A Budapest Galéria október 5-ig látható tárlata a nők pozíciójának újraértelmezésén vagy tapasztalataik megmutatásán túl arról is szól, hogy művészi technikáiknak közösségkovácsoló és politikai ereje van.
Köves Éva idén hatvanéves, ebből az alkalomból nyílik-nyílt két kiállítása és dokumentumfilm készült róla. A budapesti aqb Project Space-ben beszélgettünk vele a Ludwig Múzeum szakmai igazgató helyettese, Szipőcs Krisztina nyitóbeszéde előtt.
Péntekig látogatható a Vízivárosi Galéria szuterén tereiben az a kiállítás, amely már vicces címével – Fizetünk neki, csak ne fessen – is jelzi, hogy a humor köré szerveződik. A hét művész munkáit felsorakoztató tárlatra érdemes betérni, és nem csak azért, mert odabent nem esik az eső. Fodor Balázzsal, a galéria vezetőjével, a kiállítás kurátorával beszélgettünk.
Az elmúlt fél évben sokkal gyakoribbak lettek a rasszista megnyilvánulások Magyarországon, és bár ő már megszokta, amióta megszületett a kislánya, és ő is céltáblává vált, elkezdett rettegni – mondja Illés Haibo művész, akit a kínai egykepolitika éveiben Magyarországon szült meg és egy csecsemőotthonban hagyott a vér szerinti anyja. Melykó Richárddal közös, nem mindennapi produkciójukat nemrég láthattuk-hallhattuk. Páros interjú.
A Nemzeti Galéria plakátkiállítása öt tematikában ad lehetőséget az elmerülésre a szecesszióban.
Ma már szerencsére nem számít ritkaságnak, ha ismert kortárs magyar művészek rangos külföldi múzeumok egyéni vagy csoportos kiállításain szerepelnek. Most a legutóbbi tárlatokból mutatunk be néhányat.
A modern képzőművészet valamennyi jelentős stílusa tündöklésének részese volt, sőt: a legjelentősebbeket maga formálhatta 98 életéve alatt. A bécsi Albertina múzeum kiállítása Marc Chagall szentélye.
A rendszerváltás a műkereskedelemben is új korszak hajnalát jelentette; 1989-től kezdve sorban jelentek meg – csaknem kizárólag a fővárosra, Budapestre koncentrálva – a magántulajdonú kereskedelmi galériák és aukciósházak, amivel egycsapásra megszűnt a szcéna korábbi állami tulajdonú cégeinek monopolhelyzete. A sort 1989-ben a Knoll Galéria Budapest nyitotta, melyet egy ismert bécsi kortárs galerista, Hans Knoll alapított és működtet azóta is sikeresen a Liszt Ferenc téren. A galéria most volt 35 éves – ebből az alkalomból beszélgettünk Hans Knollal és a budapesti galériát 2003 óta vezető Pilinger Erzsébettel.
Bullás József három év elteltével újra önálló anyaggal jelentkezik a Deák Erika Galériában. A Nonserial címen futó kiállítás képeit – legalábbis azok egy részét – Vera Molnár Mont Sainte-Victoire sorozata ihlette, amelyet viszont a Cézanne által híressé tett dél-francia hegy inspirált. Ez a tény, illetve egy „alkotói bakancslista” is szóba kerül a művésszel folytatott beszélgetés során. A mű interjúja.
Azért fest, hogy körülvegyék az emlékei, amelyeket csak ő maga lát a képeibe, és amelyektől nehezen is válik meg, ha jön egy gyűjtő: Osgyányi Sára festőművészt a műteremlakásában látogattuk meg, hogy a számára legfontosabb drogról faggassuk.
Művészettörténeti gyorstalpalóval érnek fel Bódi Kati illusztrátor önképei, amelyeken különböző művészek stílusában festi meg önmagát.
A gyűjteménynek akkor kelt lába, amikor Ukrajnából Svájcba akarták szállítani.
Szíj Kamilla nemrég megnyílt kiállításának meghívóján nem egy rajz vagy rajzrészlet szerepelt, hanem egy izgalmas fotográfia. A kortárs rajz egyik legfontosabb magyarországi képviselője ezek szerint most más médiummal dolgozik – vontuk le a következtetést többen is. Ráadásul az eseményt megnyitó személy neve mellett az volt olvasható: fizikatanár. Rejtély rejtély hátán.
Várnai Gyula, a magyar kortárs művészet középgenerációjának egyik kiemelkedő alakja az őt képviselő acb Galéria kiállítótermében három év után újra önálló anyaggal jelentkezik. Írásunkban az alkotó és Fenyvesi Áron, a galéria kurátora beszél a jelenről – de a kiállítás tematikája kapcsán a jövő is határozott hangsúlyt kap.
Marcel Duchamp és Andy Warhol meghökkentettek, amikor hétköznapi tárgyakat a műalkotás szintjére emeltek. A Ludwig Múzeum tárlata 78 művész több munkáján keresztül bemutatja a kortárs megközelítést.
Refik Anadol török származású Kaliforniában élő MI-művész igazi sztár a nemzetközi újmédia színtéren, akinek alkotásai nem csak a világ művészeti csúcsintézményeiben, de nagy presztízsű szórakoztatóipari események színpadi látványaiként is szemet kápráztatnak – és ez szó szerint értendő. Itthon most először, Debrecenben lehet találkozni egyik munkájával, még szeptember végéig. A kiállítás kapcsán a műfaj nemzetközi színterén mozgó magyar szakértő, Lukács Viola kurátor beszél az alkotóról, valamint az adatvezérelt, mesterséges intelligencia által generált művészet értékeiről és kritikájáról.
Idén már húsz éves az Arcus Temporum fesztivál, melyet a Pannonhalmi Bencés Főapátság szerzetesi közössége szervez minden év augusztusának végén. A zenére, irodalomra, képzőművészetre, valamint a mindezeket összekötő és önmagában is programszervező egységként szereplő spiritualitásra, mint négy pillérre építkező rendezvény idén a Bazilika felszentelésének 800. évfordulója köré szerveződött, s az Ünnep címet kapta.
