szerző:
Arató László (EUrologus)
Tetszett a cikk?

A magyar kormány hetente többször is nagy előrelépésről számol be az uniós pénzek kapcsán, a valóság azonban az, hogy még mindig hónapokra vagyunk attól, hogy megnyíljon a pénzcsap. De ez az optimista forgatókönyv.

Megvan a brüsszeli zöld lámpa! – jelentette ki közösségi oldalán Varga Judit igazságügyi miniszter, majd így folytatta:

A jogérvényesülésért felelős biztos tegnapi tájékoztatása alapján a Kormány kezdeményezte az Európai Bizottsággal egyeztetett igazságügyi csomag benyújtását az Országgyűlésnek.

Nem felejtette el hozzátenni, hogy a magyar kormány „a legnagyobb hazai és nemzetközi ellenszélben” is teljesítette azt, amit vállalt. Varga Judit már hétfőn is jelentkezett egy hangzatos bejelentéssel, amikor közölte, hogy a magyar kormány és az Európai Bizottság „technikai megállapodásra” jutott az igazságügyi reformmal kapcsolatban. A miniszter egyik alkalommal sem részletezte mondandóját, az Európai Bizottság pedig semmi hasonló bejelentést nem tett. Úgy kommentálták a magyar nyilatkozatot, hogy a tárgyalások továbbra is folyamatban vannak, a Bizottság elemzi a fejleményeket.

Mindezek nem zárják ki egymást.

A dolgoknak az a magyarázata, hogy az igazságügyi reformokkal kapcsolatban lezárultak az egyeztetések, ami azt jelenti, hogy megegyezés született a vonatkozó jogszabályok tartalmáról. De míg a magyar kormány ezt ünnepli sikerként, az Európai Bizottság majd akkor fogja eredményesnek nyilvánítani a tárgyalásokat, ha a tervezetekből hatályos jogszabály lesz és azzal a tartalommal, amelyben megegyeztek.

Keserű tapasztalat volt – és bizottsági berkekben gyakran felemlegetik –, hogy tavaly ősszel, amikor hasonlóan folyt az alkudozás a magyar vállalások teljesítéséről, a kialkudott szöveghez képest mégis más tartalom került a magyar parlament elé. Ez volt az egyik oka annak, hogy a brüsszeli testület nem fogadta el a magyar intézkedések egy részét – ezt most szeretnék elkerülni. Erre utal a bizottsági szóvivője is, akit megkerestünk Varga Judit csütörtöki bejelentését követően. Christian Wigand megerősítette, hogy a „technikai megbeszélések” jól haladnak, de azonnal hozzátette:

Most Magyarországnak kell elfogadnia a szükséges jogszabályokat és elkészítenie a kapcsolódó végrehajtási útmutatót. A Bizottság formális értékelésére csak ezt követően kerül sor.

Ennek időpontja jelentős mértékben függ attól, hogy a parlament mikor fogadja el a jogszabályokat és persze attól is, hogy változik-e közben a tartalom. Ezért is nehéz jósolni: a magyar parlament, a kata vagy az orvoskamara kivéreztetéséről egy nap alatt tudott dönteni, míg Finnország NATO-csatlakozásának ratifikálásához közel nyolc hónap kellett.

Az igazságügyi csomag tartalmában kisebb, volumenében azonban nagyobb szelete az uniós pénzekkel kapcsolatos tárgyalásoknak. Magyarországnak összesen 27 feltételt kell teljesítenie ahhoz, hogy a hétéves költségvetést 21,5 milliárd eurójához és a helyreállítási alap 5,8 milliárd eurójához hozzájusson – sőt, utóbbit 700 millió euróval meg is emelte az EU annak érdekében, hogy könnyebb legyen az orosz energiától megszabadulni.

Az igazságügyi reform az előbbiekből csak négy pontot ölel fel, ugyanakkor „bevételi oldalon”, közel 13 milliárd euróhoz segítené a magyar gazdaságot. (Ezt az összeget úgy kapjuk meg, hogy a 21,5 milliárdos keretből elvesszük a három befagyasztott kohéziós alap 55 százalékát, ami 6,3 milliárd euró, valamint azt a 2,5 milliárd eurót, amelytől a menekültekkel való bánásmód, az akadémiai szabadság megsértése és az LMBTQI-közösség jogainak korlátozása miatt esik el – a jogsértő állapot megszüntetéséig – az ország.)

Az sem mindegy, hogy az Európai Bizottság hajlandó-e külön döntést hozni az igazságügyi reformról, hivatalosan ugyanis még mindig az a brüsszeli álláspont, hogy majd ha a korrupcióellenes keretrendszer megerősítésével kapcsolatos 21 feltétel ügyében is lesz magyar döntés, akkor egyben kezelik az ügyeket. A magyar kormány kérheti, hogy ettől tekintsen el a Bizottság, de ebben az esetben is hivatalosan három hónapja van a testületnek.

Közben Deutsch Tamás fideszes EP-képviselő az EP valamennyi tagjának levelet küldött, amelyben keményen bírálta őket. Történt, hogy öt parlamenti párt elnöke – akik az EP legalább kétharmadát képviselik – a hét elején levélben fordult Ursula von der Leyen bizottsági elnökhöz, hogy vegye figyelembe: a tanárokra vonatkozó státusztörvény kapcsán a magyar kormány már meg is szegte korábbi vállalásait. Egyrészt az ismét minimálisra csökkentett társadalmi konzultáció, másrészt pedig a tanárok és a diákok minőségi oktatáshoz való jogának sérelme miatt. Márpedig ez két olyan pont, aminek teljesítése szerepel a jogállamisági eljárás elvárásai között, amelytől az uniós források egy részének kifizetése is függ.

Elég az EP baloldali frakcióinak magyarok elleni koncepciós eljárásaiból!

– írta erre Deutsch Tamás, majd le is kommunistázta a néppártiakat, szociáldemokratákat, zöldeket, liberálisokat és szélsőbaloldaliakat. „Az öt frakcióvezető eljárásáról nekünk, jóakaratú magyaroknak az 1950-es évek kommunista diktatúrájának abszurditása, az állampárt és a politikai rendőrség által szervezett ún. koncepciós perek világa jut eszünkbe, amikor a diktatúra hatalomgyakorlói a politikai akaratuk érvényesítése végett látványos külsőségekkel, hazugságokra épített jogi köntösbe bújtatott eljárásokat, büntető pereket szerveztek, amelyekben már jó előre eldöntötték az eljárás alá vontak, a „vádlottak” bűnösségét kimondó bírósági ítéleteket” – szögezte le Deutsch.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!