Demeter Szilárd nem venné el a pénzt az "éhenkórász költőktől és íróktól"

Nem venné el a pénzt a kormányzat kultúrfelelőse az "éhenkórászoktól", de a teljesítménybérezést nem tartja elképzelhetetlennek a kiosztott támogatások rendszerében.

  • hvg.hu hvg.hu
Demeter Szilárd nem venné el a pénzt az

„Mikor funkcionális analfabéta újságírók próbálják fújni a passzátszelet, az régen rossz” – mondta Demeter Szilárd, a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatója a Hetek stúdióbeszélgetésében. Kifejtette, szelektíven idézik az írásait, és nem tudja, hogy ennek az oka vajon a rosszindulat, vagy a funkcionális analfabetizmus.

A főigazgató szerint a hazai sajtó borzasztó állapotban van, az egyik rákfenéje például a „fikázó kultúra”.

Az „utolsó mohikánnak”, az utolsó érvelő-esszéizáló publicistának Tamás Gáspár Miklóst tartja, aki mostanában „túlírja” a gondolatait, bár mindemellett „nagyon bírja az öreget”, és élvezettel olvassa az írásait. Demeter a hazai sajtó másik rákfenéjének a gonzó újságírás következményeit tartja, amely nem a tényeket rendezi láncolatba, hanem kiragadva információkat mindig „meg akarja mondani az igazat”, nem pedig a valódit. Úgy látja:

„A magyar újságírás valójában költészet, de annak viszont rossz”.

 Demeter Szilárd a hazai kortárs irodalmat ért kritikus megjegyzéseivel kapcsolatban elmondta, hogy rengeteg közpénzt költenek kultúrára, de jelenleg a „középszert” finanszírozzák, ami a versenyelőnyt csökkenti, mert mindenfelé mennek a pénzek. Arra a kérdésre, hogyha nem változna semmi, akkor is megérné ennyi pénzt belefektetni ebbe a rendszerbe, a főigazgató úgy reagált, hogy „nem venné el a pénzt az éhenkórász költőinktől, íróinktól”, mert úgy látja, hogy rájuk fér egy kis támogatás. Viszont teljesítménykényszer alá helyezné őket.

MTI / Illyés Tibor

Demeter elárulta, hogy most egy olyan finanszírozási modellen gondolkoznak, amelyben mindenki kapna egy alapösztöndíjat, és az kapna egy nagyobb ösztöndíjat, akinek a műveit egy független ítészekből álló bizottság jó minőségűnek ítéli. „Kicsit ilyen teljesítménybérezéses alapon” – tette hozzá. 

A színházakkal szemben ellenérzését magánéleti okokra vezeti vissza, amelyről viszont nem akart bővebben mesélni. Annyit elmondott, hogy 1998-ig, ameddig járt, addig kapott onnan élményeket. A beszélgetés egy pontján úgy fogalmazott, gasztronómiával sem foglalkozik, mert nemes egyszerűséggel „nem szeret enni”. Megjegyezte:

„Nekem a kolbász, csülök, szalonna szentháromságon túl nem létezik gasztronómia”.

A 2022-es választás tétjét abban látja, hogy a szólás-, vélemény- és alkotásszabadságnak az utolsó védvára a Fidesz. Mert ha teret engednek a szélsőbalos őrületnek, akkor egy olyan direktívát is el tud képzelni, hogy például a cigány szó használatát a roma kifejezéssel szemben úgy le fogják fokozni, hogy akár visszamenőleg is eltörlik, ahogy tették ezt Nyugaton például Mark Twain regényeivel.

Demeter Szilárd a magyar íróknak: Tegyenek már le valamit az asztalra ezért a sok pénzért

Navracsics Tibor, az emberarcú fideszes emberarcának elvesztése kellett hozzá, de simán megérte: végre megérthetjük, mire ment el az a tengernyi pénz, amit a kormány jó szándékúan a kultúrába ölt az elmúlt tizenkét évben. Ez a kultúrharc lesz a végső!

Valter Attila: Olyan versenynap nincs, hogy nem fáj

Valter Attila: Olyan versenynap nincs, hogy nem fáj

„A bukásoktól, brutális sérülésektől való félelem folyamatosan bennem van” – meséli Valter Attila országútikerékpár-versenyző a Penge podcast legújabb adásában, ahol arról is beszélget Szilágyi Áronnal és Kenyeres Andrással, hogy milyen gondolatok futnak át az agyán egy esés után, mekkora nyomást jelentett számára a 2021-es berobbanása, és milyen hatással vannak rá a kommentek.