azt megérzi Magyarország is. A BMW be is jelentette: takarékossági okokból egy évvel elhalasztja debreceni üzemének építését. A cég a tavalyi 5,7 milliárd euróról 4 milliárdra vágja meg a fejlesztéssel kapcsolatos költségeit.

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter gyorsan jelezte, hogy a vállalat vezetőivel jövő héten személyesen fog tárgyalni, az építés pedig már most is zajlik. De ez nem azt jelenti, hogy ne lenne halasztás: a BMW Group Magyarországtól azt a tájékoztatást kaptuk: „több hónap lehet” a munka csúszása.

A magyar cégek helyzetéről is sorra kaptuk a rossz híreket. Az OTP négymilliárd forint veszteséget szenvedett el csak az első negyedévben. Az Erste eredményéből hatmilliárd forintot visz el a törlesztési moratórium és a bankadó. A Mol 48 milliárd forint veszteséget írt le az év első három hónapjában. A Dunaferr-dolgozók a munkáltatójuktól kaptak levelet, amely szerint ha nem változik a helyzet, csökkenteniük kell egyes munkavállalók munkaidejét.

A textil- és ruházati cégek, és a magyar ruházati üzemek is bajban vannak, hiszen döntően bérmunkára termelnek. Az éttermeknek is túlélési stratégiát kellett kidolgozniuk egyik napról a másikra – össze is gyűjtöttünk néhány példát azokról, akik igyekeznek nem feladni ilyenkor sem. A falusi boltok közül sok már kritikus szinten van, erről a Coop igazgatósági elnöke számolt be. A nagy magyar cégek közül legalább a Richter jól járt: soha nem látott mértékben megugrott a gyógyszercég árbevétele és adózott eredménye, ahogy az emberek megrohanták a patikákat.

Az ország eközben már újraindult – legalábbis Budapesten és Pest megyén kívül. A törzsvendégek egyből birtokba vették a vidéki kávézók, éttermek teraszait, amint hétfőn újra ki lehetett nyitni azokat. A balatoniak abban reménykednek, hogy külföld helyett a magyar tengert választják idén nyáron. Megrohamozták a vásárlók az Ikea-üzleteket is - ha már Budapesten nincs más móka.

A gödi Samsung-gyár 300 dél-koreai munkását az InterContinental Budapest hotelben szállásolták el. Közülük legalább négyen elkapták a koronavírust, ők szobakaranténban vannak. Szükség van a külföldiekre a mezőgazdaságban is, a kormány azt tette lehetővé a héten, hogy a szomszéd országok polgárai közül a mezőgazdasági munkákra érkezőket beengedjék, és a kéthetes karantén alatt is elmehessenek dolgozni.