Április 14-én lenne hetvenéves Esterházy Péter. A születésnapjáig a Magvető Kiadó naponta videókat tesz közzé, melyeken a kulturális és művészeti élet szereplői olvasnak fel számukra fontos Esterházy-szövegrészleteket.
Ha ráérez a diák, akkor az olvasás olyan lesz neki, mint valami legális drog. Ha pedig olyan könyvet adunk a gimnazisták kezébe, amely erősíti az igazságérzetüket, akkor nagyot nem tévedhetünk. A hosszú műelemzéseket viszont el kéne felejteni, mert hát operát sem íratunk énekórán a gyerekkel. Olvastassunk viszont Nick Hornbyt, Krusovszkyt vagy Tar Sándort! Az idei Aegon-díj jelöltjei a kérésünkre összeállították alternatív olvasókönyvüket középiskolások számára.
Újabb művészek csatlakoztak ahhoz a projekthez, amelyben kötelező olvasmányokat, illetve azok részleteit olvassák fel, hogy besegítsenek az online oktatásra átállt irodalomtanároknak. Molnár Piroska, Ónodi Eszter, Lovasi András, Beck Zoltán és még sokan mások teszik élvezetesebbé a kötelező tananyagot.
Idén a tizenötödik évét ünnepli az Aegon Irodalmi Díj, amelynek a shortlistje évről évre az egyik leginkább várt könyves lista. Ha a járványhelyzetből adódó kényszerű bezártságot a korábbi díjazottak műveivel szeretné tartalmasabbá tenni, itt az ajánlatunk.
Amíg ki nem vonják az írógépét a forgalomból, nem hagy fel a filozofikus eszmefuttatásokkal átitatott, rejtelmes történetmeséléssel Javier Marías. A kortárs spanyol irodalom virtuózának műveit világszerte 50 országban olvassák, eddigi 15 regényéből 6 - legutóbb a Berta Isla - már magyarul is megjelent.
Elindult a MOTTO – Művészek az Otthoni Oktatásért nevű projekt.
A Tajtékos napok hódította meg a magyar olvasót Boris Viannak, aki a fordítók álma és rémálma volt egyszerre. Ma lenne 100 éves.
„Miért állít engem olyan helyzet elé egy oktatáspolitikai dokumentum, hogy én annak ne tudjak megfelelni?” – teszi fel a kérdést a Nemzeti alaptantervre utalva Pethőné Nagy Csilla középiskolai magyartanár, tankönyvszerző. Szerinte egy szaktanárnak választania kell: vagy a NAT modern pedagógiát leíró bevezetőjéhez tartja magát, vagy a tartalmat leíró másik feléhez. Az egyiket mindenképp el kell szabotálnia, mert együtt nem lehet megtanítani a kettőt. Tankönyveinek a jogait szerette volna megszerezni az Oktatási Hivatal, de ő nem járult hozzá azok NER-esítéséhez.
A magyar irodalom könyve olyan könyv, amelyet régiek és maiak együtt írnak – mondja Lackfi János költő, aki a HVG-nek adott interjújában beszél a belső emigrációjáról, a kultúrharcról, a kollaboránsokról, Demeter Szilárdról és a Térey-ösztöndíjáról is.
Az író a HVG-nek adott interjújában úgy fogalmazott, hogy „nem Agyarországban élek, ahol még a székletet is kétfelé vágják, és felpántlikázzák ilyen- vagy olyanpárti szalaggal”. A teljes beszélgetés a csütörtöki HVG hetilapban található.
„Nincs az a pénz” – mondta Pethőné Nagy Csilla mesterpedagógus, a pécsi Babits Mihály Gyakorlógimnázium tanára, a befogadásközpontú és kompetenciafejlesztő módszer egyik hazai megalkotója.
Az író szerint tömeges szülői tiltakozásra van szükség.
Olyan felelősségteljes állás a tanároké, hogy nem lehet rájuk bízni, mit tanítsanak – ennek a szellemében készült a Nemzeti alaptanterv legújabb változata, amelyben a politikai szempontok nyilvánvalóan felülírták a szakmai megfontolásokat.
„Bezzeg az én időmben” – az író szerint ezt mondja, aki kitalálta az új Nemzeti alaptantervet.
Nyáry Krisztián közzétett egy posztot a módosított Nemzeti alaptantervbe frissen bekerült prózaíróról, Herczeg Ferencről. Azért – írja –, hogy a magyartanárok fel tudjanak készülni a Horthy-kort reprezentáló, az olasz diktátort az egekig magasztaló szerző életéből.
A szépen csengő mondatok mögött nagyon súlyos részleteket rejt a péntek este 10 órakor nyilvánossá tett új Nemzeti alaptanterv: hagymázas múlt, nacionalizmus, a történelem megfelelő értelmezése, hangsúlyos politikai nevelés. A rendszerváltás óta nem volt olyan tanterv, ami ennyire fontosnak tartotta volna a honvédelmet. Noha a diákok maximális óraszáma csökken, az alaptanterv alapján a tananyag mennyisége nem fog.
2020. január 31-én (!) megjelent a 2020 szeptember elsején (!) bevezetésre kerülő „módosított” Nemzeti alaptanterv. Magyar nyelv és irodalomból a változások olyan mérvűek, hogy valójában új NAT-ról kell beszélnünk.
Töményen kell az íróknak dolgozniuk, az volt a jó korszak, amikor a nézők kimehettek a színházból, ha nem volt jó a műsor - mondta Spiró György.
Halálának 75. évfordulója alkalmából botlatókövet fognak avatni az író utolsó szabadon választott lakhelyénél, a Hűvösvölgyi út 81. szám alatt.
Grecsó Krisztián volt D. Tóth Kriszta vendége az Elviszlek magammal című műsorban a hétvégén. Az író mesélt arról, hogy párjával hogyan élték meg az örökbefogadási procedúrát, és bő egy évvel azután, hogy véget értek a rákbetegségét gyógyító kezelések, a felépülés időszakának önismereti aspektusairól is beszélt. Ezeket a mondatokat pedig azoknak is érdemes megszívelni, akik nem érintettek hasonló betegségben.
