Gaëlle Josse író: Könyvem tisztelgés a menekültek szegénysége, bátorsága és drámája előtt
5 perc
2021.12.14. 17:00
Kivándorlók, bevándorlók tűnnek fel és tűnnek el az egykor Amerika bevándorlókapujának számító Ellis-sziget hivatalában a francia írónő Európai Unió Irodalmi Díjával elismert könyvében, az Ellis Island utolsó őrében. HVG-interjú.
HVG: Könyvében is utal arra, mennyire felkavarta, amikor ellátogatott a New York-i Ellis-szigetre, és rögtön úgy érezte, hogy fel kell dolgoznia valamilyen formában a látottakat.
Gaëlle Josse: Amikor a családommal New Yorkban voltam, meg akartam mutatni a gyerekeimnek a bevándorlási múzeumot. Ellis-szigetet érintenie kellett minden tengerentúli emigránst szállító hajónak. A New York-i kikötőnek ezen pontja 1892 és 1954 között közel 12 millió ember számára jelentette a végső próbát, hogy befogadja-e az Új világ.
Nyitáskor érkeztünk, a nagy hallba belépve a málhák, a bőröndök, a földönfutók fényképei láttán elérzékenyültem. Ezek az emberek az egész életüket magukkal cipelték, nem számíthattak arra, hogy visszatérnek a megszokott körülményeik közé, és nem tudták, mi vár rájuk. A falakból, a tárgyakból sorsok, drámák, történetek törtek fel „idegenekről”, akiknek az egyedüli vagyonként az új élet reménye maradt.
