Lezárult a nyomozás a parkfenntartási biznisz néven ismert ügyben. Az ügy főszereplője tavaly őszi kihallgatásán elismerte, hogy irreálisan magas összegeket kaptak azokért a kertészeti munkákért, amelyeket különböző önkormányzatoknak végeztek – értesült a HVG.
A kerti növényeinket károsító baktériumok és gombák esetében is igaz a mondás, sárkány ellen sárkányfű kell és nem permetszer. A megelőzéséhez a kertben a talaj mélyére kell tekinteni, hiszen a növényi immunrendszer megerősítéséhez és a kórokozók kiszorításához kulcsfontosságúak az ágyásokban élő hasznos mikroorganizmusok. Ezt használják ki az egyre népszerűbb talajoltó készítmények, amelyek a permetszerek helyett vagy mellett biológiai növényvédelmet kínálnak – már ha tudjuk, miként használjuk azokat.
Az idei súlyos fagyok miatt újra felmerült: vajon lábon lőtte magát a magyar kajszibarack-termesztés, amikor a korai, piacos mediterrán fajtákhoz fordult a magyar klasszikusok helyett? A klímaváltozás a legnagyobb gond a hazai gyümölcsösöknél vagy máshol kell keresni a baj forrását?
Álmaikat kergetve, agrármérnökként, de zöldségtermesztéshez zöldfülűen költöztek vidékre, hogy ökogazdálkodásba vágjanak Dezsény Zoltánék. Közel tíz év megfeszített munkája után állt össze kis léptékű, vegyes ökológiai zöldségtermesztéssel foglalkozó kertészetük. A társalapító nem rejti véka alá, hogy vannak buktatók, és hogy a munka összetettségéhez képest szerény a jövedelem, mégsem elégedetlen. „Magával ragadott a szabadság és a teremtést magában hordozó életforma” – mondja. Egy adás (nem csak) azoknak, akik vidéken gazdálkodva kezdenének új életet.
Hogy milyen csodák történhetnek, amikor drasztikusan lerövidül a kerttől az asztalig vezető út, azt a tömegfogyasztásra, importra és mesterséges ízekre épülő étkezési kultúránk alaposan elrejti előlünk. Ezeket a csodákat leplezi le a Kertész és a Séf, azaz Török Patrícia és Horváth Gábor a Séfasztal a kert végében című könyvükben, felvillantva egy már-már – nem teljesen véletlen szófordulattal élve – paradicsomi létezés lehetőségét.
Séfasztal a kert végében című könyvükben Horváth Gábor séf és Török Patrícia kertész személyes történetükön keresztül mutatják be az élményszámba menő zöldségtermesztés és a minőségi gasztronómia világát. Részlet a kiadványból.
Virágoznak a bokrok, darazsak döngenek és pillangók nyitogatják szárnyukat még ősszel is a Gellért-hegy tövében. Képek fotósunktól, aki a közel 130 éve eredeti épségében megmaradt Budai Arborétumban járt ezen a szép, napos, őszi délutánon.
Amy Davidnek palántázásnál jött az ötlet, hogy a negatív gyorstesztjeit esetleg újra lehetne használni ahelyett, hogy hulladék lenne belőlük.
Az energiapiaci válság megmutatkozik a dísznövények, cserjék, fák árában is.
Olyan szintű a munkaerőhiány a mezőgazdaságban, hogy több helyen már kisebb területen termesztenek zöldséget és gyümölcsöt.
A diktatúrába vezető úton mindig eljön egy pont, amikor már olyan törvényeket hoznak, amelyeket muszáj megszegni – közölte a független országgyűlési képviselő, akire a tavalyi dudálós tüntetések miatt szabtak ki büntetést.
Több üzlet is kinyithatott, miután változott a bolti korlátozások rendje; egyre nagyobb bajban vannak az orvostechnikai cégek; 450 milliárd forintos kínai hitelt venne fel a magyar állam egy kínai egyetem építésére. Ez a hvg.hu heti gazdasági összefoglalója.
Egyre több városi ember próbálkozna növénytermesztéssel, de sokan belebuknak, mert egyszerűen nem értenek hozzá eléggé, és nincs is idejük kitanulni a fortélyait. Ezen segítene egy belga vállalkozás.
Nem igazán volt sikere a diákjai körében, amíg a gyakorlatban is be nem mutatta a tápláléklánc olykor sajátos működését.
„Farmer Nick” már gyerekként vonzódott a növényekhez, felnőttként az IBM-et hagyta ott azért, hogy kuncsaftjait közelebb vigye a természethez. A saját otthonaikban.
A miniszter szerint "a legkisebbek kezét sem engedik el".
Munkával és a természethez való közelséggel magyarázta a hosszú élet titkát Bálint György, aki 100 éves korában vasárnap este hunyt el. A fenntartható élelmezéssel, gazdálkodással kapcsolatban is számos hasznos tanácsot adott.
Az Agrárminisztérium múlt héten jelentette be új rendkívüli támogatási programját.
Lehet ingázni a magyar–román határon is, bár a harminc kilométeres sávból kieső gazdaságokon ez nem biztos, hogy segít. Az agráriumban most a spárgán a sor, de aztán jön a szamóca, a paprika, a paradicsom is, amik hiányoznának a polcokról fél éven belül, ha most nem lenne, aki leszedje. A csomagolóanyag miatt is lehet gond, az olasz gyárak két hete leálltak.
Egyelőre nem kötelező a visszasajtolókat megépíteni, nem is nagyon teszik, pedig uniós forrásból is lehetne a beruházást finanszírozni.
