Kamattal az infláció ellen: Olcsó-e a magyar alma, ha feleannyiba kerül, mint a külföldi?

Még a laikus érdeklődők szemében is extra figyelmet érdemelt ki a monetáris tanács keddi ülése. Az volt a tét, hogy rászánja-e magát a testület a megvadult árak megzabolázására és a forint árfolyamának megerősítésére. A keddi ülés után kiadott közleményből kiviláglik, hogy a tagok hozták az elvárt minimumot: a 2016 márciusa óta a gazdaság élénkítése jegyében mínuszban tartott egynapos betét kamatát 30 bázisponttal plusz 0,25 százalékra emelték, az alapkamatot pedig hasonló mértékben, 0,9-ről 1,2 százalékra vitték fel.

„Magyarország lezárta a negatív kamatok korát” – hangsúlyozta a döntés utáni online sajtótájékoztatón Virág Barnabás alelnök.

„Fundamentális inflációs kockázatok vannak, ezekre a legerőteljesebb eszközzel kell válaszolni, ez pedig az alapkamat”

– fűzte hozzá, azt jövendölve, hogy az őszi hónapokban 4 százalék fölött lehet az infláció, majd a monetáris szigorító ciklus hatására 2022 közepén 3 százalék körül stabilizálódik.