100 évesen hunyt el vasárnap Bálint György kertészmérnök, volt országgyűlési képviselő, akit az egész ország az első számú kertészként, Bálint gazdaként ismert. Bálint gazda azonban nem egyszerűen a metszés és a gyomlálás művészetére tanította meg a magyarokat, de arra is, hogyan éljünk környezetbarát módon. Tíz tanácsával emlékezünk rá

1. Tavaly a Reutersnek arról beszélt, hogy a klímaváltozás ellensúlyozása érdekében mindenképpen törekedjünk az önellátásra. "A statisztika szerint az emberiség 7,4 milliárd főből áll, de ez 2050-re tízmilliárdra fog emelkedni, és ezeket az embereket el kell látni" – figyelmeztetett.

2. A magyarok ráadásul hírhedten kevés zöldséget és gyümölcsöt esznek, emiatt számtalan betegségnek megnő a kockázata. Szintén ebben az interjúban hangzott el az a tanács is Bálint gazdától, hogy

legyen bármilyen kicsi is a kertünk, kezdjünk el zöldségeket és gyümölcsöket termeszteni, mert azok fogyasztanak többet ezekből, akik maguk is termesztenek.

Azt vallotta, hogy a kertészkedést egy balkonládával is el lehet kezdeni, és nem érdemes különválasztani a díszkertet a konyhakerttől.

3. Arra is kitért, hogy fákat, bokrokat kell ültetni, hogy minél több zöldfelület legyen, hiszen az csökkenti a légkörben a szén-dioxid mennyiségét.

3. 2018-ban a 24.hu-nak adott interjújában arról beszélt: „kenyeret nem dobok ki, s ha leesik az asztalról, fölveszem, megcsókolom, elfogyasztom”.

4. Az élelmiszerpazarlás csökkentése mellett azt is fontosnak tartotta, hogy a háztartások megtanulják, a legértékesebb zöldségeket miként kell elkészíteni ahhoz, hogy a bennük lévő hatóanyagok ne bomoljanak el a feldolgozás során. „Például a cékla egy kicsit elhanyagolt zöldségféle. Viszonylag kevés céklát termelünk, alacsony a fogyasztás is. Pedig a cékla az egyik legértékesebb zöldségnövény. Óriási mennyiség antocián van benne, ami az immunrendszert, különösen a nem egészen egészséges körülmények között élő ember immunrendszerének fenntartásához szükséges” – mondta a Forbes-nak 2019-ben.

5. Ezen felül azt is kiemelte, hogy annak, amit megeszünk, oda kell figyelnünk az ökológiai lábnyomára: „Kevesebb húst és szénhidrátot, több gyümölcsöt és zöldséget kellene fogyasztanunk, már csak azért is, mert a húsipar a környezetre is rendkívül káros hatással van” – mondta a Szeretlek Magyarországnak tavaly júliusban.

6. A műanyagszennyezés csökkentésére is kiemelt egy megoldást, amit szellemesnek tartott: „A zöldség- és gyümölcsféléket érdemes volna nagyobb méretű növények leveleibe csomagolni. Egy nagyobb szőlőlevélben gond nélkül elfér három petrezselyemgyökér, három sárgarépa, és még egy kis zeller is. Ez egy spárgával átkötve pont ugyanannyira praktikus, mint a műanyag zacskó. Egyetlen rebarbaralevélbe beleférne akár egy kiló szőlő.”

7. Szintén a 24.hu-nak adott interjúban hangzott el egy olyan, édesapjától tanult elv, miszerint egy kukoricatáblát nem körbejárni kell, hanem átgázolni rajta, ahhoz, hogy igazán lássuk, mire is van szükség. Ezért annak idején kötelezte szakembereit, hogy negyedévente átlósan járják végig vele átlósan az összes táblát. Ma hasonló szerepet tölt be a precíziós mezőgazdaság, "amiben drónokról lesik, nincs-e, mondjuk, magnéziumhiány vagy kártevő” – idézte fel.

8. A mezőgazdasággal, a helyi termelés és a rövidebb ellátási lánccal kapcsolatos tanácsai a koronavírus-járvány során különösen előtérbe kerültek: „Bármennyire igyekeztem, szajkóztam, hogy fejlődhet ebben az országban akármilyen jól az ipar és a szolgáltatás, a mezőgazdaságnak mindig is komoly szerepe lesz (…)

9. A monokultúrás termesztésről (amikor is egy fajt termesztenek nagy területen) ma már szintén bebizonyosodott, hogy nem fenntartható. „Ma a szántóink hetvenöt százalékán négy növényt termelünk: búzát, kukoricát, napraforgót és repcét, a hétmillió hektárból egymillión búza áll. Miközben a világpiac telítődött búzával, s nyilvánvaló, hogy pár éven belül zuhanni fog az ára. Magas élőmunka-igényű intenzív kultúrákra, kertészetekre lenne szükség” – beszélt arról, miért van szükség több kultúra fenntartására.

10. A klímaváltozás következtében az egyik legszembetűnőbb, hogy itthon is jól termeszthető például a füge, de a változó éghajlat kártevő bogarak és kártevő növényeknek is kedvez (így például a parlagfűnek) – erről az Agrárszektornak beszélt 2018-ban. A termelők azonban szerinte tehetnek a kedvezőtlen hatások ellen a termőtalaj gondosabb művelésével: „A talajoknak az éghajlatváltozással kapcsolatos igényeit döntően úgy lehet kielégíteni, ha nem hagyjuk őket betakaratlanul. Ezt zöldítéssel lehet a legegyszerűbben kivitelezni, amely sajnos nálunk még nem eléggé elterjedt”. Egy kiskertben akár a betakarított zöldborsó szárával is megtehetjük – így ugyanis növeljük a termőtalaj szervesanyag-tartalmát is.