Miután Orbán Viktor arról beszélt, hogy egy ország nyugodtan eladósodhat a GDP-je 90 százalékáig, Magyarország könnyen adósságcsapdába kerülhet, amikor a kamatfizetés elvonja a forrásokat a beruházásoktól – figyelmeztet szerzőnk, a KSH volt elnöke, egyetemi tanár, országgyűlési képviselő a Párbeszéd-frakcióban. Vélemény.
GDP-arányosan egy tagállam sem költ ennyire sokat a saját működésére. És ennyire keveset sem az egészségügyre. A sok megszorítás közepette viszont pluszpénzt kapott a kormánypropaganda.
Most épp 2025-re ígérte Orbán Viktor a robbanásszerű növekedést, amit tavaly ilyenkor még 2024-re jósoltak a kormánypártiak. Összegyűjtöttük az elmúlt évek nagy ígéreteit, és azt kaptuk: az esetek háromnegyedében lett rosszabb a valóság, mint amit a politikusok előre jeleztek.
Az inflációnak köszönheti a kormány, hogy nem szállt az egekbe az államadósság.
2022-től 2024 végéig akár 500 milliárd rezsivédő forint is mehet egyéb célra az alap pénzei közül.
A kormány megint másra hárítja a felelősséget – derül ki a tavalyi költségvetés végrehajtásáról készült törvényjavaslatból, amely a recessziót és az inflációs rekordot „az elhibázott brüsszeli szankciókkal” és az uniós támogatások visszatartásával magyarázza.
Már csak 95 ezer forint kell ahhoz, hogy 1 milliót keressenek a Magyarságkutató Intézet dolgozói.
Erőteljes lépésekkel hozná rendbe az államháztartást Michel Barnier francia kormányfő, de a büdzsé elfogadásához a szélsőjobboldalra is szüksége van. A számla jelentős részét nem az átlagemberek állnák.
Jövőre erőteljesebb gazdasági növekedéssel, az államadósság és a hiány további csökkenésével, a szociális juttatások emelésével számol a pénzügyminiszter. Varga Mihály éves beszámolói keretében roadshow-t tartott a parlamentben, ahol igyekezett mindenkit megnyugtatni: nincs baj, az ismét év végére elkészülő költségvetés viszont még tartalmazhat meglepetéseket.
Bár a Pénzügyminisztérium a friss EDP-jelentésben publikálta a magasabb 2024-es pénzforgalmi hiányról szóló várakozását, ugyanakkor az ÁKK részéről nincs szükség a finanszírozási terv módosítására – jelentette be az adósságkezelő.
Megszorításokról szól 2024, de vajon megremeg-e a döntéshozók keze, ahogy a 2025-ös költségvetés összeállítása közben eszükbe jut, hogy milyen jó volna egy kis választási osztogatás?
Máris újraírták a kormánypártok a maguk által kitalált őszi parlamenti menetrendet. Az eredeti terv szerint december 2-án lett volna az utolsó ülés, de kiderült, hogy a jövő évi költségvetést majd csak hetekkel ezután, egy rendkívüli ülésen fogadhatják el.
Állítólag a költségvetés havi plusz 12,5 milliárd forintot ad a kórházaknak, elkerülendő az adósságállomány menetrend szerű újratermelődését. Egy hónappal a bejelentés után a kórházak még egy fillért sem kaptak, és a támogatási konstrukció részletei sem ismertek.
Nem a 2008 óta befagyasztott családi pótlék miatt szállt el az augusztusi hiány, de még csak nem is az államadósság kamatfizetései miatt. Tavaly augusztushoz képest egyebek mellett jóval több kiadás volt közelebbről meg nem határozott minisztériumi előirányzatokon, illetve többet vitt el a határon túli magyarokat támogató Bethlen-alap.
Jelentősen megnehezíti Budapest pénzügyi mozgásterét egy friss kormányrendelet, mert megtiltja a főváros által kényszerűségből alkalmazott pénzügyi megoldást, amellyel 50 milliárd forint működési forráshoz juttatták a BKK-t. Kiss Ambrus főpolgármester-helyettes szerint a költségvetés egyensúlya nincs veszélyben, legalábbis idén.
Amíg újra nem osztja a lapokat a kormányfő, nincs esély arra, hogya magyar gazdaság vetekedő és vitatkozó csúcsvezetői kiegyezzenek, ami bizonytalanságban tartja az üzleti élet szereplőit és a lakosságot is.
Az Agrárminisztérium és több intézménye számára pedig az Államkincstártól vettek el pénzt
A szervezet szerint még a jövő nyár előtt csökkenteni kellene a településeken a leburkolt felületeket, helyette növényeket kellene ültetni.
Mivel a háború még nem ért véget, indokolt az óvatosság a gazdaságpolitikában is, de jövőre már 3,5 százalék körüli növekedés várható – mondta Varga Mihály pénzügyminiszter a közgazdász-vándorgyűlésen. Folytatódik az államháztartási hiány csökkentése, ennek ellenére 2025-ben nő a családi adókedvezmény, bővülnek az otthonteremtési juttatások, valamint a kis- és középvállalatok is támogatásokra számíthatnak.
Milliárdokat vontak meg az egészségügyi ellátórendszertől, fejlesztési projektek, gyógyszertárak, de még a Magyar Vöröskereszt is támogatásoktól esett el.
