#ipari élelmiszer otthon

Sokáig lenézték, aztán egyszer csak mindenki imádni kezdte: a tökéletes halkonzerv nyomába eredtünk

Ősi konyhai praktikának tűnik a dunsztolás, mégsem az, egy leleményes édességgyártónak köszönheti a világ, hogy ilyen módon tudjuk eltárolni az élelmiszereket. Innen csak egy lépés volt a bádogdoboz hozzáadása a képlethez, a konzerv pedig szép lassan alap lett minden konyhában, és máig az is maradt, még ha nem túl jó híre miatt sokáig nem tartozott a legelőkelőbb élelmiszerek közé. Aztán jött az ínyenc olajos hal, és minden megváltozott. Mi pedig megpróbáltunk ilyet készíteni otthon.


Tejcsoki nincs enélkül, a kávét is feldobja, ráadásul rém egyszerű elkészíteni – így gyártsunk otthon tejport

Ma már szörnyű belegondolni, hogy a 19. század első feléig semmilyen alternatívája nem volt az anyatejes táplálásnak – azóta viszont a csecsemőkön kívül a felnőtt katonák számára is nélkülözhetetlen élelmiszer lett a tejpor. Mellesleg hozzájárult ahhoz is, hogy megszülessen a tejcsokoládé. De miért ilyen későn terjedt el a nyugati világban, ha minden rendelkezésre állt az elkészítéséhez? Mit adott nekünk a Nestlé? És legfőképp: utánozhatjuk a svájciak meg az oroszok tudását?


Miért más a Fanta íze nálunk és a spanyoloknál? A Coca-Cola boszorkánykonyhájában jártunk

Nem ígér többet, mint egy kis narancsízt a szóda mellé, időről időre mégis beszédtémává válik a világ egyik legismertebb üdítőitala. A saját konyhánk helyett most a Coca-Cola brüsszeli kutatási központjában jártunk, ahol megtudtuk, hogyan választanak cukrot, édesítőt és gyümölcsöt a Fantához, miért van benne több narancs a spanyoloknál, mint nálunk, és miért kell nagyon megfontolni a csomagolási újításokat. Annak is utánajártunk, miért van az üdítőnek két eredettörténete.



Rákosi pajtás a tíz ujját megnyalná – a Sport szelet maga a megnyerő egyszerűség, a konyhában elkészíteni viszont meglepően nehéz

A háború előtt még amfetaminszármazékot kevertek bele, a háború után rumaromával kellett beérniük a magyaroknak, mégis a valaha volt legnépszerűbb csokoládészelet lett a Sport. A zöld papírba és sztaniolba csomagolt apró szelet túlélte a rendszerváltás Milka-mániáját és a csokigyártás leállítását is, hogy aztán fenntarthatósági szempontokra hivatkozva szüntessék meg. Mi megpróbáltuk újraéleszteni.


Van-e hazafiasabb a paprika szereteténél? Így készítettünk Piros Aranyat házilag

Egyidőben a magyarok többet vettek belőle, mint fogkrémből, és ma is ott van a legtöbb magyar konyhában a Piros Arany. Miben különbözik a magyar paprikakrém a többi hasonlótól, érdemes-e vitaminpótlásra fogyasztani, és mi a legnagyobb akadály, amibe beleütközünk, ha otthon próbáljuk meg elkészíteni? Ipari élelmiszer otthon sorozatunk második évadát egy igazi hungarikummal indítjuk.




Ha Gordon Ramsay megszerette, nekünk is jó lesz? Az áldott és átkozott margarin

Nincs még egy olyan modern élelmiszer, amelyik kezdettől fogva ilyen erős érzelmeket váltott volna ki, mint a margarin. Tekintettek rá drága terméket kiváltó megmentőként, aztán a drága termék pusztítandó hamisítványaként. Egy időben méltatták azért, hogy egészséges, aztán az volt vele a baj, hogy nem, mostanában pedig mentes és fenntartható alternatívaként tálalják a gyártók. Most, hogy a margarin oldalán Gordon Ramsay-t állította versenybe egy cég, mi sem maradhattunk ki, és megnéztük: vajon tényleg össze lehet keverni a margarint a vajjal? És előállítható otthon, pálmaolaj és mindenféle adalékok nélkül?











Megpróbálkoztunk a lehetetlennel, ami csak Schwarzeneggernek sikerült: elkészíteni a világ kedvenc instant kajáját

Nincs híresebb gyorsétel az instant rámennél, amelyből évente 120 milliárd adag fogy. A szárított tésztatömbök Japánból hódították meg a világot, így Magyarországot is, titkuk az, hogy az előkezelésnek hála pofon egyszerűen meleg ételt lehet varázsolni belőlük – cserében jóval drágább bármilyen más tésztánál. Vajon az elkészítése megy otthon is? Konyhai kísérletezésünk második részében a tésztagubanc reprodukálásával próbálkoztunk.