Miért veszélyes halogatni a digitalizációt? Cégvezetőként ezeket érdemes átgondolnia!
Aki időben cselekszik, hatékonyabban működik és pályázatokhoz, új piacokhoz is hozzáférhet.
Jó irányba indult el a Magyar Nemzeti Bank a kamatemeléssel, de késve – így kommentálta Surányi György az e heti HVG-ben megjelenő interjújában a jegybank új lépéseit. Az MNB egykori elnöke úgy látja: a 350-es forint/euró árfolyam is annak a jele, hogy a piac nagyobb emelést várt, ráadásul ez nem mérsékeli érdemben az inflációs nyomást.
Surányi arról is beszélt, hogy a magyar gazdaság túlfűtött, amihez nem csak a kormány, hanem az MNB politikája is hozzájárult. Egy olyan túlkereslet jött létre, amely inflációhoz és a külső egyensúly sérüléséhez vezet. Az infláció azért nem volt nagy eddig, mert a külföldi folyamatok, mint például az olajárak esése, kioltották a hazai folyamatokat, most viszont a külső és a belső hatások együtt növelik az inflációt, ezt pedig „csak úgy lehetne fájdalommentesen kontroll alá helyezni, ha nemcsak kamatemelés történik, hanem a monetáris politika egésze mellett a költségvetést is újragombolják”.
Azt nem gondolja, hogy a nagy államadósság okozna kritikus helyzetet a magyar gazdaságban, baj akkor lehet, ha az eladósodás nem a versenyképességet, az innovációt, vagy épp az oktatást, az egészégügyet javítja, hanem helyette „a betont is betonba öntjük”. De legalább „az MNB is rádöbbent: nem lehet korlátlanul eladósodni és azt büntetlenül jegybanki pénzteremtéssel finanszírozni”.
Részletek az e heti HVG-ben.
