Meghalt Harper Lee, a Ne bántsátok a feketerigót! írója
Az amerikai írónő 89 éves volt.
Neves írókat, költőket kerestünk meg, ugyan magyaráznák már el, mit jelent az, hogy Budapest "irodalmi kérdés"? Íme a válaszaik.
Az ország és a főváros vezetőjének találkozása tárcaírásra ihlette szerzőnket, ami nem csoda, ha egyenesen a legilletékesebb helyről hangzott el, hogy Budapest ügye nem anyagiak dolga, hanem az irodalomé.
Az egyetlen magyar Nobel-díjas író, Kertész Imre tiszteletére rendezett nagyszabású estet a Müpa. Nem véletlenül volt hatalmas az érdeklődés: a rendezvényen részt vett az idős, nagybeteg író is, akiről a család kérésére nem készíthettünk képeket.
Hagyományosan az egyik legnépszerűbb karácsonyi ajándék a könyv. Készülnek is a kiadók: ilyentájt ellepik a boltokat a legkülönbözőbb kiadványok, csak győzzünk választani. Bartis, Esterházy, Réz Pál - összegyűjtöttünk néhány olyan kötetet, amit jó szívvel tudnunk ajánlani, illetve amit mi is szívesen megkapnánk.
A Semmi című dán regény Móricz Zsigmond Légy jó mindhaláligja helyett – egy magyartanár határozottan kifogásolta, hogy egy pesti iskolában így változott a kötelező irodalom. Levelet írt az adott iskola igazgatójának, majd amikor ő nem reagált, a nyilvánossághoz és a közoktatási helyettes államtitkárhoz fordult ez ügyben. Megkértük a tanárnőt, fejtse ki, miért gondolta helyesnek azt a lépést.
Betegsége bejelentése óta először, új könyvének szombat délelőtti dedikálásán vállalt a - szűk szakmai közönségen túli - nyilvános közszereplést Esterházy Péter.
Robin Williams mint inspiráló irodalomtanár, Javier Bardem mint a kubai diktatúra elnyomásában élő művész, esetleg Leonardo DiCaprio mint dekadens francia költőzseni – a filmtörténet rengeteg hozzájuk hasonló, legtöbbször valójában is létező karakterrel ajándékozta meg a nézőket. Összeszedtük a legjobb alkotásokat, amik meghozzák a kedvünket az irodalomhoz.
Spiró György méltatta a szerda éjjel elhunyt Juhász Ferencet, akinek a költészete egyes korszakaiban szerinte Vörösmartyhoz, Adyhoz, József Attilához mérhető. Spiró biztos benne, hogy ha a líra újra feltámad, Juhász Ferencet a legnagyobb magyar költők között fogják emlegetni.
Szerencsére a tej, Civakódó cipőikrek, Apám kakasa – a „Szívünk rakta” program több kategóriában is összeállította az idén legtöbb szavazatot kapott könyveket.
Rejtő Jenő a ponyva koronázatlan királya, akitől boldog-boldogtalan idéz, és akiről közben oly keveset tudunk. Egy most megjelent emlékkötet ezen igyekszik változtatni. Volt-e érettségije? Mennyire volt nőcsábász? Tényleg kéziratokkal fizetett a kávéházakban? Interjú Thuróczy Gergely irodalmi muzeológussal.
Egyáltalán nem meglepő, hogy a Fekete Péntek horrorisztikus jeleneteit megelégelve boltok tucatjai döntöttek úgy, hogy más módszerrel próbálják november végén magukhoz csábítani a vásárlókat. Az Egyesült Királyságban közel száz könyvesbolt csatlakozott a november 27-re időzített Fekete Pénteket követő Kulturált Szombat elnevezésű kezdeményezéshez.
A nyugati kultúra, bár kétezer éve kereszténynek vallja magát, a krisztusi tanításokkal sem nagyon tud mit kezdeni – vallja a most 15 év után új regénnyel jelentkező Bartis Attila, aki szerint így nem is képes az egymást kizáró, párhuzamos igazságok felismerésére és elfogadására. Sokszor egyetlen mondat elég, hogy feloldhatatlan erkölcsi dilemmába kerüljünk – ilyen volt Kádár "aki nincs ellenünk, az velünk van" tétele is. Mennyire lehet a nyelven tett erőszaknak nevezni a politikailag korrekt szövegeket? Hisz-e az író a névmágiában? Mennyire önéletrajzi kötet A vége? Interjú.
Géczi János Vadnarancsok című műve, a 80-as évek botránykönyve már megjelenése előtt óriási vihart kavart: a Mozgó Világ egyik lapszámát zúzták be miatta. A szerző annak idején fél évet töltött a Semmelweis Orvostudományi Egyetem pesthidegkúti pszichiátriájának bennlakó betegeivel. Az ottani beszélgetésekből született a könyv, amely most újra megjelenik. Miért aktuális újra egy 30 éves kötet?
Magyarnak lenni nem érdem, nem is kiváltság, nem kitüntetés, hanem egy nem feltétlenül megoldható probléma – mondja a nemrég huszonharmadik kötetével jelentkező Darvasi László. Úgy véli, a világ, amiben élünk szép, de szépsége inkább a reménytelenségéből fakad. Szerinte, ha Ady ma Magyarországon körülnézne, azt dünnyögné maga elé, hogy "ilyen sokáig nem lehet igazam". Interjú.