#kamatemelés





Hiába a kamatemelés, úszik a piac a 4 százalék alatti hitelekben

A Magyar Nemzeti Bank a nyári hónapok során több lépésben 0,6 százalékról 1,5 százalékra emelte a jegybanki alapkamatot az infláció mérséklése érdekében, ami ugyan közvetve, de egyértelmű hatással van a lakáshitelek kamataira is. Ezért a Bank360 elemzői megvizsgálták, hogy mennyiért lehet most két nagyobb összegű lakáshitelt, 20 és 40 millió forintot felvenni.



MNB-alelnök: Ősszel újabb inflációs csúcs jöhet

Addig folytathatja az MNB a kamatemelést, amíg nem tér vissza az infláció a 4 százalék alatti toleranciasávba, ez azonban valószínűleg csak 2022 elején történhet meg – mondta a jegybank alelnöke az újabb alapkamat-emelés után.


Az MNB újra nagyot emelt az alapkamaton

Ahogy az várható volt, 1,2-ről 1,5 százalékra emelte a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa az alapkamatot. Az MNB jó előre megígérte, hogy emelés következik, ami nem is meglepő: az infláció csökkent az előző két hónap alapkamat-emeléseinek hatására, de még mindig jóval magasabb, mint amit a jegybank szeretne.


Jelentősen nő a csok-büntetés összege a kamatemelések miatt

Bár a kamatemelés elsősorban a nem fixált piaci hitelt törlesztőknek, valamint az új hitelt felvevőknek hátrányos, a csok keretében felvett támogatás esetében is okozhat kellemetlenségeket. Persze csak akkor, ha a kezdetben bevállalt gyermekszám nem teljesül, ebben az esetben viszont egyre nagyobb büntetőkamattal szembesülhetnek az ügyfelek.










Árt-e a Fidesznek a jegybank, ha most a kanyarban előzés helyett a kanyarban fékez?

Majdnem tíz év után, Matolcsy György vezetése alatt most először készül kamatemelésre a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa. A döntésben sokan azt látják, hogy a jegybank szembekerült az eddig hasonló módon gondolkodó kormánnyal, egy másik nézőpontból azonban épp hogy hozzájárul a maga eszközével ahhoz, hogy a Fidesz megőrizze népszerűségét a választások előtt. De mi árthat jobban a Fidesznek: a magas infláció vagy a magasabb kamatok?