#Demokráciát a pénzünkért
Az EU jogállamisági eszköztára folyamatosan bővül, és több elemét alkalmazták is Magyarország ellen. De vajon mennyire hatékonyan tudja és akarja bevetni az unió az eszközeit a magyar jogállamiság és az uniós források védelmében. Kövesd a #Demokráciát a pénzünkért sorozatot, és tudj meg többet!
Az EU és a magyar kormány régóta vitatkozik a magyar jogállamiság helyzetéről, a magyar kormány szerint minden a lehető legnagyobb rendben van, de a magyar egy más típusú, nemzeti, illiberális demokrácia. Az Unió változatos okokból 2013 óta kritizálja a magyar vezetést, ideértve a demokrácia állapotát, a kisebbségek jogait, a jogállamiság helyzetét és a korrupciót. Az EU-nak eszközei is vannak, amelyeket változatos hatékonysággal, de megpróbált alkalmazni a magyar kormány ellen.
Miután a 2018-ban indult 7-es cikkely szerinti eljárás szinte teljes kudarcba fulladt, az EU úgy döntött, egy új, hatékonyabb eszközre van szüksége, ez a 2020-ban megalkotott jogállamisági feltételrendszer. 2022 óta folyik a zárt ajtók mögötti vita arról, hogy Magyarország mennyit és milyen feltételekkel kaphat meg a felfüggesztett, összesen csaknem 28 milliárd eurós támogatásból. Az Orbán-kormány eddigi engedményei nem győzték meg az EU-t, erről itt írunk bővebben.
Az EU a vitában nem ejt szót a demokráciáról, jogállamisági feltételrendszere a támogatások jogszerű elköltését hivatott biztosítani a tagállamokban. Az Európai Bizottság hivatalos leírásában a következő áll erről:
A jogállamiság tiszteletben tartása egyúttal elengedhetetlen előfeltétele annak, hogy az uniós költségvetés végrehajtására a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elveinek megfelelően kerüljön sor, és az uniós finanszírozás felhasználása a lehető legjobb eredményeket biztosítsa.
Ebben a leírásban a korrupció szó sem jelenik meg, de a Magyarország ellen indított feltételrendszeri eljárás indoklása beszél az antikorrupciós eszközök gyengeségéről és az átláthatóság hiányáról.
