A jegybank Monetáris Tanácsa 0,6 százalékról egy nagy lépésben 0,9 százalékra emelte az alapkamat mértékét – se az emelés ténye, se a mértéke, se az nem volt meglepetés, hogy egy jegybanki szigorítási ciklus kezdődik, az elmúlt hetekben erre a jegybank több vezetője tett elég egyértelmű utalásokat.

A döntést személyesen Matolcsy György jegybankelnök indokolta, és miután a megelőző napon a kormánypárti sajtó zászlóshajójában, a Magyar Nemzetben szó szerint hadjáratot hirdetett a kormány túlköltekező költségvetési politikája ellen, igazából három nagy kérdés volt:

• Matolcsy György beleáll-e a kormány fiskális politikája elleni hadjáratba (legalább kommunikációs szinten)?
• Hogyan fog kinézni a szigorítási ciklus a jövőben?
• Mi lesz az egyhetes betéti eszköz sorsa, ami 2020 tavasza óta a magyar pénzügyi rendszer meghatározó rátája volt (mivel az alapkamatnál magasabb, 0,75 százalékos kamattal parkoltathatták egy hétig a pénzintézetek a pénzüket a jegybanknál)?

Ami az utóbbit illeti, Matolcsy bejelentése szerint a jegybank fenntartja az egyhetes betéti eszközt, ám annak kamata mindig meg fog egyezni az alapkamat szintjével. Ez jelen pillanatban azt jelenti, hogy a június 25-e, csütörtöki tenderen már az alapkamattal egyező, 0,9 százalékos kamaton fog a jegybank betéteket fogadni.

A kamatemelési ciklus első lépése volt a 30 bázispontos emelés 0,6-ról 0,9 százalékra.

A ciklus havi etapokban fog folytatódni, vagyis a Monetáris Tanács akár havi lépésekben emeli majd az alapkamatot

– és vele az egyhetes betéti eszköz kamatát. Matolcsy György szerint minden esetben adatvezérelt lesz a havi döntés, a várható infláció és a főbb makrogazdasági jellemzők alapján. A kamatemelési ciklus addig fog tartani, amíg az infláció a jegybank középtávú előrejelzése szerint vissza nem tér a toleranciasávba, ami a 3 százalékos cél plusz-mínusz egy százalék. A középtávú előrejelzés azt jelenti, hogy a jegybank nem elsősorban az aktuális adatokat figyeli, hanem azt modellezi, másfél éves időtávon mekkora lehet az infláció mértéke.

Történelmi lépés a jegybanktól: 30 bázisponttal emelték az alapkamatot Matolcsyék

Egy nagy lépésben 0,9 százalékra emelte az alapkamatot a Monetáris Tanács, ezzel elkezdődött a jegybank által már belengetett szigorítási ciklus.

A szigorítási ciklussal kapcsolatos információkhoz Patai Mihály alelnök annyit tett hozzá, hogy ez mennyiségi szigorítást is jelent, a jegybank nem növeli tovább mérlegét, sőt lehetőleg csökkenteni igyekszik azt, más szóval lelassítja, sőt leállítja a pénzpumpát. Ahogy az köztudott volt, a kis- és közepes vállalatoknak szóló támogatott hitelt, az NHP Hajrát kivezetik. Marad viszont a nagyvállalatoknak szóló Növekedési Kötvényprogram, mivel az hosszú távú, a tőkepiac erősítését célzó projekt. Patai utalt arra, amit amúgy is lehetett sejteni: az NHP következő inkarnációja valamiféle zöld, fenntarthatósági hitelprogram lehet.

MNB / Youtube

A Virág Barnabás alelnök által elmondottakból kiderült, hogy a jegybank az állampapír-vásárlási programját is folytatja – vagyis az MNB tovább finanszírozza az államadósságot. De ezt és az összes többi élénkítési eszközt folyamatosan felül fogják vizsgálni a következő hónapokban. Az kamatemelés okozta sokkot az MNB enyhíteni fogja a bankrendszer számára, lesz például eurólikviditást biztosító swaptender.

Matolcsy György eleinte kimondottan békülékeny hangnemet ütött meg a kormánnyal szemben,

amennyiben a monetáris (jegybanki) és a fiskális (kormányzati) politika közti stratégiai együttműködés sikeres elmúlt éveit, illetve szükségességét hangsúlyozta. Bevezető felszólalásában szinte nyoma sem volt kormánykritikának, sőt az elszálló hazai infláció kapcsán is a nyugat-európainál hetekkel előrébb járó oltási programot (így jóval előrébb járó gazdasági visszapattanást és növekvő keresletet) hangsúlyozta.

A tájékoztató végén a jegybank elnöke még visszatért egy epilógus erejéig, és itt már egyértelmű volt, hogy nem annyira a kamatkondíciókat árgus szemmel figyelő pénzpiacoknak szól az üzenete, hanem a kormánynak. De ha ez nem lett volna teljesen egyértelmű, segített: a magyar gazdaság jelenlegi helyzetét egy komplett focihasonlatba csomagolta. Matolcsy szerint

a 2010-es években jól játszottunk, sikereket értünk el, gólokat is rúgtunk, de bezavartak minket az öltözőbe, és bezártak.

Matolcsy szerint ez volt a koronavírus-járvány, és az öltözőből kiszabadulva nem szabad azt gondolni, hogy ott folytathatjuk, mint ahol abbahagytuk. Le kell vonni a tanulságokat – hangsúlyozta Matolcsy, aki szerint ezekből három van:

• Vissza kell állítani az egyensúlyt. Csökkenteni kell az államadósságot. "Senki ne higgyen el olyan meséket, hogy az államadósság mértéke nem számít." Közepes méretű, feltörekvő országoknak, mint Magyarország, igenis számít.
• Az erős versenyképesség előny volt az országok számára az „öltözőbe lezavarás” idején. Magyarországnak erősítenie kell a versenyképességét. Elsősorban a digitalizáció, az egészségügy és a felsőoktatás területén.
• A fenntarthatóság, a környezetvédelem rendkívül fontos – Matolcsy itt megköszönte, hogy a jegybank negyedik mandátum gyanánt megkapta a fenntartható fejlődés támogatását.