Nyersanyagpiaci kilátások 2025 második felére
Mi várható a piacokon a globális gazdasági bizonytalanság, a kereskedelmi háborúk és a geopolitikai konfliktusok időszakában?
„Hát itt az Alföldön képtelenség visszasajtolni” – mondta Oravecz Tamás, medgyesegyházi kertész, aki egyike annak a 178 gazdálkodónak, akik 20-500 millió forint közötti összeget nyertek a kertészeti fejlesztéseikre a Vidékfejlesztési Programban 2017-ben. Oravecz Tamásnál a termálkutat tavaly fúrták meg, már üzembe is helyezték, a használt vizet visszahűtik, és úgy engedik bele egy öntözőcsatornába. Oravecz szerint most több vadkacsa van a csatornánál, mint korábban. A gazdálkodó szerint nem csak technikai szempontból nehéz ilyen visszasajtolókat fúrni, de nagyon költséges is. Egy szegedi kutatási projektben azonban olyan eljárásokat dolgoztak ki, amellyel olcsóbbá, biztonságosabbá tehető a visszasajtolás is.
Visszatáncolt a kormány
Évtizedes vitát gerjesztett az Európai Unió termálvíz felhasználással kapcsolatos, 2004-ben hatályba lépett előírása, amelynek az az alapelve, hogy az a víz, amelyet kivettünk, azt juttassuk is vissza a talajba. A több éves halogatás után először 2010-ben fogadtak el egy rendeletet, amely szerint 2012-ben lejárnak az engedélyek, ezt követően már csak visszasajtolással történhet a termálvíz kivétele. Érthetően pánikoltak sokan, főként a fóliákat, üvegházakat termálvízzel fűtő kertészetek. Az eljárás nagyon drága, lényegében többe kerül visszajuttatni az elhasznált termálvizet, mint kinyerni azt a talajból. Ráadásul, pont az Alföldön még technológiai problémákat is felvet, ugyanis a porózus talajba sokkal nehezebb visszasajtoló kutakat fúrni és üzemeltetni, mint az ország más pontjain, holott a legnagyobb termálvízbázis éppen itt található.
A visszasajtolás mellett érvelők szerint a környezetre káros következményekkel is járhat a használt termálvíz felszínen való elvezetése, tárolása, illetve a termálvíz felszín alatti bázisa sérülhet a folyamatos kitermeléssel, ha annak egy cseppjét sem sajtolják vissza.
Végül 2013-ban a vitát azzal zárta le a kormány, hogy elhalasztotta az előírást, először 2015-ig, majd még tovább. A jelenlegi szabályozás szerint 2027 végén élesedik majd a visszasajtolási kötelezettség, a rendelet szerint kiszabható bírságnak addig csak a három százalékát vasalják be a termálvizet hasznosítókon. Így nem is nagyon strapálják magukat az érintettek, tavaly 28 termálkút-létesítési kérelem futott be a néhány éve vízügyi engedélyeket elbíráló Országos Katasztrófavédelmi Igazgatósághoz, és csupán 11 esetben kértek engedélyt a visszasajtolásra.
Uniós pénz is van, de nem elég
Pedig még uniós pénz is lenne erre, a Vidékfejlesztési Programban lehetett pályázni kertészetek korszerűsítésére, ezen belül termálkutak fúrására is. A pályázatok nyerteseinek több mint fele az Alföldön fejlesztene, a megnyert projektekben visszasajtoló kúttal alig lehet találkozni. Pálfalvi Zoltán, geológus úgy tapasztalta, hogy túl nagy hajlandóság a visszasajtolók építésére, működtetésére még ott sincsen, ahol a talajszerkezet simán megengedné a visszasajtolást.
„Még évekkel ezelőtt egy karsztos területen fúrtunk egy visszasajtolót, de amikor kijött a rendelet, hogy nem kötelező, akkor visszalépett a megrendelő” – meséli Pálfalvi Zoltán, aki kivitelezőként részt is vesz a kutak létesítésében. A jelenleg hatályos jogszabályok szerint egyedileg vizsgálják a kitermelt víz minőségét, és annak függvényében döntenek a vízjogi engedélyekről és arról, hogy elhelyezhetik-e a felszínen a használt termálvizet a kúttulajdonosok. Pálfalvi szerint a hatóságoknak kell azt felmérni, hogy a visszasajtolásra van-e lehetőség, és azt, hogyan lehet optimálisan kezelni a használt vizet.
A visszasajtolás miatt aggódó szakemberek azt elismerik, hogy szikes területeken, az eddigi tapasztalatok szerint, akár jótékony hatása is lehet a termálvíznek a környezetre, azt viszont hangsúlyozzák, hogy a felszín alatti vizeket nem lehet kitermelni a végtelenségig, mert az visszafordíthatatlan károkat is okozhat. Még úgy is, ha csak valóban a harmadát lehet ebben a térségben visszasajtolni, akkor is törekedni kellene erre, de most semmi nem nyomja ebbe az irányba a beruházókat. „Húszmilliárd forintos keretet biztosítottak erre a célra, ez irdatlan kevés” – magyarázza Kurunczi Mihály, a Magyar Termálenergia Társaság elnöke utalva arra, hogy ennyi pénzből egyáltalán nem csoda, ha csak termelő kutakat fúrnak, illetve a felszíni tározókba vezetik el a termálvizet.
Olcsóbb lehet a rendszer a szegedi kutatás eredményeként
Egy három évvel ezelőtt kezdődött kutatásnak köszönhetően nagyságrendekkel lehet olcsóbb a visszasajtoló rendszerek kiépítése is. A Hansa-Kontakt Kft és a Geotermikus Szolgáltató Kft nyert az új technológiai kutatásokra közel egymilliárd forint uniós pénzt, a projekt most zárult.
A cégek szakemberei a Szegedi Tudományegyetem kutatóival együttműködve a geotermikus fúrási iparágban teljesen újszerű, a termálvíz visszasajtolásának hatékonyságát növelő ferdítéses kútkiképzési-technológiát dolgoztak ki, és kifejlesztették a kivitelezéshez szükséges speciális szerszámok prototípusait is. Az persze kérdés, hogy ez eléggé ösztönzi-e majd az érintetteket arra, hogy megépítsék a visszasajtolókat, vagy nyomjuk tovább kifelé a környezetre minimum kétes hatású termálvizet.
