Hangzatos nevével ellentétben a plázanyitást korlátozó törvény nem a bevásárlóközpontokat akarta megállítani, hanem a külföldi vállalatok előretörését a hazai kiskereskedelemben – és ezzel együtt persze helyzetbe akarta hozni a magyar tulajdonú cégeket. Hiába azonban a szigorú szabályozás, a külföldi társaságok stratégiát váltottak, sikerült továbbterjeszkedniük, míg a magyarok nem tudtak élni a lehetőséggel.
Egyetlen hónap alatt majdnem ötödével drágult a kenyér – ez talán a legsokkolóbb tapasztalata júniusi bevásárlókörünknek. A fixált árú finomlisztből persze bárki süthet magának fix rezsiár mellett, ám még így is egyéves szintre elegendő inflációt hozott össze egy hónap alatt a hazai élelmiszer-kiskereskedelem.
Lassan egy hónapja leadták élelmiszermentési terveiket a nagy élelmiszerkereskedelmi láncok, de a gyakorlati végrehajtás ügyében még mindig vannak nyitott kérdések.
15,8 százalékkal több pénzt költöttek a magyarok a boltokban idén áprilisban, mint egy évvel korábban. A legdurvább ütemben a benzinkutak forgalma nőtt.
A második a Spar lett, míg a harmadik helyen a Tescót találjuk, az Auchan pedig előrelépett egy helyet a tavalyi adatokhoz képest.
Havi alapon 8 százalékot meghaladó mértékben drágult a kenyér és a rizs – ez a legszembetűnőbb tapasztalatunk az után, hogy újra végignéztük csaknem húsz, mindennapi élelmiszer árát a hazai láncoknál. Böngéssze át táblázatunkat és grafikonjainkat!
A hazai online kereskedőket rangsoroló lista első helyén továbbra is az eMAG-Extreme Digital áll. A tavalyi forgalmi adatok alapján egyre jobban koncentrálódik a piac, ahol nem csak cégek, hanem üzleti modellek is versenyeznek egymással.
Azt eddig is lehetett tudni, hogy nagyot nőtt a benzinkutak forgalma a márciusi rohamban, most pedig közzétette a KSH a pontos számokat. Az élelmiszerüzletekben eközben még úgy is csak stagnált a forgalom, hogy gyakorlatilag mindennek az ára nőtt.
Az árstop intézkedések július elsejéig való meghosszabbításával egy füst alatt a SZÉP-kártyával való élelmiszer-vásárlás lehetőségét is kitolta eddig a kormány.
Az ukrajnai háború és a kétharmados győzelem mellett jutott hely néhány gazdaságot érintő témának is a miniszterelnök nemzetközi sajtótájékoztatóján.
2021 második hónapjához képest 9,8 százalékkal erősödött az üzletek forgalma.
Ukrajnában 43 áruházat üzemeltet a francia cég, amely nem akar kivonulni az orosz piacról.
Annak ellenére is 4,1 százalékkal nőtt a kiskereskedelmi forgalom januárban, hogy az élelmiszerboltokban semmi növekedést nem sikerült elérni.
A beszállítók árai magasabbak lettek, mint más boltok októberi árszintje, így a kisebb boltoknak a mennyiségi korlátozások ellenére is megéri ott vásárolni.
Nincs még egy olyan ágazat, amelyikben annyira látványos harcot vívna a kormány a külföldi szereplők ellen, mint a kiskereskedelem. Ez még akkor is így van, ha – mint azt maga Orbán Viktor is elismerte – azzal kudarcot vallottak, hogy az ágazat többségben magyar kézbe kerüljön. A küzdelem igazi szélmalomharc – nemcsak a láncokkal, hanem az azokat választó vásárlókkal szemben is.
Jócskán megugrott a boltok forgalma 2021 végén, de még ennél is nagyobbat nőtt a benzinkutaké. Az év egészében a nem ételt árusító üzletekben és a benzinkutakon is majdnem 5 százalékos volt a növekedés.
Január közepén jegyezték be az állami tulajdonú vállalatot.
Bár az agrárkamara hangsúlyozta, hogy az árstop nem érintheti a termelőket, mégsem marad hatás nélkül. Alkupozíciójukat gyengítheti a kereskedőkkel szemben a hatósági árstop, és félő, hogy az ő árujuk helyett olcsóbb import élelmiszer jelenik meg a boltokban. Ennek jeleit már most megtapasztaltuk.
A szakképzettséget igénylő állásokban többet fizetnek, a pékek jövedelme például az év második felétől bruttó 485 000 forint lehet.
A kiskereskedelmi láncok annak ellenére kényszerülnek béremelésre, hogy nőtt a szektort sújtó különadó mértéke.
