Nem félünk eléggé
Az elmúlt években drámaian nőtt a kibertámadások gyakorisága és súlyossága. A hazai cégek – különösen a kis- és középvállalkozások – kockázatérzékelése és felkészültsége azonban érdemben elmarad a helyzet által indokolt mértéktől.
Ugyan lakosságarányosan a világ egyetlen másik országában sincs annyi áldozata a koronavírusnak ezekben a napokban, mint nálunk, az első oltást megkapók számában elértük a héten a 2,5 milliós határt, így elindulhatott a részleges újranyitás. Ez a gyakorlatban a szolgáltatások újranyitása mellett azt jelentette, hogy több, eddig zárva tartó üzletbe már beengedhetnek vásárlókat, igaz, azzal a kitétellel, hogy a boltok méretéhez kell igazítani, hányan mehetnek be egyszerre. Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) főtitkára arról számolt be: mivel kedden késő délután mondta el Orbán Viktor, hogy szerdán kinyithatnak az üzletek, több helyen volt nagy telefonálgatás, hogy legyen, aki bemegy dolgozni, de mivel azt lehetett tudni, hogy valamikor a héten indul az újranyitás, minden másra volt idő felkészülni. Így szinte minden üzlet kinyithatott.
Varjas Ádám
Kivételek azért voltak, a legnagyobb közülük az IKEA, amely a többi üzletnél később nyitott. A Tesco vezetői pedig úgy döntöttek, 10 helyett 15 négyzetméterenként jöhet egy-egy vevő. A fodrászok, kozmetikusok is fogadhatnak újra vendégeket, közül aki ki tudta húzni az elmúlt időszakot, az most valószínűleg vissza tudja hozni a kiesett bevételek nagy részét. A kormány azt is bejelentette, hogy hiába az újranyitás, a márciusi zárásban érintett cégek áprilisra kérhetnek még bértámogatást.
A KSH a héten adta ki a februári kiskereskedelmi számait, ezekből pedig kiderült, hogy már a márciusi boltzár előtt sem mertek az emberek költekezni. Úgy tűnik, hogy a többség elhúzódó válságra készült – ez alapján egyértelmű, miért szeretné a kormány a minél hamarabbi újranyitást, a következő idők nagy kérdése az, hogy elég sokan tudnak-e visszamenni még az előtt dolgozni, hogy nekik, vagy a munkahelyüknek elfogynak a tartalékai.
Legalább az ipar jó jeleket mutat: februárban annak ellenére is visszatért a válság előtti szint fölé, hogy a járműipar visszaesett. A másik apró jó hír, amit a számokból kiolvashatunk: a március óta tartó lezárásokkal legalább annyit sikerült elérni, hogy a fertőzésszám nem növekszik tovább.
Ahogy egyre csúcsosodott a harmadik hullám Magyarországon, úgy kerültek egyre rosszabb helyzetbe az orvostechnikai cégek. A kórházak már februárban leálltak a számlák kifizetésével; mivel szinte minden pénz a koronavírusos fertőzöttek ellátására kell, a beszállítóknak nem marad. Így több, mint négyezer kis- és közepes orvostechnikai vállalat került nehéz helyzetbe.
Ha az intézmények nem fizetnek, és nem lesz szállítás, megbénulhat az egészségügy – figyelmeztetnek. Van olyan vállalat, amely már hitelt vett fel, de így is csak két-három hónapra elég a pénze.
Meglepetést okozott Ózdon, amikor a Johnson Electric, a város egyik utolsó nagyfoglalkoztatója bejelentette, hogy bezárja autóipari alkatrészeket előállító üzemét, és több lépcsőben megválik körülbelül 800 munkavállalójától, a cég egy év múlva teljesen felszámolja itteni telephelyét.
Fazekas István
A településnek az ABB tavalyi bezárása is több százmilliós kiesést jelentett, erre jöttek az önkormányzatokat sújtó kormányzati elvonások: az iparűzési adó felezése 170 millió, a gépjárműadó elvétele 60 millió forinttal csökkentette a város bevételeit a polgármester szerint. A Johnsontól idén 600-800 millió forintos adóra számítanak, jövőre pedig szinte semmire.
A hét képe: kigyulladt a szentendrei Spar, több százmillió forintos kárt okozott a tűz.
Vigyázó Péter
450 milliárd forintos kínai hitelt venne fel a magyar állam, „ez a konstrukció a Budapest–Belgrád vasúti beruházás mintáját veszi alapul” – ez áll a kínai elitegyetem, a Fudan budapesti kampuszának építéséről szóló kormányzati dokumentumban a Direkt36 szerint. A döntésben az is szerepel: a kínaiak veszik át a Diákváros tervét. Az első terv az volt, hogy ha megkaptuk volna a 2024-es olimpiarendezési jogot, az olimpiai falu lakásait kaphatta volna meg 8-10 ezer egyetemista és tanár, a Diákváros ötlete viszont megmaradt a pályázat visszavonása után is. Most leírták, hogy az új beruházás ennek a fejlesztési programnak a helyszínén valósul meg.
Ferencváros biztosan nem adja el a tulajdonában lévő területet a kínai egyetem építéséhez – jelentette be ez után Baranyi Krisztina, a kerület polgármestere. A rozsdaövezet csak részben Ferencvárosé, 80-85 százalékban viszont magántulajdon. Karácsony Gergely főpolgármester pedig annyit mondott: „Ha a kormány mégis felrúgja az erről kötött megállapodást, ha megint kiderül, hogy fabatkát se ér a miniszterelnök kimondott szava, akkor az bizony a kormánynak fontos stadion megépítését is érinti”.
Több száz lakos tiltakozott a Nagymaroson tervezett kosárcsarnok miatt is. Az aláírásgyűjtésben részt vevőket aggasztja, hogy az önkormányzat, illetve az általa támogatott sportegyesület egy közparkban építkezne, nem értik, miért pont ott akarják felhúzni a csarnokot, és nem máshol, hiszen akad a településen rozsdaövezet is, ráadásul a központhoz közelebb. Kíváncsiak lennének egyebek mellett arra is, ki és miből fogja finanszírozni a működést.
nagymaros.hu
Igaz, hogy a terület jelenleg részben Natura2000 besorolású. De csak azért, mert ott valaha a folyó volt, valójában a Natura2000-es besorolásnak semmi alapja nincs – mondta Petrovics László, az előző polgármester, akinek a hivatali idejében elindult a projekt. Utódja, Heinczinger Balázs azt mondta, csak akkor akar az ügyről beszélni, ha az már lezárult.
„Nálunk ilyenkor áll akkora sor, mint nyáron a fagyis előtt” – mondta az Oázis Kertészeti Kft. ügyvezető igazgatója. Boross Dávid szerint az elmúlt 5-10 évben érezhetően elindult egyfajta öngondoskodás az emberek részéről, amire csak ráerősített a járvány. Csakhogy új trendként a dísznövények helyett ehető terméssel rendelkezőket ültetnek inkább az emberek, így muskátli helyett inkább paradicsom kerül a ládákba. Bakonyi Orsolya, a Salátázó.hu alapítója is úgy látja, sokkal többen vágnak bele az kertészkedésbe, mint korábban.
De ha a balkonok helyett a termőföldekkel foglalkozunk, az látszik: a régiónkban is elsivatagosodáshoz vezethet, ha a mezőgazdasági termelés továbbra is a megszokott módon folytatódik. Ezért pedig nem csak a klímaváltozás felel, a tápanyagot és az élőhelyet biztosító talaj leromlását az emberiség okozza. Annak jártunk utána, mit lehet tenni ennek elkerüléséért.
